Kiss Ernő: Horn leállította a Draskovics elleni nyomozást

Horn Gyula állította le a Draskovics Tibor ellen folytatott, Hézag fedőnevű titkos nyomozást 1996-ban. A jelenlegi rendészeti miniszter akkor a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára volt. Minderről Kiss Ernő nyugalmazott tábornok, a történtek idején a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője és az országos rendőrfőkapitány helyettese beszélt a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban. Draskovics Tibor visszautasítja Kiss állításait.

hvg.hu: Mi történt ezután?

K. E.: A legfőbb ügyész óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot helyreállítása végett. Ezt  az akkori miniszter elfogadta, a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg. A titkos nyomozást - már a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt -  1996. december 21-én, intézkedés nélkül, az óvásra hivatkozva, bűncselekmény hiányában megszüntettük. Ennek azonban volt előzménye. Az ügyről ugyanis – egyebek mellett – jelentést tettem a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október első felében. Nem sokkal később, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfő arra kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást. A találkozón elhangzottakról eddig senkinek nem tettem említést.

hvg.hu: Megkérdezte a miniszterelnöktől, miért kéri ezt?

K. E.: Természetesen. A válasza az volt, hogy politikai síkon fogják rendezni az ügyet, ami mellett szólhatott az akkoriban kipattant Tocsik-ügy, mert nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai botrányra. És hogy történt a rendezés? A kormány 1996. szeptember 21-én törvényjavaslatot nyújtott be a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról.

hvg.hu: Mi volt ennek a lényege?

K. E.: A PM-ben készült törvényjavaslat értelmi szerzői szerint a jövedéki engedély nélkül folytatott tevékenységet a korabeli szabályozás rendkívüli szigorúan büntette, és nem tett különbséget aszerint, hogy például a forgalmazott termék után adóztak-e, vagy illegális forgalomból származott-e. Ehhez kapcsolódott aztán két szocialista képviselő, Haller Zoltán és Miklós László módosító javaslata 1996. október 21-én.

hvg.hu: Mit kell róluk tudni? Miért pont ők jöttek elő ezzel a módosítással?

K. E.: Nem tudom. Hallernek nem sok köze volt a jövedéki kérdésekhez, bár megalakulásától tagja volt a  Társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő parlamenti állandó bizottságnak. Tudomásom szerint egy időben Kósáné Kovács Magda mellett dolgozott, elsősorban munkajogi területen, majd az 1998-as országgyűlési választások után eltűnt a nagypolitikából. A közgazdász végzettségű Miklós László a költségvetési bizottság tagjaként közelebb állt a jövedéki ügyekhez.

hvg.hu: Mi szerepelt a javaslatban?

K. E.: Mondhatni, egyenesen a Q8-ügyre volt szabva, pontosabban azokra a cégekre, amelyek nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet. Ezeknél a Haller-Miklós-páros elgondolása alapján a magas pénzbírság alkalmazása nem áll arányban az elkövetett jogsértés súlyával, ezért a bírság mértékét 50 ezertől 500 ezer forintig szabták meg. A törvényt – a módosító javaslattal együtt – az országgyűlési képviselők megszavazták, és 1996. november 24-én hatályba is lépett. Ez a törvény felülírta a korábban említett legfőbb ügyészi óvást, és, gondolom, ezután nem fizették be a 83 millió forint bírtságot. Az ügy egyébként jól mutatta, hogy a politika és annak egyes szereplői hogyan tudtak a joggal „élni”, és a magyar állam eszközrendszeréből egy törvénymódosítással jelentéktelenné tenni a jövedéki ellenőrzés és bírság intézményét.

