Mózer András: Bajnai még okozhat meglepetéseket

2009. április 14., kedd, 01:53 • Utolsó frissítés: 2009. április 14., kedd, 10:20

Címkék: MSZP; Fidesz; Bajnai Gordon; Mózer András; kormányváltás; harmadik erő;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#68)

Ha ügyesen csinálja, a rendszerváltás óta a legnagyobb veszélyt jelentheti a két nagy párt váltógazdálkodására Bajnai Gordon. Ha keveset markol, sokat nyer.

A legritkább és legnagyobb politikai képességek egyike a kivárás, a türelem és a megfelelő időzítés. Erről mostanában éppen Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök tudna mesélni, aki talán ma már bevallja magának, hogy túl korán lépett, nem bírta kivárni, hogy az MSZP-t és az egész baloldalt ellenzékből reformálja meg. Hatalmat, kormányzást és pártot, népszerűséget és reformot, tehát mindent akart, méghozzá egyszerre és gyorsan. Utódja, Bajnai Gordon azonban – eddig legalábbis – türelemből és megfelelő időzítésből jelesre vizsgázott. A miniszterelnök lemondása utáni, 13 jelöltet felvonultató szomorú két hetet úgy élte át csendesen, a háttérben figyelve, hogy a végén a nevető 14-dikként lépett elő a megfelelő pillanatban, és lett a nyerő. Még a politikai ravaszságát is megvillantotta, amikor a legfájdalmasabb intézkedéseit tartalmazó nyilatkozatot aláíratta a szocialista és szabaddemokrata képviselőkkel, és ezzel magához is láncolta őket. Az ember, aki ott sem volt, megkerülhetetlenné vált.

Éppen az elmúlt pár hetes teljesítménye alapján tehát, semmiképpen sem szabad lebecsülnünk Bajnai Gordon politikai képességeit. Továbbá – akármit is mond a saját céljairól –, ne higgyük el neki, hogy csak egy évre tervez, kötött mandátummal csupán „válságkezel”, majd, mintha mi sem történt volna, lelép a színről. Az általa képviselt halk szavú, pragmatikus politika, amely a problémák megoldására és nem a jobb- és baloldali acsarkodásra koncentrál, amely mindkét oldal felé nyitott, a rendszerváltás óta talán a legnagyobb veszélyt jelenti a két nagy párt váltógazdálkodására.

Bajnai Gordon - Schmidt Mária, Surányi György és Lánczi András
társaságában - részt vesz a XXI. Századi Intézetben rendezett vitában

Ha Bajnai ügyesen csinálja, és továbbra is csak megfelelően időzített, apró lépésekkel halad, akkor akár egy év alatt is könnyen maga mögött tudhatja az acsarkodástól kiábrándult és megfáradt középbal és középjobb szavazókat. Személye körül pedig megjelenhet a két nagy párt között valóban a mérleg nyelvét eljátszani képes harmadik erő.

Bajnai ugyanis kedvező helyzetbe hozta magát. Személye mindkét oldal felé nyitott, egyelőre éppen úgy utálja az MSZP és a Fidesz kemény magja, és éppen úgy elfogadja a bal- és jobboldal pragmatikus közepe is. Egyfelől a baloldal közepe végül is miniszterelnökké emelte, másfelől neve felbukkant 2007-ben abban az állítólagos „összeesküvésben”, amit a Magyar Nemzet szerint Orbán Viktor ellen szövögettek a jobboldalon (Schmidt Mária ante portas?).

Mivel Bajnai minimáltervvel indul neki az elkövetkező időszaknak, „csupán” válságot akar kezelni, felvállaltan néhány kemény, kiadáscsökkentő lépést akar megtenni, szinte biztos, hogy sikerre van ítélve. Az ő sikerét ugyanis nem választási eredményben mérik majd az emberek, hanem abban, hogy erősödik a forint, csökkennek a forintkamatok, javul az ország iránti bizalom, az elmúlt évek kormányzási tehetetlensége és kudarcai után valaki végre nekiáll kormányozni, és újra megjelenik a központi hatalom, ott, ahol meg kell jelennie (pl. hathatós intézkedéseket tesz a közbiztonság javulásáért).

Az idő neki dolgozik, hiszen ezt a programot néhány hónap alatt végre lehet hajtani, márpedig, ha őszig kihúzza, nyert ügye van. Onnantól erkölcsileg akkor is győztes, ha végül mégis elolvad mögötte a kormánytöbbség, ha a további szükséges intézkedések, a 2010-es büdzsé fájdalmas vitái elől mégis inkább az előrehozott választásba menekül a baloldal. Ő szeptembertől már elmondhatja magáról, hogy tudta, merte és tette - amíg engedték neki, azok, akik megbízták. Ha tehát ügyesen csinálja, akkor a Nagy Magyar Válságkezelőként vonul be a történelembe, aki méltósággal kivezette az országot két katasztrofális ballib ciklus romjai közül, nagyobb zökkenők nélkül átadta a kormányzást a következő többségnek.

