Lengyel László: Magyarország külső horgonyok nélkül

2008. szeptember 30., kedd, 10:56 • Utolsó frissítés: 2008. szeptember 30., kedd, 11:11
Szerző: Lengyel László

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#16)

Fel van-e készülve Magyarország, hogy rákapcsolódjon a várható új amerikai doktrínákra, igazi kapcsolatok nélkül? Részt tudunk-e venni a közös európai stratégiai építkezésben az európai stratégiai partnerség és a hiteles kormányzás hiányában? Képesek leszünk-e óvatosabb, de folyamatos együttműködést fenntartani Oroszországgal, vagy marad hol a lakájkodás, hol az egércincogású hadüzenet politikája? A bel- és külpolitikailag, illetve gazdaságpolitikailag sodródó Magyarországnak jelenleg nincsenek külső horgonyai, biztos stratégiai partnerei.

George Bush nehéz percei

Bush második ciklusának közepén az adminisztráció stratégiai emberei megértették, hogy a Bush-doktrína, a szeptember 11-i ideológia megbukott. [Bush 2001. szeptember 20-i kongresszusi beszédében világméretű harcot hirdetett a terroristahálózatok, továbbá a terroristáknak menedéket adó államok ellen. „Aki nincs velünk, az a terroristákkal van”- sugallta. A szerk.] Condolezza Rice külügyminiszter és John Gates hadügyminiszter, tetszik, nem tetszik, célul tűzték ki, hogy az adminisztráció időszakának lejártára a fő közel-keleti, közép-ázsiai, balkáni konfliktusokat mérsékeljék és lezárják, másrészt megakadályozzák a feltörekvő versenytárs nagyhatalmak – Kína, India, Oroszország –, illetve a bizonytalan és megosztott szövetségesek – Európa és Japán – lehetséges, Amerikával ellenséges koalícióját.

Rice az izraeli-palesztin, az iraki és az iráni összeütközésekben Kissingerhez hasonlítható ingadiplomáciába kezdett. Mindent megtett és megtesz azért, hogy ne csak a palesztinokat, hanem Izraelt is rávegye a tárgyalásokra, a területekről való kivonulásra és az önálló palesztin állam elismerésére. Minduntalan felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak a veszélyes és ellenséges Hamasz és Hezbollah létezik, hanem a kormányzati felelősségre vállalkozó, a nemzetközi normákat elfogadó Hamasz és Hezbollah is – a nemzetközi közösség feladata, hogy az utóbbi irányba hajlítsa ezeket a szervezeteket. Amerika együttműködött Olmert kibillentésében, és a diplomáciái offenzívára kész Livni hatalomra segítésében.

Az USA Irakban viszonylag sikeresen stabilizálta a kormány helyzetét kívülről, és Gates konszolidáló működésével együtt javított a kilátástalan helyzeten. McCain vagy Obama már nem állnak megoldhatatlan feladat előtt az amerikai hadsereg kivonása kapcsán. Rice a Foreign Affairs-ben megjelent, az új amerikai realizmusról szóló dolgozatában megállapítja, hogy Irán is kétarcú: a támadó, a térségben terjeszkedő, Izrael- és Nyugat-ellenes, nukleáris fegyverre törekvő Irán mellett létezik a Nyugathoz kapcsolatot kereső, modernizálódásra vágyó Irán. Ezt kell támogatnunk, ezzel kell tárgyalásokba bocsátkoznunk – fejtegette a külügyminiszter.

Nem tudni, úgy kellett-e lezárni a koszovói, illetve a belőle származó szerb konfliktust, ahogy történt, de kétségtelen, hogy sikerült további háborúskodás, menekültinvázió nélkül véget vetni a kilencvenes évek eleje óta tartó összeütközéseknek. Viszont India megbékítéséért elveszítették Pakisztánt, s Pakisztánnal alighanem Afganisztánt.

A Rice-Gates páros játéka játszhatott szerepet abban, hogy a tibeti „válsággal” sikeresen vágták el a lehetséges összefogást Kína és Európa között. Az európaiaknak szembesülniük kellett azzal, hogy Kína még mindig nem hajlandó emberjogi engedményekre. Az amerikai adminisztráció elérte, hogy kellőképpen bebizonyosodjék: Kína még nem alkalmas a demokratikus nemzetközi közösség teljes jogú tagságára. A tibeti konfliktus idején az európai és az amerikai közvélemény előtt Kína a globális stabilitásra legveszélyesebb országok élére került. (Az európaiak szemében egy szinten Amerikával, az amerikaiak felfogásában egy szinten Irakkal). A feltörekvő Kína elég óvatos volt ahhoz, hogy a konfliktust ne élezze tovább. És Paulson, illetve a Bush-adminisztráció rávette a kongresszust, hogy ne alkalmazzon semmilyen ellenlépést Kína ellen.

