Alulról építkezve lehetne javítani a magyar-szlovák viszonyt, ám amíg a magyar kultúrmissziót a gárdák töltik be északi szomszédunknál, számunkra pedig Robert Fico és Ján Slota testesíti meg a szlovák nép szellemiségét, addig látványos eredményekre nem számíthatunk. Külföldön sincsenek egyértelműen a mi pártunkon – véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
|
|
Ha máshonnan nem is, de legalább az amerikai külpolitikából megtanulhattuk volna, hogy a nemzetközi közvélemény ítélete és nyomása nagyon sok esetben döntő fontosságú lehet egy konfrontatív szituáció kezelésében. Menedzselni kell tehát a konfrontációhoz kapcsolódó értelmezéseket, méghozzá úgy, hogy a saját értelmezésünk váljon dominánssá. Ami a magyar-szlovák konfliktus nemzetközi tálalását illeti, az egész jól működött az elmúlt években: mindaddig, amíg az Európai Parlament szocialista frakciója nyomást gyakorolt a szlovák kormányfő pártjára, más volt a hangnem. Robert Fico kezdeményezett újra és újra találkozókat, aminek létrejöttét Gyurcsány Ferenc feltételekhez tudta kötni. Ez az előny mára elolvadt, mert a külföld korántsem ítéli meg egyértelműen, ki a felelős az ellentétek periodikus felélénküléséért.
Újra és újra „el kell adni” a konfliktus magyar értelmezését, mégpedig a marketing törvényeinek megfelelően: jól kell megválasztani a célközönséget (amely hatást tud gyakorolni a dolgok alakulására); fogyaszthatóvá és emészthetővé kell tenni saját álláspontunkat; megfelelően kell csomagolni az üzeneteket. Ám a képi szimbolika – a korábbiakkal ellentétben – most nem a mi javunkra játszik. A nyilas relikviákkal felszerelt egyenruhások masírozása ugyanis sokkal kelendőbb a külföldi médiában, mint a magyar fél sérelmeit képező ügyek. A tankönyvek problémáját, vagy a jogi szabályozásban és a finanszírozásban érvényesülő diszkriminációs próbálkozásokat sokkal nehezebb hatásosan tálalni, mint a szlovák zászló elégetését Budapesten.
Könnyen lehet, hogy valódi előrelépést a két ország kapcsolatának javításában csak alsóbb szinteken lehet elérni. Például a társadalmi kapcsolatok szorosabbra fűzésével, közös kulturális programokkal, értelmiségi konferenciákkal, a szomszédos térségek regionális együttműködésének erősítésével (közös uniós pályázatok indításával). A konfliktuskezelés tekintetében sokat segítene egy nagyszabású kulturális magyar évad megszervezése Szlovákiában.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#19)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#19)

Egyetértek azzal a megállapitással, hogy mindkét oldalon hiányzik az önkritika.<br>Mi nem egyenlő mércével kérjük számon szomszédainkon ezeket a kérdéseket.P: Ausztria. Egyetlen szomszédos országunk,ahol a határ után 1 méterrel már nem beszélnek magyarul,mert nem tanulhattak a Burgerlandiaóában élök anyanyelvükön, nincs kétnyelvü utcatábla, helységnévtábla, a Schönbrunni kastélyban - ami ugye a magyar király lakhelye is volt egyben , nemhogy magyar nyelvü idegevezetést , de irásos anyagot sem kapunk magyarul, még mindig egyes falukban ut torlasszal megakadályozzák a magyarok átjutását . Ugyanakkor Meciar legsötétebb korszakában is magyar nyelvű idegenvezetést kaptunk, és a csoportban lévő szlovák házaspár forditotta szlovákra a magyarul nem tudó társának a magyar vezetést.....<br>