Ha van információ, rokonszenvesebbnek tűnik az EU

Párbeszéd és vita hatására a magyarok hajlandók felülvizsgálni előítéleteiket, és a korábbinál pozitívabban ítélik meg az Európai Uniót – állították azon a múlt héten tartott konferencián, ahol bemutatták a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásainak eredményeit. Az októberi, lesújtó eredményeket hozó kutatás után novemberben, az Európai Bizottság és az Európai Parlament itteni irodáinak megbízásából egy kétszázas reprezentatív mintát kiválasztottak, velük vitákat folytattak le, és az EU-val kapcsolatos vélemény jóval kedvezőbb lett.

Závecz Tibor, Szonda Ipsos igazgató (előtérben) és Szalai Zoltán, EP irodavezető  © Szegő Péter

Az EU-alkotmányról rendezett francia és a holland népszavazás eredménye világosan bizonyítja, hogy az Európai Unióról szóló, Brüsszelből kiinduló egyoldalú monológok nem működnek – mutatott rá Szalai Zoltán, az Európai Parlament budapesti tájékoztatási irodájának vezetője. A monológokat dialógusokkal kell felváltani. A megvalósítás alapötlete – amerikai minta alapján – a dán parlamenté volt: Dániában 2006-ban végeztek egy, a mostani magyarországival azonos közvélemény-kutatást. Magyarországon a dán mintát követve 2007-ben, és idén is megrendezték az Európai eszmecsere konferenciát, ami tulajdonképpen közvélemény-kutatás volt. Ezt értékerlték a múlt heti sajtókonferencián.

Szalai hangsúlyozta: a Szonda Ipsossal együttműködve, egy 1500 fős, társadalmi és földrajzi értelemben reprezentatív mintából kiválasztottak kétszáz embert. A kétszáz ember tizenöt fős csoportokban valódi vitákat folytatott le. Elismerte, hogy Magyarországon „elég nagy a csalódottság az Európai Unióval kapcsolatban”. Ennek oka részben az lehet – vélte Szalai –, hogy túlzottak voltak az EU-val kapcsolatos elvárások, részben meg az, hogy a magyar lakosság jelentős része hajlamos a belpolitikai és gazdasági problémákat kivetíteni az Európai Unióra. Ennek ellenére a magyar lakosság az EU-s átlag fölött bízik az Unió intézményeiben: például több mint kétszer akkora Magyarországon a bizalom az Európai Parlament, mint az Országgyűlés iránt – tette hozzá az irodavezető.

A felméréshez két nagy témakör tartozott: az EU agrárpolitikájának magyarországi következményei, illetve a magyar EU-tagság hatása egy átlagos polgárának mindennapi életére – mondta Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója. Kétszer kérdezték meg ugyanazokról a dolgokról a kutatásban részvevőket: egyszer a konferencia előtt, egyszer utána.

A konferencia előtt a megkérdezettek kétharmada egyetértett azzal, hogy a magyar mezőgazdaságot a tőkehiány jellemzi, az emberek több mint háromnegyede nagymértékben vagy részben egyetértett azzal, hogy a magyar mezőgazdaság műszaki színvonala alacsony. A megkérdezettek ugyanakkor többségükben úgy látták, hogy Magyarország nincs híján a termőföldnek.

Az eszmecsere nagy változást a véleményekben nem hozott, de egy enyhén pozitív elmozdulás kimutatható, például a résztvevők a vita után a magyar mezőgazdaság gépesítettségéről már nem voltak annyira rossz véleményen, de változatlanul a tőkehiányt tartják a mezőgazdaság legnagyobb rákfenéjének.

A vitában mind az EU agrárpolitikája mellett, mind ellene hangoztak el érvek. Mellette szóló érv volt például a hitelfelvételek nagyobb lehetősége, az egységes szabványok által adott bizonyos garanciák, a fejlesztésre való ösztönzés, és a vevők számára kedvező árverseny. Ellenérv volt többek közt a nagygazdaság felé történő nyomás, a bonyolultabb adminisztráció, a kvótarendszer. „Az EU diktál" - volt az elmarasztaló vélemény. A vitát követően már többen vallották azt, hogy a magyar mezőgazdaság a csatlakozás óta jobb feltételekkel, kedvezőbb gazdasági környezetben működik, de azért ez még mindig kisebbségi nézet maradt.

Azzal az állítással, hogy az agrártermelők vesztesei a csatlakozásnak, a konferencia előtt a megkérdezettek 36, utána 25 százaléka értett egyet. Szintén jelentősen, 12-ről 27 százalékra változott azok aránya, akik szerint a támogatások segítik a mezőgazdaság fejlődését és növelik a parasztok jólétét. A vitát követően az EU-tagságnak a magyar agráriumra gyakorolt hatásáról kialakult kép, amely egyértelműen kritikus volt (csak a megkérdezettek 22 százaléka vallotta, hogy inkább előnyös) , pozitívvá változott, immár 58 százalék mondta, hogy inkább előnyös. A vita során semmilyen kérdésben nem nőtt az Európai Unióval kapcsolatban negatív véleményt megfogalmazók aránya.

A magyar EU-tagság egy átlagos polgár mindennapi életére gyakorolt hatásáról lefolyt vitában az unió melletti érvként többek közt az hangzott el, hogy kinyílt a világ: szabadon lehet utazni, megnőtt a külföldi tanulás és munkavállalás lehetősége, továbbá árubőség van, valamint az EU támogatja a hátrányos helyzetűeket. Ellenérvként mások mellett az merült föl, hogy bonyolult a pályázati rendszer, a külföldi munka a nyelveket nem beszélő, idősebb generációkat egyáltalán nem érinti, növekednek az árak és a magyar termékek előnyben részesítése nehéz.