Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ VÉLEMÉNY

Csáky és Duray a magyar diplomácia erőtlenségéről

2009. szeptember 12., szombat, 16:49 • Utolsó frissítés: 2009. szeptember 12., szombat, 16:57


Címkék: Csáky Pál; Duray Miklós;

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Duray Miklós a párt alelnöke a lapunknak adott interjúikban kifejezték csalódásukat a szécsényi magyar-szlovák csúcs eredményét illetően. Csáky bízik harminc képviselői aláírás összegyűjtésében - ennyi kell ahhoz, hogy a nyelvtörvénnyel a szlovák Alkotmánybíróság foglalkozzon. Duray szerint a két ország ellentéte immár öngerjesztő, s indokolatlannak nevezte a Slovan–Dunaszerdahely meccs betiltását.


Pénteki sajtótájékoztatóján a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta: Szlovákiában „jelentős politikai nyomás nehezedett” pártja képviselőire, hogy ne vegyenek részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki plenáris ülésén. Ennek ellenére az MKP mind a tizenöt képviselője eljött Budapestre – fűzte hozzá. A politikus visszautasította azon pozsonyi vádakat, hogy hazaárulók, vagy akár illojálisak lennének Szlovákiával szemben. „Ha bennünket meghívnak az Európai Parlamentbe, a Bundestagba, vagy az Osztrák Parlamentbe, tisztelettel eleget teszünk a meghívásnak” – tette hozzá. A két kisebbik kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt fölvetette, hogy az MKP képviselőit meg kéne fosztani mandátumuktól és a MKP-t be kéne tiltani. „Ennek semmilyen törvényes alapja nincs, ez egy nagyon sajnálatos félrebeszélés” – hangsúlyozta a felvidéki politikus. „A múlt század harmincas és ötvenes éveiben fenyegettek meg parlamenti képviselőket ilyen lépésekkel” – fejtette ki Csáky.

Újságírói kérdésre Csáky úgy felelt: beigazolódott, hogy nem volt szabad a két kormányfő találkozójától

Csáky Pál
© Szegő Péter
csodát várni. „Az eredmények láttán komoly hiányérzetünk támadt. Nem tölt el bennünket lelkesedéssel az, ami tegnap Szécsényben történt.” Elmondta: a KMKF ülése nem foglalkozott érdemben a magyar-szlovák csúcstalálkozóval, vita sem volt róla. Csáky előre tiltakozott a szombati Új Szóban megjelenő, a szlovák kulturális minisztérium által jegyzett hirdetés ellen. A szombati hirdetés a nyelvtörvény mellett érvel. „Ez is mutatja, hogy a kulturális minisztérium érzi, hogy ez a törvény rossz és megpróbálja erővel vagy pedig trükkökkel bizonygatni az igazát” – fogalmazott. Hozzátette: „ha igaz az, amit Robert Fico állít, azaz a törvény nem korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot, akkor vonjuk vissza”. Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: bár szükséges tárgyalni, igazi áttörést csak egy új szlovák kormánytól remél, addig valószínűleg ez a helyzet nem igazán fog megváltozni. Szerinte az egész kérdés nem magyar-szlovák probléma: a probléma gyökere a pozsonyi hatalomgyakorlás módszerében van, ez okozza a feszültséget- hangsúlyozta.

A hvg.hu kérdésére Csáky Pál annak a véleménynek adott hangot, hogy a várható magyar kormányváltás után fölálló új kormány – az eddigi megnyilvánulások alapján - hatékonyabban fogja képviselni a határon túli magyarok ügyét. „ Egy tárgyalópartner – és ezt engedje meg, hogy mint gyakorló politikus is mondjam – jobban becsüli a kemény, határozott ellenfelet, mint a szervilist”- tette hozzá. Az MKP elnöke úgy vélte: félreértés az, hogyha gesztusokat teszünk mások felé, akkor mi is automatikusan gesztusokat kapunk. „Ezt a gyengeség megnyilvánulásának tartják. Én a határozott politizálás híve vagyok” – felelt lapunknak Csáky Pál.

A hvg.hu interjút készített Csáky Pállal. Arra voltunk kíváncsiak, hogy lát-e esélyt a harminc képviselői aláírás összegyűjtésére. [Ahhoz, hogy a képviselők az Alkotmánybíróság (AB) elé vigyék a nyelvtörvényt, harminc aláírás szükséges. A Magyar Koalíció Pártjának tizenöt, a belőle kiszakadt Hídnak öt mandátuma van, még tizet kell összeszedni a maradék százharminc képviselőtől. Az első, pár hónappal ezelőtti próbálkozás kudarcot vallott – Sz. P.] „Ha egy antidemokratikus törvényt bármelyik országban elfogadnak, azt minden demokratának kifogásolnia kell és mindent meg kell tennie a törvényben rejlő legnagyobb visszásságok jogszerű orvoslása érdekében.”

