A Mol nem adja fel horvát érdekeltségét, még a Szurgut kedvéért sem

A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt szerint egyelőre bizonytalan, mit akar a Szurgutnyeftyegaz a Mol-részvények 21,6 százalékával, amit márciusban az OMV-től, az akkori piaci ár duplájáért vásárolt meg. Az elnök-vezérigazgató a hvg.hu-nak adott interjúban kifejtette: az INA nem eladó, még a Szurgut által birtokolt részvények fejében sem.

hvg.hu: Milyen a viszonya Wolfgang Ruttenstorferrel, az OMV vezérével azóta, hogy az osztrákok eladták a Szurgutnyeftyegaznak a Mol 21,6 százalékát? 

Hernádi Zsolt:. Nem változott semmi az elmúlt két évben. Miután 2000-ben megvásárolták a MOL 10 százalékát, állandóan felmerült, hogy mit akarnak. Ők azt mondták, “toljuk össze” a két céget, és én állandóan mondtam neki, hogy ez nem olyan jó ötlet. Aztán újra feldobta ezt az ötletet, és újra csak az volt a válaszom, hogy ez az ötlet nem igazán szerencsés. Aztán, amikor utoljára előjött vele, már lehetett érezni, hogy jár valami a fejében. 

hvg.hu: Miből?

H. Zs. : A kommunikációjában olyan szavak jöttek elő, amiket korábban nem használt. Érzékeltem, hogy valami megváltozott.

hvg.hu: Egyébként sem lehet könnyű ezt az óriás céget menedzselni. Mi motiválja? 

H.Zs.: Nem mondanám, hogy a fizetés motivál. Talán soha nem is motivált. Inkább gondoltam úgy, hogy jobb, ha a főnökeimnek hiányzom, semmint hogy a fizetés miatt kelnék fel reggelente. A siker nyilván jobban motivál. Ha valamit eltervezek, és az úgy alakul, ahogyan terveztem. S ha ezt egy csapattal csinálom, s a sikernek mindenki örül, akkor ezért sokan szeretnek. És biztos, hogy az alkotás is számít. Ebben a méretben már lehet alkotni, s ez olyan, mint amikor egy hadsereget irányít egy tábornok. Az alkotónak ezt jó néznie. Az alkotás folyamata az, ami nagyon izgalmas. Az eredeti tervtől mindig rengeteg az eltérés, s olyan sosincs, hogy minden úgy alakul, ahogyan én elképzeltem. Egy sor egyedi döntésre van szükség, és ezt nagyon élvezem. És ez a munka, azt gondolom, küldetés is. Fennköltnek hangzik, de így van. Nagyon kevés embernek adatik meg, hogy olyan eszközöket bízzanak rá, amivel olyanokat csinálhat, amit előtte senki sem tudott megcsinálni. Ahogyan például integrálni tudtuk Közép-Európát, legalábbis egy ágazat szintjén. S én mindenhol otthon érzem magam, éppúgy érdekel, hogy ki lesz a szlovákiai választások nyertese, mint az, hogy Magyarországon mi történik.   

Hernádi Zsolt © Molnár Anikó

hvg.hu: Jaksity György, a Concorde első embere a CNBC adásában azt mondta: a Mol az egyik leghatékonyabb olajcég a világon. Pontosan milyen adatok alapján a leghatékonyabb?  

H.Zs.: Jól hangzik, köszönöm. Vannak olyan iparági mutatók valóban, amelyek szerint Európában a kitermelésben és a finomításban a Mol a leghatékonyabb olajcég. S ebben a Mol évek óta vezeti a mezőnyt, ami egy időre most nyilvánvalóan leromlik, amiatt, hogy olyan vállalatokban vettünk részesedést, három, beruházások előtt-alatt álló finomítójukkal, amelyeket először rendbe kell tennünk, de mutatóinkban már szerepelnek. 

hvg.hu: Jaksity hozzátette: a Molban sem feltétlenül zárultak még le a felvásárlási sztorik.  Legutóbb a Szurgutnyeftyegaz vásárolta be magát a Molba, éspedig úgy, hogy a piaci ár duplájáért megvette az OMV tulajdonában lévő részvényeket. Ellenséges felvásárló-e a Szurgutnyeftegaz? 

