20 éve írtuk: Szmogmérés és Nehéz terhesség

A HVG új sorozatához kapcsolódó teljes cikkek. Ezúttal a budapesti szmogról és egy interjú Bihari Mihállyal 1989-ből.

Szmogmérés

Mióta a Kárpát-medencében három hete megállt a levegő, felhalmozódott a légszennyeződés, sokan izgulnak egészségük miatt, de a Köjálnál a hét elején azt mondták: a szennyezettség nem érte el a riadószintet. (Budapest szmogriadóterve 1987 nyarán készült el, és tavaly év elején lépett életbe.) Vasárnap például a következő adatokat mérték, viszonyítva az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott napiátlag-, illetve maximumértékhez és a riadóterv fokozati értékeihez:

Másodfokú riadónál ezek közlekedését is felfüggesztik, de a buszok továbbra is járhatnak. Harmadfokú riadó elrendelésekor már ezeket is kivonják a forgalomból. Mindvégig járhatnak a mentőautók, az orvosi ügyelet autói a közműhibák javítására kiküldött járművek és az élelmiszer-szállítók gépkocsijai. Ha a levegőben a kén-dioxidtartalom éri el a riadókészültségi szintet, korlátozzák a szilárd- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát, és a „helyhez kötött légszennyezők” (gyárak) kén-dioxid-kibocsátását. Első fokú riadónál a lakosság és a közintézmények csak a legszükségesebb mértékben fűthetnek szilárd és folyékony tüzelőanyaggal, a korlátozás nemi érinti azonban az oktatási és gyermekintézményeket, valamint az egészségügyi létesítményeket. A „helyhez kötötteknek” 60 százalékkal kell csökkenteniük kén-dioxid-kibocsátásukat.

Másodfokú riadónál csak ez az adat változik: a csökkentés 80 százalék. A harmadfokú riadónál az egészségügyben, a gyermek- és oktatási intézményekben még fűthetnek szilárd és folyékony tüzelővel, a munkahelyeken és a lakásokban már nem, s a helyhez kötött levegőszennyezőkben 90-100 százalékkal mérséklik a kén-dioxidkibocsátást.

A Magyarországon alkalmazott küszöbértékek – a készültségi fokozatok számától eltekintve – elnézőbbek, mint általában az európai normák.