Rice a 2008 tavaszán, Szocsiban kötött amerikai-orosz stratégiai egyezményt olyan tesztnek mondja, amelynek keretében fel lehet mérni, vajon csak retorika-e, hogy Oroszország követeli „befolyási övezetének” helyreállítását és energiafegyverének használatát, vagy ezt komolyan gondolja. „Hasznos emlékezni arra, hogy Oroszország nem a Szovjetunió. Se állandó ellenfél, se stratégiai veszélyforrás” – írta Rice még az orosz-grúz háború előtt. A tesztelés augusztusban be is következett. A putyini Oroszország feltételezte, hogy a meggyengült Amerika nem képes ellenőrizni a világpolitikai folyamatokat, ezért ebben a bénult és kaotikus helyzetben, pragmatikus és nyers erőpolitikával kiszabhatja saját hatalmi övezetét. Azon igyekezett, hogy tágítsa befolyását nemcsak a regionális, hanem a globális térben is: újra világhatalommá legyen.

George Friedmannak valószínűleg igaza van, hogy Putyinnak két célja volt a grúz konfliktusban: „először, hogy helyreállítsa az orosz hadsereg hitelességét harcoló alakulatként legalább saját régiójában. Másodszor, hogy kinyilvánítsa, a nyugati garanciák, beleértve a NATO-tagságot, semmit se jelentenek az orosz hatalom szemében”. Putyin feltételezte, sőt, valószínűleg amerikai forrásból tudta, hogy se Amerika, se Európa nem fog komoly választ adni egy orosz intervencióra. Katonailag nincs ellenerő vele szemben. Gazdaságilag Európának inkább kell az energia Oroszországtól, mint bármilyen európai áru Oroszországnak. Politikailag az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van Oroszországra, mint Oroszországnak Amerikára. „Moszkva úgy számolt, hogy eljött a támadás ideje.”

Második oldal »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#16)

16 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2008. október 4., 11:29

GSzilvia

szinte érthetetlen, hogy a média szereplői miért kapcsoplódnak bele olyan ügyekbe ami az UD a titkosszolgálatok és egyéb ügyeket érinti Pl Debreczeni József honnan ért, tudja pontosan i olyan kíválóan az összefüggéseket. Ki tanult a KGB akadémián és ki honna és kit hallgatott LE Nekünk az lenne végre a fontos ki kit hallgatott MEG szóval tereljük vissza a beszélgetést a mindennapi emberi dolgokra Probáljunk jó gyakorlatot történést egymással megosztani Vegye már észre a politikus, hogy NEM körülöttük forog a föld Probáljuk rászorítani Őkert a politikusokat, hogy az emberek ügyével foglalkozzanak, ahelyett hogy a maguk belterjes dolgaikkal

2008. október 3., 00:39

tacitus

#10. Ezt olvasva, megkérdezem, LL jól van ? Mennyi „anyag” van ebben a cikben, akár 100 oldalos lehetett volna. Ott vann az USA, EU (és külon F, GB, D), Iran, Israel, Palestina, Gruzia, India, Kina, meg az összes geo-politikai falymatok, a gazdasagi kapcsolatok is. #12 Igen, a h.minister neve Robert, nem John. Fontosabb azonban, hogy az említett 9/11 utánni időszakban, az akkori Rumsfeld h.minister és Dick Cheney VP ihlették és vezették a terror elleni háborút. Késöbb jött létre az új Nemzeti Biztonsági Hivatal is, ami szinte beleszólt az elnőki döntéshozásban. A cikben sok a feltételezett (kitotált) összefügés, non sequitor következtetés és egyszerüen téves elemzés. Pl. „Aki nincs velünk, az a terroristákkal van”- sugallta. A szerk.] Condolezza Rice külügyminiszter és John Gates hadügyminiszter” Ezt honnak vette ? Ilyenet nem is gondoltak, és ez nem egyenlő azzal, hogy az elnök együtmüködést kért minden álamtól és nyíltan megfenyegette a teroristákat segítő álamokat. „Csakhogy, ellentétben a korábbiakkal, az Egyesült Államok most nem győzni, hanem veszíteni akart, nem erőt, hanem gyengeséget akart mutatni. ... stb.” Long shot in the dark - messzére ment a feltételezéseken épülő teorijával. Ez a „doktrina” szó is egy kicsit tulzás. Amerikában tudnak róla ? És hogy jön ide M-g ? A külügy lasan szépen dolgozik, és ez már jó, hogy semmi rossz lépést nem tett. A M-g legmarkánsabb külpolitikai tettek egy oldalról jöttek és mind baklővés: Csurka féle koment 9/11 ról, az Orban vitézi tettei: az elutasított katonai kontingens maradása, a leolvasasa az orosz nagykövet fejére, meg a Brüsszeli kérést, hogy ne segítsék a magyar kormányt. (ez az ember már so se fog megtanulni). Igaz : Magyarországon a saját gazdaságot kell építeni.. és alkalmaszkodni a nagy folyamatokban a saját érdekében. Mert az egér gondolhat nagyott, de jól tesz ha időben felismeri a kandurt.

