"Még nem vagyunk fekete Afrika, de közeledünk afelé"

Némi optimista kicsengés mellett súlyos gazdasági problémákról beszélt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csütörtöki budapesti rendezvényén két ismert közgazda, Csaba László és Vértes András. Csaba László a korrupciótól óvta a leendő Fidesz-kormányt, mert az szerinte a Jobbik malmára hajtja a vizet, míg Vértes szerint nem lehet a társadalommal szemben reformálni.

A moderátor szerepét magára vállaló Kocsi Ilona, a Világgazdaság főszerkesztője köszöntőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy ahogy most a gazdaság, úgy a február a 16-i rendezvényükön a politika lesz az előadások központi témája.

Futó Péter, a házigazda szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke az Európai Unió munkaadói szervezetét, a Business Europe-ot (BE) idézte. A BE szerint a recesszió végéhez közeledik Európában, stabilizálódott a gazdaság és nincs szükség annak túlzott centralizációjára. Finanszírozási lehetőségeket kell biztosítani a vállalatoknak, a kamatokat alacsony szinten kell tartani, csökkenteni kell az állami kiadásokat, javítani kell a mobilitást és a foglalkoztatást, be kell vezetni a flexicurity-t, végül aktívan részt kell venni a klímaváltozás elleni küzdelemben.

„Nem tudom Stumpf Istvánt helyettesíteni. Gimnazistaként is gyenge voltam pártmunkából. Ha ezt az ember nem kezdi el elég korán, akkor nem tudja behozni a hátrányát” – derítette jókedvre bevezetőjében a főleg szakmai közönséget az eredetileg meghívott Stumpf István volt kancelláriaminiszter helyett beugrott Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Mekkora változás várható 2010-re a gazdaságban? – tette föl a kérdést a szónok. Úgy vélte: van bizonyos változtatási lehetőség, de a folyamatok jelentős részét a korábbi folyamatok határozzák meg. Hozzátette: híve lenne egy kiegyensúlyozott költségvetésnek, de ahhoz meg kell változtatni egy sor szabályt. „A közszereplők által hangoztatott nagy újjászületést kezeljük óvatosan” – figyelmeztetett. Európai kitekintőjében a professzor aláhúzta: hatvanöt év után 2009-ben először fordult elő, hogy a világ össztermelése csökkent. A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor idénre már növekedést vár, 2011-re pedig 2010-hez képest erősödő növekedést.

Azt mondta: a 2008-2009-es gazdasági folyamatoknak vége, megindult a növekedés. Figyelmeztetett: ez a növekedés törékeny, mert „vastüdővel pumpálják bele” a tőkét. Nagy kérdés, hogy mi jön a válság után, „nagy a bizonytalanság”. Úgy látja: a kilábalás valószínűleg lassú és bizonytalan lesz, de lesz. Emlékeztetett: a bankszektorban állami segítséggel életben tartottak több életképtelen bankot. Ezzel az amputáció helyett a végtag üszkösödését választották – hozott egy szemléletes hasonlatot. „Abba kell hagyni a válságkezelést, a válságkezelést kell kezelni” – mondta. Az nem megy, „hogy bármi történik, milliárdokat szórunk a gazdaságba” – jelentette ki. Az államnak ugyanis nem szabad elköltenie a megtakarításait. „A válságkezelés következményein túl kell jutni” – húzta alá Csaba László.

A közgazdaprofesszor szerint négy dologban más a gazdaság helyzete, mint öt-hat-hét éve. Egyrészt bankokat államosítottak. „Ha az állam kezében van a bank, akkor nem is merem kimondani, hogy milyen gazdálkodásban vagyunk benne” – célzott Csaba László a kommunizmusra. „Ez életveszélyes” – tette hozzá. Arra a hívta föl a figyelmet, hogy az államosítás visszacsinálása nem egyszerű dolog, tehát az államosítás következményeivel számolni kell. „Nem kell holnap mindent eladni, de erre muszáj kialakítani egy stratégiát” – vélte. Másrészt nem megy a keresletélénkítő gazdaság folytatása, legalábbis a kicsi és gazdaságilag nyitott Magyarországon nem – szúrt oda a leendő kormánynak. Harmadrészt átlátható szabályok sorozatára van szükség, például szabályozni kell, hogy milyen közpénzeket lehet elkölteni magánbankok megmentésére. „Óvok a piacvédelemtől” – óvott Csaba László a piacvédelemtől. Végül hangsúlyozta: a Stabilitási és Növekedési Egyezmény nem írja elő sem a költségvetés szerkezetét, sem azt, hogy mindig növekedést kell elérni. Azt mondta: a Stabilitási és Növekedési Egyezmény „hosszabb távon gondolkozik”.