H.Zs.: Nem tekinthetem annak, mert a Szurgut sosem tett olyan nyilatkozatot, hogy fel kívánja vásárolni a Molt. Az OMV viszont igen. Ahhoz, hogy valakit ellenséges felvásárlónak tekintsünk, az kell, hogy a Molt fel akarja vásárolni. Bár feltételezhető, hogy csak úgy magától senki nem vásárol 21,6 százalékot, ha szakmai befektető. Tehát az igazgatóság egyet tehet, hogy pénzügyi befektetőnek tekinti a Szurgutot. Hiszen ahhoz, hogy valaki stratégiai befektető legyen, tárgyalni kellene. Meg kellene beszélni, hogy mit akarnak, hogy közösek-e az értékeink, az érdekeink. Hol van lehetőség az értékteremtő együttműködésre? Hol tudunk egymásnak segíteni? A tranzakció előtt semmiféle kommunikáció nem volt erről a Szurguttal. Én életemben egyszer találkoztam Bogdanov úrral: 2008 őszén, Szlovákiában. 

hvg.hu: Azóta nem volt kommunikáció?

H.Zs.: Levélváltás volt. A tranzakció után a Szurgut tárgyalásokat javasolt arról, hogyan tegyük hatékonyabbá a vállalatot. És kérte, hogy adjunk információkat. Amire én azt mondtam, hogy ugyanazok az információk rendelkezésükre állnak, mint a többi pénzügyi befektetőnek.

hvg.hu: Részvényesnek tekinthető így a Szurgut? Kapnak bizalmas infókat?

H.Zs.: Nem regisztrált részvényes. Élvezi a részvények közgazdasági hasznait, például az árfolyamemelkedést. De egy regisztrált részvényes  jogait nem tudja gyakorolni, leszámítva az osztalékot.

hvg.hu: Nyilván nem hagyják annyiban. Bizonyos hírek szerint a Szurgut 37 százaléka Putyin kezében van. Ez igaz?

H.Zs.: Ilyen “bizonyos híreket” még kommentálni sem vagyok hajlandó. Biztos, hogy Oroszországban sok cikk jelent meg arról, mennyire átlátható a Szurgut, ezzel én ma nem foglalkozom. Ez az Energiahivatal, illetve a PSZÁF feladatköre. Az én feladatom akkor kezdődik, amikor a Szurgut mint részvényes regisztrálni akar a közgyűlésre, mert akkor meg kell győződnöm a részvényesek összefonódási lehetőségeiről, meg kell győződnöm arról, hogy ki az utolsó tényleges haszonélvezője a részvényeknek. Ezt írják elő a jogszabályok, valamint a MOL alapszabálya, vagyis ez a részvényesek akarata.

hvg.hu: Az oroszok persze, ha akarnak, nyomást tudnak gyakorolni: a Zapadno-Malobalik (ZMB) olajmező, amely fele-fele részben a Mol és a Russznyeft tulajdonában van, a kisebb orosz mezőkről nyert olajjal együtt a cég szénhidrogén-termelésének 26 százalékát teszi ki. Az orosz hatóságok állítólag  vizsgálják a kitermelési engedély visszavonásának lehetőségét. Egyszer ön mondott olyasmit, hogy a ZMB árán sem fog együttműködni a Szurguttal.