Ha pedig ez alatt az idő alatt a személyi döntéseiben is megfelelőn tudja használni zsarolópotenciálját az előrehozott választástól rettegő MSZP-vel és SZDSZ-szel szemben, ha képes lesz bizonyítani a választók tömegei előtt, hogy nem az MSZP bábja, nem a szocik gyámsága alatt cselekszik, a kormányzati kulcspozíciókat pedig a jobb- és a baloldal felé is nyitott, középutas emberek bevonásával, a saját csapatának felépítésére használja, akkor Bajnai Gordonnal hosszabb távon kell számolni a magyar politikai életben.

Mózer András

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#68)

68 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. április 27., 12:20

Devergo

Nagyon dicséretes, hogy Mózer András egyik politikai oldalnak sem elkötelezett, ahogyan a cikkeiből megállapítható. Bajnai (György) Gordonnak kétségtelenül van mindkét oldal számára megfontolandó mondanivalója, tudniillik tényleg olyan mély bizalmi válság alakult ki az országban, melyet csak hitelesnek látszó politkai személyiség- és kétségtelenül ilyen Bajnai is- tud megfelelően kezelni. Ugyanakkor sajnos nagyon sok megkö- töttséggel kell továbbra is számolnia. Ppéldául, hogy ilyen helyzetben továbbra sem látszik a társadalomban az az elit, amely véleményformálóként el tudná fogadtatni Bajnai mondanivalóját. Ehelyett a véleményformálók halogatásra rendezkednek be, mondván majd utólag meglátjuk, hogy ilyen ember mellett érdemes-e kiállni. Még mindig nem viselkedünk elég felelős módon, pedig -véleményem szerint - ebben az országban kétségtelenül van 500 ezer- egymillió társadalmi mércével mérve nagyon gazdag ember, aki igazán életére kihatóan nem fogja megérezni a válság hatásait. Ezeknek az embereknek kellene igazából felajánlani az országnak a segítséget. Amig ezt nem látjuk, addig bármilyen program valódi végrehajtásának esélye igen kicsiny. Ennélfogva egyenlőre elegendőnek látszik olyan pénzügyi jellegű intézkedések szorgalmazása, melyeknél fogva a forint jelentősen erősödhet. Ehhez szükség van egy olyan hiteles arcra is, mint Bajnai. Nem egészen érthető O.V. viselkedése sem, hiszen talán az ő érdeke is, hogy az ország jobb helyzetbe kerüljön.