A magyar gazdaságra áttérve az akadémikus egy újabb hasonlattal élt: ha egy kórházban a fűtésszámla kicsi, az jó egyfelől, de ha tüdőgyulladást kapnak a betegek, az nem jó. Most kicsi a kórház fűtésszámlája, de ettől még a kórház nem működik jól. Úgy látja: a magyar gazdaság 2014-re elérheti a 2005-ös szintet. Csaba László arra hívta föl a figyelmet, hogy a magyar gazdaság növekedési teljesítménye nem 2008-ban kezdett romlani, sőt: nem is a 2006-os konvergenciaprogrammal, hanem már 2005-ben. A korrupció mértéke nem csökkent Magyarországon, a pénzügyi válság pedig csak a jéghegy csúcsa.

Mint Csaba László fogalmazott, a Bajnai-kormány tevékenysége „egy túlélőprogram”. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság rögtönzései jóval 2008 októbere előtt kezdődtek. A Bajnai-kormány lépései lelassították a zuhanást, de a kormány a szerkezeti kérdésekhez nem nyúlt és fölhatalmazás híján nem is nyúlhatott hozzá.

A Tárkit idézve azt mondta: az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az adóprés, miközben a közteherrendszer átláthatatlan. Üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság kiiktatta az ingatlanadót. „Passzívát nem kell megadóztatni” – vélte.

Csaba László szerint átfogó üzleti stratégiára lenne szükség, a részterületeket egyetlen nagy programba kellene összefoglalni, ahol rövid- közép- és hosszú távú elképzelések egyaránt lennének. A hosszú távú program persze folyamatosan átalakítandó, részben a középtávú is. A rövid távú föladatok közé sorolta a deregulációt. Némi derültséget keltve közölte, hogy részt vett egy kuplerájkutatásban: miért van Magyarországon mindenhol kupleráj? Azért – adta meg legott a választ – mert ebből sokan élnek jól.

Az adórendszerben viszonylag hamar lehetne véghezvinni jelzésértékű változtatásokat. A költségvetés kiadási oldalán is kivitelezhető egy „rendezett visszavonulás”. Nincs szükség még egy március 12-re, de a fokozatos kiadáscsökkentésre igen. A középtávú célok között kell, hogy szerepeljen az euró bevezetése. Csaba László szerint az államnak arra kell ösztökélni polgárait, hogy igyekezzenek munkából és nem segélyből élni: az ötvenhárom százalékos munkaerőpiac-aktivitási arányt radikálisan növelni kell. Ehhez munkahelyekre és szakképzési rendszerre van szükség. A professzor szerint szükséges, hogy minél többen fizessenek TB-t. Fölhívta a figyelmet a cigányság társadalmi integrálására. „Ez nem egy ciklus alatt oldható meg, de meg kell csinálni” – mondta. Ugyancsak szükséges a korrupció elleni föllépés.

A CEU professzora szerint „ezek a föladatok megoldhatók”. Az emberi nyereségvágy nem szüntethető meg, de nem is szükséges megváltoztatni az emberi természetet. Arra hívta föl a figyelmet, hogy deregulázásra, a költségvetés kiegyenlítésére van példa az Európai Unióban. „De ez nem attól függ, hogy a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek vagy a hercegprímásnak van-e a legnagyobb jogköre” – tréfálkozott. Mint fogalmazott, a föladat nemcsak politikai, hanem társadalmi is: értékrend-megújulásra van szükség. „Ha a braziloknak sikerült, nekünk is sikerülhet” – zárta gondolatait Csaba László.