Csákyt annak a véleménynek a kommentálására kértük, melyet az ellenzéki, nem magyar képviselők egy jelentős része vall, vagyis, hogy a törvény rossz, de nem alkotmányellenes. A volt miniszterelnök-helyettes úgy felelt: az eredeti, 1995-ben elfogadott nyelvtörvényben is szerepeltek a büntetőjogi szankciók és a nyelvrendőrség. Akkor számos szlovák képviselő aláírta az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt, majd 1998-ban az AB megsemmisítette a törvénynek az MKP által leginkább kifogásolt, fent említett elemeit. Ebből kiindulva Csáky bízik a törvény alkotmányellenességében. Ezzel kapcsolatban, további kérdésünkre válaszolva a politikus azt mondta: az 1996-ban elfogadott házszabály óta a képviselők magyarul nem szólalhatnak föl a pozsonyi parlamentben. Szlovákia azóta – főleg az akkor kormánypárti MKP-nak köszönhetően – ratifikálta az Európai Kisebbségi Jogok Chartáját, amely biztosítja a parlamenti képviselők parlamenti anyanyelv-használati jogát, a házszabály ezen pontját viszont a Charta ratifikációja ellenére sem változtatták meg. 

Miért marad el a Slovan-Dunaszerdahely meccs? »
13 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2009. szeptember 17., 18:03 kivül álló

a hozzászólásom jobban illene másik cikkhez, de itt van mód erre<br>Óva inteném a Magyarországi pártokat hogy a feszültséget tovább szítsák<br><br>ugyanezt a média egyes prominenseinek is<br><br>a választás egy normális folyamat kellene legyen Győzzön az akiben a többség látja a kedvezöbb jövöt<br>a hazugságáradaton átlátunk és nincs szükségünk erre<br><br>szemmel látható, hogy most éppen a cigányozás paklija van soron<br>ugy nyilatkozik az illetékes mintha a problémák megoldására nem lett volna 7 éve<br><br>ugy csinál a budapesti főpolgimesterhelyettes mintha nem lett volna sok éve arra, hogy átlássák a pénznyelő autómaták a BKV a föcsat a metró pénzügyeit és nem tudtak volna arról, hogy ott jutalmazás folyik<br><br>olyan lázas tevékenység jellemzi a mostani ügyeket mintha nem lett volna 7 év arra, hogy az átlátható gazdálkodás, a fejlődés, az egészségügy és az oktatás a mezőgazadság a az autópálya épités az elképesztő nagyságrendű indokolatlan pénzköltést megszüntessék<br>kiszámitható a szélsőségeket nem kitermelő élettér biztosítása a 7 éve regnáló hatalom kötelesssége lett volna<br>erre kaptak felhatalmazást Megmérettek és nagyon könnyünek találtattak<br><br>a baj az hogy ahhoz viszont nem kaptak jogot, hogy a szociáldemokrácia eszméjét sok ember meggyőződést szégyenfolttal illssék Amit ezek a politikusok tettek távol van a szociáldemokráciától<br>

2009. szeptember 16., 12:12 Panem et Circenses

Egyfelől, objektíven és nem nacionalista szemüvegen keresztül nézve valóban az a helyzet, hogy a monarchia alatt erőltetett magyarosítás folyt a Magyar Királyság területén, akár törvényesen, akár törvénytelenül, akár az akkor meglevő törvények ellenében is.<br>Másfelől viszont ez nem ok arra, hogy a mai Magyarország erőtlenül asszisztáljon szomszédai ilyen irányú törekvéseihez.<br>No persze ne várjunk csodákat a jelenlegi kormánytól, országgyűléstől. Egyfelől ott az szdsz, mely milliószor bizonyították, hogy számukra a magyarság, a nemzet, a hazaszeretet az égvilágon semmit nem jelent. Másfelől meg ott az mszp jellemzően 50-60-70 éves meghatározó káderekkel. Miért, de tényleg miért várnánk el tőlük, hogy a 20-25 éve még pártakadémiákon az internacionalizmusról szónokló lendvaiildikókat (ide be lehet írni a jelenlegi frakció tagjainak zömét) a hazaszeretet fűtené?<br>

2009. szeptember 13., 17:00 Kiss Botond

#10<br><br>"A Magyar Királyság 1926 óta részben"<br><br>Elnézést, elírtam, a helyes szöveg ez lett volna:<br>"A Magyar Királyság 1526 óta részben";<br><br>illetve<br><br>"1867-1910 után" helyett<br>"1867-1910 között"<br>