2009. április 22., 13:06

mama

köszi kivül álló ezek nagyon érdekes dolgok , kár, hogy nem kap elég pblicitást

2009. április 22., 12:42

kivül álló az előzőben is ilyenekre gondoltam

A társadalmi tőke változásai Magyarországon Kopp Mária professzor asszony irásából A modern társadalmakban alapvetően kétféle modell érvényesülését látjuk: az egyik az úgynevezett társadalmi tőkét, bizalmat, szolidaritást tekinti elsődlegesnek, a másik az anyagi tőke, a fiskális szempontok elsődlegességét képviseli. Vizsgáljuk meg egy gyakorlati példán a kétféle szemlélet különbségét. 2008 a természetvédők szerint "a béka éve", amely összefogást hirdet a kipusztulóban lévő kétéltőek megmentése érdekében. Ez a szemlélet a kölcsönös felelősséget, szolidaritást képviseli, nemcsak az emberi társadalom elesettjei, hanem a teljes természeti és társadalmi környezet védelmében. A másik szemléletet legnyilvánvalóbban az a kijelentés tükrözi, hogy "A mocsár lecsapolásakor nem a békákat szokták megkérdezni,. Ez a modell az embereket "békáknak, tekinti, akiknek a véleménye nem számít", ha a kiválasztottak érdekeiről, szabadságának érvényesüléséről van szó. A fiskális racionalitás szerint az egyik ember, csoport anyagi előrejutásához másoktól kell a javakat elvenni, ezért a bizalom, a kölcsönösség, a szolidaritás rombolására épít. Számos dél-amerikai országgal, volt szovjet tagköztársasággal ezt a konfliktusok gerjesztésére épülő modellt fogadtatta el az az érdekkör, amely a világot részvénytársaságként akarná működtetni. Ez a modell azonban a társadalom végzetes anyagi és egészségi kettészakadásához, s különösképpen a társadalmi tőke, a társadalom tagjai közötti bizalom, kölcsönösség pusztulásához, a közös erkölcsi elvek elvesztéséhez, anómiás állapothoz vezet. A másik modell, amely az Európai Unió alapító atyáinak, különöskép!pen Robert Schumannak a víziója volt, a közös normák, erkölcsi elvek betartására, a bizalomra és megbízhatóságra, az erős civil társadalom működésére, azaz a társadalmi tőke erősítésére épít. Az utóbbi évtizedekben számos vizsgálat bizonyította, hogy a társadalmi tőke valóban tőke, és erősítése a gazdasági fejlődésnek sokkal kiegyensúlyozottabb alapja, mint a csak fiskális szemléleten alapuló modell. Ugyanakkor a valódi, az emberi személyiségben gyökerező boldogságnak alapfeltétele a szűkebb és tágabb közösségekhez való tartozás, a bizalom, a hosszú távú jövőkép. Az utóbbi időben, elsősorban közgazdasági vizsgálatok bizonyítják, hogy az emberek élettel való elégedettsége, szubjektív boldogság érzete jelentős gazdasági tényező. Daniel Kahneman pszichológusként közgazdasági kutatásaiért kapta meg a Nobel-díjat, és ma a boldogság egészségre és a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Francis Fukuyama Bizalom című híres könyvében1 azt elemzi, hogy az amerikai társadalom prosperitásának, fejlődésének alapja az igen magas társadalmi tőke, a bizalom, az erős civil társadalom volt, amely az utóbbi időben ott is kezd erodálódni. A társadalmi tőke meghatározásának négy fő megközelítése van: az antropológiai, a szociológiai, a közgazdasági és a politológiai. 1. Az antropológiai megközelítés alapja az a megállapítás, hogy az együttműködés, közösségiség, bizalom az ember alapvető szükséglete. A korábbi évszázadok, sőt évezredek során ez az igény nem kérdőjeleződött meg, a közösségek meghatározták az ember életkereteit. Az utóbbi három évszázad során ez a rendkívül szoros közösségi kötődés, társadalmi háló alapvetően megváltozott az urbanizáció, az ipari fejlődés, a mélyreható társadalmi átalakulás következményeként. Így a modern, posztmodern társadalomban újra kell fogalmaz!ni a közösségiség, együttműködés jelentőségét és formáit. 2. A szociológiai megközelítés a társadalmi normák és az emberi motiváció jelenségköréből indul ki, s ebből a szempontból írja le a bizalom, a kölcsönösség és a közösségi hálózatok jelentőségét. A társadalmi tőke vizsgálatának gyökerei visszanyúlnak Emile Durkheim és Max Weber munkásságához. A társadalmi tőke szociológiai meghatározása terén alapvető Coleman2 és Bourdieu3 munkássága. Mind!ketten hangsúlyozzák a különböző tőkeformák összefüggésének jelentőségét. Magyarországon Andorka Rudolf tanulmányai4 máig alapvetők ebben a tekintetben. 