2008. október 2., 15:25

GSzilvia

éremes olvasni a HVG cikkeket, mert bizony az embernek kínos nevetésre görbül a szája Azt mondja a volt titkos nyomozó, hogy az emberek már immunisok, nem figyelnek a sok korrupciós ügyről szóló hírre és a poltikától is szépen elfordulnak Sajnos igaza van, jól látja Azt mondja HGábor SZDSZ ügyeket cipelő munkatárs, hogy óriási tartalékok vannak és a szociális támogatási rendszert felül kell vizsgálni. Mondja Ő akinek feladata volt a két kormyánypárt munkájának összehangolása és mellesleg a párt néhány tagja tényleges minisztere volt a kormánynak A memoria nagyon rövid, pedig két orvost is kitanittattunk KJ és HÁ-st mi közösen. talán segitséget kellene kérni Tőlük. Az emeberek most lehet hogy nem aktívak a politizálásban de nem felejtenek el dolgokat a hibás döntéseket és az elpazarolt milliárdokat sem (legyen az a völgyhíd, az autópályáaépités túlszámlázása- és ki nem fizett számlák, a MÁV és a MÁV Cargó, a színes fém felvásárlás, az elhibázott egészségügyi módszer alkalmazása, a 4 metró, a BKV és egyéb Művek ,) és mindehhez rendkívül arrogáns hang, akár a lakósság, akár az éppen regnáló miniszterelnök irányába Sokkal szimpatikusabb lenne ha valakik szépen beülnének a sarokba és elismernék a hibáikat és azt mondanák most valamit másmódon kellene tenni Bárki javasolja a jó megoldást mögé állunk Törekedni fogunk a megállapodásra (nem csak szóban tettekben is) Az Ő kettejük civakodása már túlmutat egy házassági viszályon mert bizalmatlansági légkört és bizonytalanságot eredményez. Nos ezekre semmiféle voksolással nem kaptak mandátumot ezek a politikusok ráadásul igen sokat ártottak a szociáldemokrata és a liberális eszmének Az ország lakosságának biztonsága szükebb időszakokban is lehetséges, ha néhány fontos tétel a tisztességes megélhetés és munka az egészség nincs veszélyeztetve. Nem kell a korosztályokat is szembe állítani Mert nem igaz az sem, hogy a mai 20-éves teremti meg az 55-75-85 stb éveseknek a nyugdiját Részben az illetőknek volt ténylegse nyugdijbefizetésük másrészt pedig (mondtam máshol is de fontos tényező ezért engedjék meg hogy ismételjem) Ezek az emberek épitették fel a II vh-ban porig bombázott országot, teremtették meg a működő gazdaságot, házakat, hidakat szinházakat, parlamentet, gyárakat, utakat stb Haszonélvezetük van ezen és nem kegyelemkenyért kell nyújtani, és különösen nem gondolni ezt. A társadalmi megbékélést a jelenlegi pártoknak egységesen kellene szolgálni Ajelen cikk irónak mint szakembernek pedig az irástudok szerénységével kellene a segítő javaslatokat adni

2008. október 1., 17:20

Pintér József

Az adóság csapda miatt le vagyunk horgonyozva már rég. Partner kapcsolatainkat behatárolja a nagyhatalmi érdek,amely szeszélyes,változó erőtérben mozog. Ami most a pénzvilágban történik,kimenetelét,hatásait tekintve, megjósolhatatlan jövő előtt állunk.

2008. október 1., 10:42