2009. szeptember 13., 16:58 Kiss Botond

Kedves Sobri Jóska!<br><br><br> Sajnálattal tapasztalom, hogy a kommunista történelemtanítás ennyire átjárta a gondolkodásmódot. "erőteljes magyarosítás"... miről is beszélünk?<br><br> A Magyar Királyság 1926 óta részben, 1690 óta teljes egészében Habsburg, azaz osztrák-német fennhatóság alatt volt. Ezen időszak alatt időszakonként sikerült kisebb-nagyobb önrendelkezést kivívnia a magyarságnak, de a levert forradalmak, illetve a különböző háborúk folytán/után erőteljes magyargyilkolást és magyartalanítást folytatott a bécsi kormányzat. Erre kitűnő példa, hogy a Rákóczi-szabadságharcban a 2 milliós ország lakosságának még a 75%-a volt magyar (szemben Mátyás kb. 6-8 milliós országának 80-90%-ával), 1850-ben az ország lakosságának csak kb. 40%-a. Akkor most ki is folytatott és milyen nemzetiségi politikát? Megjegyzendő, hogy 1910-re az ország lakosságából a magyarok aránya 50% fölé emelkedett, ennek 4 oka van.<br>- egyrészt a magyarok szaporodási rátája akkor magasabb volt a nemzetiségek átlagánál<br>- másrészt volt némi természetes asszimiláció<br>- harmadrészt az amerikába kivándorlók között magasabb számban voltak a kisebbségek, mint a magyarok; ennek gazdasági, nem nemzeti okai voltak, ugyanis a nagy részben a 18. szd-ban, a Rákóczi-szabadságharc után betelepült kisebbségeket inkább a hegyvidéki területekre telepítette Mária Terézia és a magyarországi (jelentős részben német) nemesség<br>- negyedrészt az 1867-1910 után keletről betelepült közel 1 millió főnyi zsidóság a népszámláláskor magyarnak vallotta magát.<br><br>Én azt gondolom, hogy egyrészt hiba Magyarországot önálló országnak feltüntetni, ahol a magyarok irányítottak, hiszen nem volt az, és a magyarok csak részleges önállósággal rendelkeztek; másrészt ha a tényleges hatalom a magyarok kezében lett volna, és ténylegesen (akár erőszakosan) asszimilálni akarták volna a kisebbségeket, akkor a Rákóczi-kortól az 1918-ig eltelt bő két évszázadban a magyarok aránya nem visszaesett volna 75%-ról 50%-ra, hanem elérte volna a 90-95%-ot.<br>harmadrészt újra ismétlem magam (immár utoljára): hiba összevetni annak a kornak az elvárásait a mai elvárásokkal; talán meg kellene nézni, hogy az akkor kb. 100 ezres moldvai csángóságnak milyen jogai voltak Romániában, az ehhez való hasonlítás jobban megállja a helyét. Vagy akár megnézhetnénk a Kelet-poroszországi lengyelek, esetleg az angol fennhatóság alatt lévő írek, netán a Francia fennhatóság alatt élő németek jogait. (A gyarmatokról ne is beszéljünk.) Ezekhez képest jóval nagyobb önállóságot és jogokat élveztek a magyarország területén élő kisebbségek.<br>

2009. szeptember 13., 16:26 Sobri Jóska

Kedves Botond!<br>Én nem irkálok badarságokat!<br>Az 1868-as Nemzetiségi törvény valóban kimondta a szabad nyelvhasználatot és azt is hogy mindenki egyenrangú. Ez mind szép! Csak az volt a probléma, mint az általában lenni szokott, hogy hiányoztak a végrehajtást biztosító rendeletek. Ez azt jelent, hogy pl. míg a magyar tannyelvű gimnáziumok pompás épületei állami segédlettel épültek, addig a nemzetiségi legfeljebb önerőből. A szlovákoknak éppen 2 db volt. Ezeket is idővel bezárták. Tehát, lényegében egy sem volt! A Lex Apponyi, pedig nem az államnyelv elsajátításáról szólt, hanem a nemzetiségek elmagyarosításáról!<br>Újabban egyes "hiteles" történészek már elismerik, hogy a dualista Magyarországon igenis erőltetett magyarosítás folyt. Persze ez az állítás ellent mond annak a nagy magyar mítosznak, hogy Nagy-Magyarországon a nemzetiségek elégedettségben éltek. Csak azt nem tudom, hogy a vezető politikusaikat, akikről a magyarok nem is hallottak, miért kellett állandóan internálni?<br>

További 8 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Csáky és Duray a magyar diplomácia erőtlenségéről




  Másolat Önnek


APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
ÁLLÁSOK
tovább a jobline.hu-ra »
HIRDETÉS
Tóta W a Twitteren
Mi az a twitter?

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X