Szili? Páva? Juhász? Versenyfutás Pécsért

Toller László helyébe Pécsett május 10-én polgármestert és – a hármas számú választókörzetben – országgyűlési képviselőt választanak. A polgármesteri tisztségért versengők közül biztos Páva Zsolt (Fidesz) indulása. Az MSZP valószínűleg Szili Katalint indítja, de indulhat független jelöltként az ugyancsak szocialista Juhász István is. Az esélyekről Bókay Endrét, Pécs egyik szocialista országgyűlési képviselőjét kérdeztük. A másik oldalról Páva Zsolt nyilatkozott, elismervén, hogy Szili Katalin, egykori iskolatársa „nehéz, de korrekt ellenfélnek” ígérkezik.

Bókay Endre

Bókay Endre: Pécs baloldali hagyományai még a huszadik század elejére nyúlnak vissza, és a bányászathoz kötődnek. Az idők folyamán a városhoz csatolták a környékbeli bányásztelepüléseket, az itt élőket a szociáldemokraták korán megszervezték. Ugyanakkor elevenen él a másik, a keresztény, polgári, jobboldali hagyomány is, mely a püspökség körül alakult ki. Ez már a két világháború között politikusokat küldött a kormányba, például Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter is pécsi volt. A két politikai erő már ekkoriban szemben állt egymással, ami a korabeli helyi sajtóban is tükröződött. Ugyanakkor a soknemzetiségű és sokvallású város közélete toleráns volt, nem került sor összecsapásokra. Foglalkoztam ezzel a kérdéssel kutatásaimban, felmértem azokat a kulturális centrumokat, melyek közösségeket tudnak integrálni. A városban mai is két ilyen hálózat él egymás mellett: az egyik a művelődési házaké, a másik a templomoké.

hvg.hu: Sokan mondják, hogy már az ötvenes években is valamivel enyhébb volt itt a kommunista diktatúra, mint másutt, és ez a relatív tolerancia – persze az egypártrendszer keretei között – egészen a rendszerváltásig fennmaradt.

B.E: Ez igaz, és talán nem független attól sem, hogy Aczél György 1948 májusától a 1949. júniusi letartóztatásáig Baranya megye első titkára volt, és az általa pozícióhoz jutatott emberek jó részét később sem távolították el. 1956 októbere-novembere, a forradalom viszonylag békés volt a városban, és a hatvanas-hetvenes években Pécs a megindult nagyszabású fejlesztések haszonélvezője volt. A város kiemelt kulturális centrummá vált, és mert országos figyelem övezte, mintha mindig többet engedtek volna meg neki, mint más városoknak. Tovább épült az egyetem, létrehozták a közgazdasági kart. Valóban, az akkori körülményeket figyelembe véve, viszonylag szabad volt a légkör, itt számos kulturális produkció született, amelyeknek külföldön is sikerük volt.

hvg.hu.: A rendszerváltás előtt itt szervezkedett az MSZP reformköri mozgalma, 1994-ben a párt itt abszolút többséget szerzett, amire egyetlen utódpárt estében sem volt példa a régióban.

B.E: Az 1994-es siker Pécsett annak volt köszönhető, hogy 1990-ben a baloldali szavazók az SZDSZ-re szavaztak, majd pedig négy év múlva visszatértek az MSZP-hez. A szavazók úgy fogták fel a rendszerváltást, mint egyfajta kitérőt, vagyis átmenetileg megingott a bizalmuk a szocialistákban, de azután visszatértek hozzájuk. Bizonyos településeken és szavazókörzetekben egyértelműen ki lehetett mutatni ezt a tendenciát, elsősorban ott, ahol a bányász örökség dominált. Igaz, időközben a bányászat megszűnt, nem termelnek már sem szenet, sem uránt, de a szakszervezetek, elsősorban a nyugdíjas szervezeteik most is aktívak, ápolják a családi tradíciót.

hvg.hu: Négy ember politikai pályafutása Pécshez kötődött, és hosszú ideig itt is éltek: Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin, Sólyom László, Lusztig Péter. Hogyan vélekednek róluk a városban?

B.E: Személyesen mind a négy embert ismerem, de Sólyom Lászlónál nem érzékelem, hogy Pécshez kötődik. Tény, hogy a köztársasági elnök úr a Tubesre tervezett lokátor vitájában nem állt ki a város mellett. Szili Katalint most is pécsinek tekintjük, rendkívül népszerű a városban, igazi integratív személyiség. Az 1990-es vereség után Lusztig Péterrel együtt tartotta a lelket a pécsi szocialistákban, erre sokan emlékeznek. Ami Lusztigot illeti, neki hihetetlen kapcsolatrendszere van. Belekeverték a Zuschlag-ügybe, de ez az ő helyzetében cseppet sem meglepő. Nem hiszem, hogy felelősség terheli a történtekért. Gyurcsány Ferenc a pécsi KISZ-ben, illetve a főiskolán „szocializálódott”, gazdag emberi örökséget vitt magával a városból. Én ugyanarra a főiskolára jártam, csak valamivel előbb, mondhatom, nagyszerű, liberális szellem uralkodott a falai között. Ezt vitte magával a miniszterelnök is.

hvg.hu: Ám az MSZP népszerűsége a közvéleménykutatások szerint az utóbbi időben visszaesett, érzékeny vereségek érik a pártot. Ebben a helyzetben a pécsi polgármester- és képviselőválasztásnak nagy a kockázata. Ráadásul megosztott a párt, nem gondolja?

B.E: A pártszakadást elképzelhetetlennek tartom. Ha Juhász István független jelöltként el is indul a polgármester választáson, ez nem érintheti a párt egységét. Persze, sok múlik a pénteki küldöttgyűlésen is, ahol kijelöljük majd a szocialista polgármesterjelöltet. Valószínű, hogy számos alapszerv jelöli majd Szili Katalint, aki igazán koncepciózus, döntésképes személyiség. Nem tudjuk, hogy vállalja-e, egyelőre kitérő választ adott, mondván, adjunk egy hetet a gyásznak, Tasnádi Péter halála miatt. Elképzelhetőnek tartom, hogy ha helyben elegendő támogatást kap, elindul a tisztségért. Amúgy nem várom, hogy a júniusi választásokon átrendeződik a város politikai térképe. A város választói körzetei masszívan baloldali beállítottságúak, nem fognak az ellenzékre szavazni. Ha figyelmeztetni akarnak bennünket az elkövetett hibákért, inkább az várható, hogy a választók tömegesen távol maradnak a választástól.

hvg.hu: Az országgyűlés elnökasszonya egyszer már „megégette magát”, amikor elfogadta a jelöltséget a köztársasági elnökségre. Biztos, hogy kiteszi magát egy újabb kudarc lehetőségének?

B.E: Úgy gondolom, a befolyásos Szili Katalinnak van esélye, már azért is, mert a helyi ellenzék nem tudott előállni semmilyen épkézláb programmal. A Fidesz jelöltje, Páva Zsolt volt már egyszer polgármester Pécsett. Tisztességes ember, de nem képes dönteni, megoldani a város előtt álló feladatokat.

hvg.hu: Ott van mindjárt az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt. Riasztó hírek érkeznek róla, pedig 2010 jövőre van.

B.E: A lehetőségekhez képest nem állunk rosszul. Sajnos, a média kifejezetten negatívan áll hozzá a város erőfeszítéseihez, holott például a Zsolnay-gyár felújítása azért késik, mert változott az elképzelés. Komplex beruházás folyik, a város szinte valamennyi kulturális létesítménye megújul, ehhez megértésre és türelemre van szükségünk.