3. A közgazdasági megközelítés azt hangsúlyozza, hogy az együttműködés, a bizalom igen jelentős közgazdasági tényező, a gazdasági hatékonyság szempontjából alapvető. Miután nem célunk a társadalmi tőke közgazdasági hatásainak vizsgálata, ezért a közgazdasági megközelítés összefoglalása meghaladja e tanulmány kereteit. 4. A politikai tudományok területén elsősorban azt emelik ki, hogy a társadalmi tőke erősítése alapvető a demokrácia megerősödése, a társadalmi szolidaritás és a fenntartható fejlődés megalapozásában. Itt hivatkozhatunk Alexis de Tocqueville munkásságára, valamint a társadalmi tőke kutatásban meghatározó két szerző, Robert Put!nam5 és Francis Fukuyama6 alapvető munkásságára. A társadalmi tőke annyiban különbözik jelentősen a pénztőkétől vagy az emberi tőkétől, hogy elsősorban nem az egyén tulajdona, hanem egy társadalmi csoport, közösség jellemzője. Így beszélhetünk egy ország, egy megye, egy kistérség, egy város társadalmi tőkéjéről. Tehát alapvetően ökológiai és nem egyéni jellemző. Olyan "közjó"-nak tekinthető, amellyel egy közösség bizonyos, meghatározott mértékben rendelkezik. Ugyanakkor természetesen a társadalmi tőke jellemzői a közösséghez tartozó egyének szintjén is vizsgálhatóak. Meghatározása szerint a társadalmi tőke olyan befektetés, amelynek célja a csoportidentitás kialakítása. A barátság, a bizalom, a közös normák és célok olyan befektetésnek tekinthetőek, amelyek a társadalmi együttműködést, s ezen keresztül a jobb gazdasági hatékonyságot is szolgálják. A legtöbb meghatározás a bizalmat tekinti alapvetőnek a társadalmi tőke szempontjából, a kérdés csupán az, hogy a bizalom az erős társadalmi tőke eredménye-e, vagy a társadalmi tőke alapvető összetevője. A bizalom azonban mindenképpen a társadalmi tőke rendkívül jelentős meghatározója, akár oknak, akár okozatnak tekintjük. Általában a másokba vetett bizalom fontosságát szokták kiemelni, pedig legalább ilyen fontos az is, hogy az emberek mennyire tartják saját magukat megbízhatónak, bizalomra méltónak. A társadalmi tőkén belül három dimenziót különíthetünk el: a szoros családi, csoportkapcsolatokon alapuló kötődést (bonding); a távolabbi barátokkal, kollégákkal való kapcsolaton alapuló "hidakat" (bridging) és a különböző társadalmi csoportok közötti kapcsolatokat, hálót (linking). Különböző iskolák véleménye eltér abban, hogy beszélhetünk-e társadalmi tőkéről abban az esetben, ha az csupán egy olyan csoport igen erős belső kohézióját jelent, amely a kívülállók felé nem nyitott. Mivel ebben az esetben az erős belső kötődés nem jár együtt a kívülállók felé való nyitottsággal, nagyon vitatható, hogy ez a kötődés nevezhető-e társadalmi tőkének. Ilyen kötődés jellemzi a terrorista csoportokat, droghálózatokat, maffia csoportokat. Ha a társadalmi tőkét úgy határozzuk meg, hogy a társadalom és az egyén testi és lelki egészségének fontos meghatározója, az ilyen típusú csoportcinkosság nem minősíthető társadalmi tőkének. A fenti kérdés átvezet a társadalmi tőke mérésének igen összetett kérdésköréhez. Az OECD kitűnő áttekintő tanulmánya7 szerint a társadalmi tőke mérése még ma is gyermekcipőben jár. A leginkább alkalmazott mérőeszközök a bizalom, a kölcsönösség és a társadalmi csoportokban való részvétel mutatóit vizsgálják. Ezek a mérőeszközök egyrészt attitűdöket, szubjektív véleményeket vizsgálnak, másrészt magatartásformákat, például egyesületekben való részvételt, aktivitást. Rendkívül fontos figyelembe venni, hogy az attitűdök, a szubjektív vélemények vizsgálatánál a kulturális tényezők szerepe igen jelentős, így ilyen vizsgálatok alapján csak rendkívül óvatosan lehet kultúrák közötti különbségekre következtetni. A társadalmi tőke forrásai a család, az iskola és a társadalmi, önkéntes szervezetek. A normákat, értékeket a család adja át a gyermeknek, azonban később ezek megszilárdításában, a közösségi, együttműködési készségek kialakításában az iskolának, majd a helyi közösségeknek van alapvető szerepük. Ez magyarázza, hogy a társadalmi tőke fogalmát a mai értelemben először az iskolákkal és a helyi közösségekkel kapcsolatban írták le. Mivel az erős társadalmi tőke a közös normák, értékek elfogadásán alapul, nyilvánvaló, hogy az anómiás társadalmakban a társadalmi tőke