Emellett ne feledjük – bár ez a Q8 üggyel nincs összefüggésben – azt sem, hogy akkoriban kezdtek tetőzni az  olajügyek, amelyek miatt, egyesek szerint, 100 milliárd forintot meghaladó kár érte a magyar államot, és szinte heti gyakorisággal történtek a szervezett bűnözői körökben – estenként az olajügyekkel is kapcsolatba hozott –  leszámolásos, robbantásos ügyek. Mellesleg 1996. november 30-án a miniszterelnök – indokolás nélkül – felmentette Pintér Sándort, az országos rendőrfőkapitányt a két helyettesével és a budapesti főkapitánnyal együtt. A rendőri felsővezetők eltávolítását csak azért említem meg, hogy érzékelhető legyen mindenki számára: az adott helyzetben a kormányfő korábban hozzám intézett kérését, amely a titkos nyomozás megszüntetésére vonatkozott, nem lehetett nem teljesíteni.

hvg.hu: Az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság tagjai közül többen firtatták, hogy a pénzügyi tárca volt közigazgatási államtitkára és helyettese is felelős  a VPOP szervezeteinek elbizonytalanodásáért, hatáskörük csorbításáért.

K. E.: Felvetődik bennem is, helyes-e, hogy egy olyan ember irányítja most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM), a magyar jogalkotást és a rendőrséget, akinek korábbi működésével kapcsolatban felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. Egyébként a felelősség firtatása – legalábbis az én ismereteim szerint – semmilyen következménnyel nem járt a két emberre nézve. Ráadásul nem csupán egyetlen ügyről volt szó. A rendőrség honlapjára 2007. november 12-én kitett Hézag dokumentumok egyikében más ügy is szerepel.  A jelentés egyébként felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen érdekek sarkallták a PM két vezető tisztségviselőjének sajátos, egyes cégeknek szóló érdekképviseletét?

hvg.hu: Találkozhatott-e ezekkel az ügyekkel  az olajbizottság által is meghallgatott nyomozó ügyész, Túri András, aki most az igazságügyi és rendészeti tárca rendőrséget felügyelő szakállamtitkára?

K. E.: Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, azt viszont tudom, hogy a bizottsági vizsgálat alatt Túri András vezette a nyomozást egykori beosztottam, Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, a KBI egykori felderítője, majd évekkel később  Molnár Csaba rendőr alezredes, a Pénzmosás Elleni Osztály egykori vezetője ügyében, és mint az közismert, mindkettőt jogerősen felmentette a bíróság. Ezzel összefüggésben megjegyzem, számomra furcsa, hogy ma Túri András láthatja el a rendőrség szakmai felügyeletét.

K. E.: Az olajbizottság anyagai az interneten elérhetők, és szó van bennük a MIT 2000-ről is. Én kizárólag a Hézag fedőnevű titkos nyomozásról beszélek, amelyet nyilvánosságra hoztak, egyébről nem nyilatkozom.

hvg.hu: A Hézagnak tizenkét év távlatából lehet-e még bármilyen következménye? Kénytelenek vagyunk megkérdezni: nem a rendőrségtől történt eltávolítása miatt megsértett ember beszél önből?

K. E.: Azt, hogy tavaly ősszel, a Hézag elnevezésű titkos nyomozás nyilvánosságra hozatala után, november 23-án leváltottak a XIII. kerületi kapitányság éléről, miután szolgálati autómmal valaki balesetet okozott, és idén június 25-ével nyugdíjba küldtek, mielőtt az ügy tisztázódott volna, az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyása, a joggal való visszaélés és a rendeltetésellenes joggyakorlás miatt törvénysértőnek és méltánytalannak tartom. 

Elküldésem nem csak ezért volt jogtalan, hanem azért is, mert a korábbi miniszter, Petrétei József öt évvel – 2012. január 30-ig – meghosszabbította szolgálati viszonyomat, így a megállapodott idő előtt küldtek el a testülettől. Mindezek miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon bepereltem az igazságügyi és rendészeti minisztert, aki akkor Takács Albert volt. Most éppen Draskovics Tibornak hívják a tárca élén álló személyt, tehát szó sincs sértődöttségről. Egyébként bízom abban, hogy az igazság ki fog derülni, s legyenek bármilyen magas beosztásúak is azok, akik erre utasítást adtak, illetve végrehajtók voltak, mindent nyilvánosságra fogok hozni. A  történetet – a hozzá kapcsolódó nyomozati anyagok titkosításának feloldása után – azért mondtam el, hogy az olvasóra bízzam, döntse el: jó-e, hogy Draskovics Tibor irányítja az egyik legfontosabb tárcát?