Ahogy a magyar foci viszonyul a Manchester Unitedhez

Köztes demokrácia címmel jelent meg a Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb kiadványa. A csütörtök esti, budapesti könyvbemutatón politológusok elmélkedtek Magyarország jelenlegi állapotáról. Elhangzott: két Magyarország van és a kettő egymással nem kommunikál. Továbbá: a magyar demokrácia politikai intézményei úgy viszonyulnak a Nyugat demokratikus intézményeihez, mint a magyar foci a Manchester Unitedhez.

A L’Harmattan által megjelentetett kötet mintegy ötven hosszabb-rövidebb értekezés és elemzés gyűjteménye, összesen tíz szerzőtől. A cikkek eredetileg 2009-ben jelentek meg, nagy részük a hvg.hu portálon .

A mai magyar közéletben zajló vitákat „kicsit terméketlennek” látó Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint a demokrácia megmentendő a demokratáktól. Ez azt jelenti, hogy a demokrácia nem tiszta népuralom, hanem képviseleti rendszer. Akik a nép nevében követelik a demokrácia növelését, azok „szerintem veszélyt jelentenek a demokráciára” – fogalmazott Csizmadia, aki úgy látja: a fő konfliktus a totális demokraták és a liberális demokraták között áll fönn.

Kende Péter szociológus, politológus, a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke úgy látja: „a szerzőket kiegyensúlyozottság jellemzi”, távolságtartással viseltetnek a politikával. Azt mondta: a könyv tárgyilagosan vázolja föl a magyar demokrácia problémáit, ugyanakkor „ez egy nagyon tragikus cím”: azt sugallja ugyanis, hogy „a magyar közönség nem bizonyult alkalmasnak a rendszer működtetésére”, úgyhogy a jelenkor előtt nem volt demokrácia és a jövőben sem lesz. A félig Párizsban élő tudós szerint is a demokráciát a totális demokráciától – ami voltaképpen nem demokrácia – kell megóvni. Szentpéteri Nagy Richard, a Méltányosság tudományos igazgatója azonban tisztázta: a köztesség  jelenthet földrajzi és időbeli meghatározottságot, átmenetiséget is. Arra hívta föl a figyelmet, hogy már az Alkotmány preambuluma is az átmenetiséget hangsúlyozza.

A magyar demokrácia alapvető problémája a részvételhiány. A magyar politikai rendszer már a kialakulásától fogva  értelmiségi elitdemokrácia – vélte Kéri László politológus. A magyar társadalom kilencvenöt százaléka ugyanúgy nem érzi magáénak a mostani rendszert, mint az előzőt. Ez az elsöprő többség legfeljebb választópolgárként tart a politikával kapcsolatot. A civil szféra jelentős részét a pártot fölfalták, betagosították pártközeli szatelitszervezetekké. Kéri megjegyezte: a demokráciában való részvétel helyett a különböző internetes fórumokon a névtelenség védelme alatt „eszelős szélsőségek mennek” és elképesztő a gyűlölködés.

Szentpéteri annak a gyakran hangoztatott állításnak a valóságtartamát vonta kétségbe, mely szerint a magyar politikai intézmények rendben vannak, csak mi az ország lakossága éretlen hozzá. Nem: a magyar demokrácia politikai intézményei úgy viszonyulnak a Nyugat demokratikus intézményeihez, mint a magyar foci a Manchester Unitedhez vagy a Real Madridhoz.

Válságban van-e a magyar demokrácia, mint azt sokan állítják? Egedy Gergely történész, egyetemi docens azonban Körösényi András politológust idézte, aki szerint a helyzet ennél rosszabb: „egy patologikus rendszer tüneteit mutatja”. A kötet írásai megmutatják, hogy mik ezek a patologikus vonások. Ilyen például az Alkotmány problémája, a pártok és pártrendszerek működése, a legitimációs deficit, vagy a demokrácia és a társadalom kapcsolata.

A magát konzervatívnak valló Egedy szerint három föltétel kellene ahhoz, hogy a magyar demokrácia jobb állapotba kerüljön: autoritás, azaz tekintély, a politikai közösséghez való hűség és a hagyomány. Azt mondta: Magyarországon mindhárom hiányzik.

Csizmadia úgy látja: végtelenül elszegényedett a magyar diskurzus és közbeszéd. Egyetértve Szentpéterivel azt állította: a politikai intézmények minősége hagy kívánnivalót maga után. A konzervatív Egedyre úgy reagált: a liberális Giovanni Sartori is fontosnak tartja a tekintélyt, tehát a tekintély nem egy konzervatív specifikum. A tekintély alapja nemcsak személy lehet, hanem intézmény – például az Alkotmány – is.