gyengébb. Putnam8 szerint a társadalmi tőke jelentősen csökkent az Egyesült Államokban az utóbbi évtizedekben. Igen fontos kérdéskör ezeknek a változásoknak a követése, a jelen tanulmányban a társadalmi tőke változásait vizsgáljuk a magyar társadalomban 1988 és 2006 között. Abban valamennyi, ezzel a kérdéskörrel foglalkozó vizsgálat megegyezik, hogy a társadalmi tőke erőssége igen pozitív kapcsolatban áll a testi és lelki egészségi állapottal, a szubjektív "jól-lét,-tel", az életminőséggel. Már Durkheim leírta, hogy az öngyilkosság gyakorisága igen szoros kapcsolatban áll a társadalmi kapcsolatok dezintegrálódásával. A születésszám csökkenése és az anómia közötti társadalmi szintű összefüggés mutatható ki ugyanezen elmélet alapján. Andorka Rudolf9 az anómiás lelkiállapotot jelölte meg a magyar demográfiai, megbetegedési és halálozási krízis gyökereként. Az utóbbi évtizedekben számos vizsgálat bizonyította, hogy ha az adatokat egyéb lényeges tényezők szerint korrigáljuk, a társadalmi tőke, elsősorban a bizalom, a várható élettartam és az egészségi állapot számos mutatójának független előrejelzője.10 Ennek magyarázataként egyrészt a stresszel, nehézségekkel való megküzdésben a bizalom, az, hogy számíthatunk másokra, fontos puffer tényező, másrészt az egészségvédő magatartást segítik elő a közös normák, a támogatás. Vizsgálatok eredményi szerint Amerikában és Angliában is a társas támogatás, társas kapcsolatok az életminőség fontosabb meghatározói, mint az iskolázottság és a jövedelem. A társadalmi tőke jellemzői a Hungarostudy országos reprezentatív felmérések szerint Országos reprezentatív, úgynevezett Hungarostudy felméréseinkben 1988-ban 21.000, 1995-ben és 2002-ben 12.600 személlyel végzett otthoni interjúk során a társadalmi tőke jellemzőit vizsgáltuk a 150 magyar kistérségben az egészségi állapottal, s más pszichológiai, életmódbeli, társadalmi-gazdasági és pszichoszociális tényezőkkel kapcsolatban. 2006-ban 4.500 személy ismételt felkeresésével követéses vizsgálatot bonyolítottunk le, ahol már ok-okozati összefüggések megállapítására is mód nyílt. Azokban az esetekben, ahol a 2002-es és a 2006-os adatokat hasonlítjuk össze, természetesen külön feltüntettük a Hungarostudy 2002-nek azt az almintáját, akik a követéses vizsgálatban is részt vettek. Ez az alminta nem tért el jelentősen a teljes országos reprezentatív mintától, azonban a reprezentativitás érdekében néhány korrekciót hajtottunk végre.11 A társadalmi tőkét Putnam12 javaslatai alapján Ichiro Kawachi három dimenzió mentén határozta meg, amelyek a környezetbe vetett bizalom és megbízhatóság, másoktól kapott és másoknak nyújtott segítség, továbbá civil szervezettől kapott segítség és a civil szervezetben vállalt kötelezettség. Mivel vizsgálatainkat Kawachival (Harvard Egyetem) együttműködésben végeztük, ezek a társadalmi tőkemutatók megegyeznek az általa alkalmazott mutatókkal: Bizalom A bizalom ellentétét, az úgynevezett társadalmi bizalmatlanságot arra a kérdésre adott válasz segítségével mértük, hogy a megkérdezett egyet értett-e az állítással, hogy "az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat" (Válasz: 0-3 "nem ért egyet"-től "teljesen egyetért"-ig). Ez a kérdés nagyon hasonló ahhoz a Kawachi és társai által használt indikátorhoz, amelyet a bizalom hiányának mérésére használtak az US General Social Survey során. Ez a kérdés mindhárom utóbbi Hungarostudy felmérésben szerepelt. A bizalom hiányára vonatkozó további kérdéseink így szóltak: "Senki sem törődik azzal, hogy mi történik a másikkal"; "A legbiztosabb nem bízni senkiben,. A válaszok 0-3-ig terjednek a "nem ért egyet"-től a "teljesen egyetért"-ig. Minden esetben az 1-3-ig terjedő egyetértést jelző válaszok százalékos arányát számítottuk ki. Versengő, rivalizáló attitűd, irigység Tudomásunk szerint a mi vizsgálatunk volt az első, ahol a versengő attitűdöt szerepeltettük a társadalmi tőkeváltozók között.13 A versengő attitűdöt azzal mértük, hogy a megkérdezett mennyire ért egyet az alábbi állítással: "Ha egy jó ismerősöm sikeréről hallok, úgy érzem, mintha magam kudarcot vallottam volna" (Válasz: 0-3 "nem ért egyet,-től "teljesen egyetért"-ig). A civil szervezetekben való részvétel és támogatás 1988-ban ilyen kérdést nem tettünk fel, mivel az akkori politikai és társadalmi viszonyok között nem kaptunk volna megbízható válaszokat. 