H.Zs.: Eszem ágában sincsen elveszíteni a ZMB-t. Ami Oroszországban zajlik, az normális folyamat, egy hatósági vizsgálat. Egy vegyesvállalatról van szó, a működtetés joga a Russznyefté. Azt valóban mondtam, hogy én nem látok olyan külső kényszert, ami bármilyen formában megváltoztatná a Mol igazgatóságának a Szurguttal kapcsolatos álláspontját.

hvg.hu: Ellen tud-e állni a Mol, illetve az ország az orosz térnyerésnek? Nem érzi-e ugyanazt, mint az OMV 10 százalékos kezdő lépésénél? A menedzsment bebetonozása és az alapszabály egyéb változtatásai elegendőek-e? Egyáltalán, mi lehet az oroszok szándéka: maguknak akarják a Molt, ha akarják, vagy más olajcégnek, a Rosznyeftnek vagy a Lukoilnak? Vagy csupán a Nabucco dokumentációjára kíváncsiak, s ehhez a Mol-on keresztül akarnak hozzáférni? 

H.Zs.: A kettő valahol össze is függ. A Mol rendelkezik a Nabucco dokumentációjával. De ezt olcsóbban is meg lehet szerezni, ezért nem kellett volna megvenni másfél milliárd euróért 21,6 százaléknyi részvényt. Én magamból indulok ki. És én biztos nem vásárolnék egy másik olajtársaságban 21 százalékot, főképp nem a piaci ár kétszereséért, csak azért, mert éppen az volt eladó. Épp ezért kell elkezdeni gondolkodni azon, hogy mi lehet a szándékuk. És fel is kell készülni bizonyos lépésekre, de nekem egyelőre nem kell lépnem semmit. S noha a Szurgut azt kommunikálta, hogy stratégiai befektető akar lenni a 21,6 százalékkal, ezzel még nem lesz stratégiai befektető.

hvg.hu: Az orosz politikai elittel lehet-e erről tárgyalni?

H.Zs.: Ez akkor válik külpolitikai kérdéssé, ha egy másik ország is külpolitikai kérdést csinál belőle. Egyébként pedig minden országnak joga van megmondani, hogy milyen feltételek mentén lát szívesen befektetőket stratégiai iparágakban. S azzal, hogy az Unió tagjai lettünk, ehhez még hozzájön az uniós szabályozás is. Azt a politikai felelősséget, ami az ellátásbiztonsághoz kapcsolódik, senki nem veheti el Magyarországtól. Nagyon sok országban állami kézben vannak a stratégiai vállalatok. Magyarország más utat választott, és meggyőződésem, hogy jól döntött, mert nagyon sok mindent el lehet érni szabályozás révén. És eközben a vállalat teljesen piaci alapokon tud működni. De Magyarország nem azért választotta ezt az utat, mert azt gondolta, hogy ez az egyedül üdvözítő út, hanem azért, mert szüksége volt az értékesítésből származó bevételre.

hvg.hu: Tavaly áprilisban azt mondta: az egy álom, hogy a Nabucco teljesen függetleníti Magyarországot Oroszországtól. Az orosz partnerekre szükség van, s nem ellenségként kell rájuk tekinteni. Ezt tartja még a Szurgut-ügy után is?

H.Zs.: Teljes mértékben. Én az orosz partnerekre is így nézek. Ha kinyújtott kézzel jönnek és azt mondják,  keressünk közös területeket. S nézzük meg, hogyan tudunk az együttműködésből mindketten profitálni. A Nabucco esetében mindenki látja, hogy jó esetben is milyen kapacitást bír el. Nyilvánvalóan nem tudja az érintett országok gázigényét kielégíteni. De egy alternatív gázvezetéknek nem is ez a feladata, hanem, hogy piacot teremtsen, hogy verseny legyen. Ha havária alakul ki, az más. És nem csak arra kell gondolni, hogy mi van, ha elzárják a gázcsapot. Ennél lehet kézenfekvőbb probléma. Mi történik, ha valahol természeti katasztrófa történik? Az eredmény ugyanaz. Magyarország, ahol a lakosság fűtésének 80 - 90 százaléka földgázon alapul, egy vezetéken, egy irányból kapja a földgázt.  Ezt nem szabad így hagyni. Elemi érdekünk, hogy ezen változtassunk. És ezért nagyon helyesen a kormány azt mondta, hogy igen, kell a Nabucco, kell a Déli Áramlat is, és megépült a szőregi biztonsági gáztároló is.