1995-ben csupán arra kérdeztünk rá, hogy mennyi támogatásra számíthat a személy civil szervezetektől nehéz élethelyzetben. 2002-ben a civil szervezetekben való tagságot direkt kérdéssel mértük, ahol a két lehetséges válasz "igen, vagy "nem, volt. Civil szervezeten nonprofit, önkéntes szervezeteket, egyesületeket, önsegélyző csoportokat, klubokat értünk. Politikai pártok, szakszervezetek, vallások nem számítanak civil szervezetnek. Anómia skála14 társas támogatás 2002-ben és 2006-ban felvettük a korábban Andorka Rudolf által használt anómia skála rövidített változatát. A Caldwell-féle kérdőív segítségével pedig valamennyi felmérésünkben rákérdeztünk az észlelt társas támogatás mértékére, ebben a fejezetben a barátoktól, rokonoktól, illetve a partnertől (házastárs, élettárs) várható támogatás mértékét hasonlítottuk össze. A vallásgyakorlás a társadalmi tőke igen fontos mutatója, azonban ennek bemutatása meghaladja a jelen tanulmány kereteit.15 A társadalmi tőke alakulása 1988 és 2002 között Vizsgálatainkban a társadalmi bizalmatlanság mértéke volt a megyék, kistérségek közötti halálozási, egészségi különbségek legfontosabb előrejelzője.16 Nemzetközi felmérések szerint a legmagasabb bizalom értékeket a skandináv országokban találták: a norvégek 65 százaléka, a svédek 60 százaléka állítja, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni, tehát a norvégeknek csupán 35 százalékát, a svédeknek 40 százalékát jellemzi a társadalmi bizalmatlanság.17 Régiónk átalakuló társadalmaiban a bizalom, elsősorban a mindenkire kiterjedő bizalom lényegesen alacsonyabb, mint a legtöbb nyugati országban, különösen alacsony a skandináv országokhoz viszonyítva. A bizalmatlanság és a korrupció szorosan összefügg egymással. Valószínűleg ezzel a problémakörrel függ össze, hogy régiónkban az ember "nem lehet eléggé körültekintő", "nem lehet eléggé óvatos" állításokat igen fontosnak tartják. Kérdés azonban, hogy a körültekintés nélküli bizalom mennyiben lenne reális a mi körülményeink között, nem inkább a valóság figyelembevételének jele-e. Természetesen egy igen rendezett, normakövető társadalomban, mint a skandináv országok népessége, nincs szükség ilyen fokú óvatosságra. Saját vizsgálataink eredményei összhangban vannak a nemzetközi vizsgálatok azon megállapításával, hogy Magyarországon a társadalmi bizalmatlanság mértéke igen magas, azonban az elmúlt tíz évben igen jelentős változások is kimutathatóak voltak. Ugyanazokkal a kérdésekkel vizsgálva, a társadalmi bizalmatlanság mértéke 1995 és 2002 között csökkent, míg 2002 és 2006 között igen jelentős mértékben emelkedett (1. ábra). 1995-ben az emberek 63 százalékát jellemezte a társadalmi bizalmatlanság, 63 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy "az emberek általában aljasak, önzőek, akik csak ki akarják használni a másikat". Ez az arány, ugyanazzal a kérdéssel vizsgálva 2002-re valamelyest csökkent, 58 százalék volt. 2006-ban viszont már a megkérdezettek 69 százalékát jellemezte ez az állítás. Még megdöbbentőbbek a változások azzal az állítással kapcsolatban, hogy "senki sem törődik azzal, hogy mi történik a másikkal". Ezzel az állítással 1995-ben a magyar népesség 63 százaléka egyetértett, 2002-ben már csak 50 százalék, míg ugyanez az arány 2006-ra 81 százalékra emelkedett. Szintén igen jelentősen változott a "legbiztosabb nem bízni senkiben" állítással egyetértők aránya: 1995-ben 56 százalék volt, 2002-ben 54 százalék. 2006-ban a megkérdezettek 70 százaléka válaszolta ezt azok közül, akik esetében 2002-ben csak minden második ember érezte így. A rivalizálás korábbi vizsgálataink eredményei szerint az idő előtti férfi halálozás fontos előrejelzője.18 Bár a rivalizálás mértéke alacsonyabb, mint a többi társadalmi tőke mutatóé, ez is változott a három időpont között. 1995-ben a megkérdezettek 27 százalékát, 2002-ben 23 százalékát, 2006-ban 33 százalékát jellemezte. Annak ellenére, hogy korábban a civil társadalom fokozatos erősödése volt jellemző, 2002 és 2006 között az egyesületi tagok aránya 13 százalékról 10 százalékra csökkent a felnőtt népesség körében. A civil szervezetekben való részvétel a férfiak idő előtti halálozási különbségeinek szignifikáns előrejelzője, az alacsony civil szervezeti részvétel magasabb idő előtti halálozással jár. Elsősorban a fejlettebb régiókban magasabb a civil szervezetekben résztvevők aránya. Putnam alapvető tanulmánya19 nyomán a civil szervezetekben való részvétel a társadalmi tőke egyik legfontosabb mutatója. Fukujama különböző országok helyzetét, Putnam az olasz tartományokat összehasonlítva bizonyította, hogy a gazdasági prosperitás szorosan összefügg a társadalmi tőke erősségével: azokban az országokban, illetve tartományokban, ahol a társadalmi tőke, az emberek közötti bizalom erős, a gazdaság is sokkal jobban működik. A társadalmi tőke mutatóinak fenti változásai is szoros kapcsolatot mutatnak a magyar gazdaság helyzetével. Az anómia változásai a magyar társadalomban A 2. ábra szerint az anómia, értékvesztés, jövőkép nélküliség értékei 2002 és 2006 között jelentősen emelkedtek. A szabálysértő magatartás, az, hogy "aki vinni akarja valamire, rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon", már 2002-ben is magas arányban volt jellemző, a megkérdezettek 80 százaléka válaszolta ezt. 2006-ban ez az arány 84 százalék volt. Érdekes módon, míg a többi anómia változó egyértelműen rosszabb egészségi állapottal, életminőséggel jár együtt, a szabálysértő magatartás inkább egészségvédő faktorként jelent meg. Ez arra mutat, hogy a mai magyar társadalomban bizonyos értelemben még ma is a túlélés feltétele egyes szabályok áthágása. Ezzel szemben az értékvesztést, kilátástalanságot jelző anómia mutatók a krónikus stressz lelkiállapotának legmegfelelőbb jellemzői, mind az egészségi állapot, mind az életminőség jelentős rosszabbodásával járnak együtt.20 Azoknak az aránya, akik úgy vélekedtek, hogy "az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni,, négy év alatt drasztikusan nőtt 52 százalékról 69 százalékra. Akik úgy vélték, hogy "minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, hogy miben higgyen", 72 százalékról 82 százalékra emelkedett. Azok aránya, akiknek az volt a véleménye, hogy "manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban", 66 százalékról 75 százalékra nőtt. A 2002-ben is már igen magas anómia értékek 2006-ra tovább növekedtek, ami a magyar társadalom igen súlyos erkölcsi és lelki állapotára utal. A társas támogatás változásai A 3. ábra azt mutatja, hogyan változott a barátoktól, rokonoktól, partnertől (házastárstól, élettárstól) kapott támogatás mértéke 1988 óta. Az adatok egy társadalmi méretű tranziens folyamatra utalnak. A rendszerváltást követően, 1988 és 1995 között jelentősen csökkent a barátoktól és rokonoktól kapott társas támogatás mértéke. Valószínűleg ebben az esetben nem a kapcsolatok romlottak meg ilyen mértékben. 1988-ban, a munkanélküliség, a nagyfokú társadalmi átalakulás megindulása előtt az emberek 68 százaléka biztosan számított arra, hogy barátaik, rokonaik nehéz helyzetben segíteni fogják őket. 1995-ig kiderült, hogy sok esetben nem számíthatnak a remélt segítségre, ezért csökkent igen jelentős mértékben azok aránya, akik úgy érezték, hogy átlagosan vagy nagyon számíthatnak barátaikra, rokonaikra, ezek aránya csak 51, illetve a rokonok esetében csupán 45 százalék volt. 2002-re a barátoktól, rokonoktól várható támogatás mértéke már ismét megközelítette az 1988-as értéket: 67 százalékra illetve 62 százalékra emelkedett. Igen érdekes, hogy míg a társadalmi tőke valamennyi mutatója tekintetében jelenetős rosszabbodás volt 2002 és 2006 között, a barátoktól, rokonoktól várható társas támogatás mértéke tovább emelkedett: 74 százalékra, illetve 69 százalékra. Hasonlóképpen a partnertől (házastárstól, élettárstól) kapott társas támogatás mértéke is fokozatosan emelkedett 1995 és 2006 között. A magyar társadalom tehát a társadalmi tőke csökkenését, az anómia nagyarányú növekedését 2002 és 2006 között a társas támogatás jelentős mértékű növelésével igyekezett kompenzálni. Ez biztató jele a magyar társadalom életképességének, annak, hogy az általános társadalmi bizalomvesztést a családi, rokoni kapcsolatok erősítésével igyekszünk ellensúlyozni.21 1. ábra: A társadalmi tőke változásai 1995 és 2006 között 2. ábra: Az anómia változásai 2002 és 2006 között

2009. április 19., 10:31

kivül álló

mi van ebben az országban??? Rúzsa Magdi nem lehet magyar állampolgár? nem csak hogy a magyar nemzet pozitiv hirvivője egy igazi jó művész, magyar felmenőkkel és sza...zik a tisztelt Dras...cs által vezetett gépezet? Mi van a várban fasiszták gyülhetnek össze Európa szemétdombjáról és néhány hagymázas eltagadja a holokausztot?? és ehhez a magyar főváros teret ad??? Mit képzelnek Maguk Fővárosi vezetők és a rendőrség meg a kiváló titokminiszter hát ez nem közgazdaság hanem mélyen antiszemitizmus és vagy provokáció Ebben az országban nem tudják eladni azt a baromságot, amit a You-t hirdetnek hogy nem volt holokauszt Még hányszor irják át a történelmet? és hányszor akarnak felmenteni gazembereket akik embereket kiirtottak csak a születése okán, ez nem európai kultura ez mocskos zagyva gondolatok, amelyek rombolják a fiatalok normális fejlődését, mert új hazugságokat nyomnak rájuk, rombolja a mindennapi életünket, mert az erőszakot nyomja ránk és szégyenteljesen bánik azokkal akik az életükkel fizettek vagy lehet hogy túlélőként kell most ezt a mocskot hallaniuk Ön tisztelt Demszky úr mi a fenét csinál vagy a Draskovics vagy a Ficsor és persze a háttérben Gyurcsány Alkalmatlanok a feladatukra Itt nem az erőszak a sűn bevetése a megoldás, hanem a jogszabály amely szakrális helyeket kivesz a tüntetési helyekből, az oktatás szinvonalának emeleés (amit Magyar Bálint féle folyamat jól eltólt) a tudás az előrehaladás érdeme a tanár becsülete. Nem pláza cicácák és a Mónika meg balázsak showba kellenek a negyedművelt retardált elképesztő emberek, akikből sztárt csinálnak mert leveszi a bugyiját megeszi a bogarat A buta embereket kiválóan lehet manipulálni és ilyen gyülekezetekbe lehet vinni őket, mint ami most volt a Várban Szégyen magukra Budapest vezetői Nem a Mazsihisztől kell maguknak félni, hanem attól a szégyentől ahogyan a nevük beiródik a város az ország történelmébe Okos, tanult ipari tanulók, művelt középiskolásokkal szorgalmas munkásokkal ( legyen az nem cigány vagy cigány származásu) ezeket az idióta gondolatokat nem lehet megetetni Csak flusztrált, hagymázas, narkós, pias, a Lipótról kiszabadult buta emberekkel lehet elfogadtatni Akik végighallgatják és véresre verik a tenyerüket Jó lesz ha egy kicsit elgondolkodnak azon hogy a pozició felelősség, és lehetőség arra, hogy a közért tegyenek valamit Amikor a Yot t-on megláttam egy tanár dumált a mikrofonba amikor túlélők a Duna mellett a cipőknél emlékeztek Ilyen ember a katedrán lehet ??? Magyar Bálint mit követett el az Őn által irányitott oktatáspolitika? van még valamely terület amit nem kúrtak el?? Elegánsan le lehetett volna lépni a szinpadról és nem kellene ilyen fertőt és rombolást maguk mögött hagyni Méltatlanok arra hogy vezessék az országot és hogy bármely pártban vezető képviseletet lássanak el felháborodásom indokolt

2009. április 17., 13:59

kívül álló

óriási pofátlanság az a riogatás, hogy mi lesz ha a fidesz jön volt már és akkor is volt nyár és szerelem csak persze a mai vörös székben ülök a garancái az eddigi utnak a VI kerületi a XI kerület stb mutyinak és ügyészségi ügynek a több 100milliós tulszámlázásos autópálya, völgyhid , alacsony oktatási szinvonal pokollá vált egészségügy Nem baj vándorolj ki politika békétlenség és zavar a lelkekben Nem lehet boldogan magyarnak mondani magunka két eset volt Tamácsi és az olimpia szóval az elmult 7 évet olyan restanciával és zürzavarral hagyta itt Gyurcsány ferenc amilyen még nem volt Ugyanez a gárda most szavazatokkal tovább folytatja a dolgokat hiszen még Paksot, a z energetikát és stb még ügyintézni kell eközben duma duma nem a közért dolgozók okozták a bajokat, mert azok ráadásul elszámoltathatóak de a vezetés arroganciája, a szabályok alól kibúvása a büntetlenségük (nagy pénzek eltünése mellett is) a napi élet szereplői egy része szintén csak a javakat akarja, be nem fizet és csal lop Ehhez jönnek az engedett szélsőségek, flusztrált bajkeverők, kábitószer és alkohol mámorukban törnek, zuznak és beszélnek a magyarok nyilairól, és a 64 vármegyéről, a fekete bakkanscosokról a focihuligánokról és a szélsőségen maguknak poziciót, lehetőleg jó zsiros EU állást keresők és vagyunk mi a nép és nem értjük ezt a katyvaszt, amit sikerült összehozniuk de most majd jó szigoruak lesznek a drazsé-ficsu duo majd a körmére néz a magyarok nyilának és nem lesz itt 80 %-os fideszes eu nyerés Majd mit képzelnek és jön a félemkeltés, féljen a cigány és a zsidó mert it félni kell Nem kérem nem kell félni érdemes tisztán látni megnyugodni szépen túllenni a nehézségeken segiteni a rászorultakon, mert a szocialisták programjában csak a szvakaban van a rászorultság ( és ugye a zsippel közlekedő és mozgáskorlátozott igazolvánnyal parkoló és bliccelő, adót nem fizető, itt a piros hol a pirost játszó és az önkormányzatnál segélyért és szociális bérlakásért sorban álló nem rászorult) de vegyük észre a gyermekét egyedül nevelő az idős magányos és rászorultakat nekünk túl kell ezt élni ehhez pedig viaszt a fülbe ne hallgassuk a sziréneket csak éljük tisztességesen életünket

További 63 hozzászólás megtekintése »