A KSH-ból kirúgták, a Statisztikai Társaság elnökének választották

Úgy tűnik, az országgyűlési választások közeledtével ismét előtérbe kerül, sőt, kampánytéma a hivatalos statisztikák megbízhatósága, a nemzetközi szervezeteknek eljuttatott adatok valódisága. Soós Lőrincet, a KSH 2003 őszén eltávolított igazgatóhelyettesét, a Magyar Statisztikai Társaság elnökét többek között arról kérdeztük, hogyan lehet megakadályozni, hogy a mindenkori magyar kormányok ne alkalmazzanak trükköket az adatszolgáltatásban.

hvg.hu:  A Magyar Statisztikai Társaság  néhány nappal ezelőtt tartott konferenciáján  Önt három évre elnökké választották. Szó volt-e a konferencián a görögországi statisztikai trükközésekről? 

Soós Lőrinc: A gazdasági adatait kozmetikázó Görögországról a hivatalos programban nem esett szó, de a statisztikusok egymás között persze megvitatták a témát.  Amikor Görögország 2000-ben csatlakozott az eurózónához, szakmai körökben már suttogták, hogy a belépés előtt Athén nem közölt valós adatokat, mert ha feltárta volna a helyzetet, aligha eresztették volna be a „klubba”. A tíz évvel ezelőtti adathamisítás folytatódott, és amikor eljött az igazság pillanata, Athénnak egyik percről a másikra a kétszeresére kellett emelte a tavalyi, GDP arányos költségvetési hiányát. Mindez meglepetésszerűen történt, hiszen a hivatalos statisztikák egészen a legutóbbi időkig mást tükröztek a görög gazdaság állapotáról.  A görög gazdaság mára az összeomlás határára került, államcsőd fenyeget, és az eurózóna fejlett tagországai egyre jobban aggódnak: a görög költségvetés, a fizetési mérleg kezelhetetlensége az eurót, illetve az egész európai gazdaságot is súlyos veszélyeknek teheti  ki.  Ezért szánták rá magukat közös fellépésre a görögökéhez hasonló „trükközés” ellen.

Soós Lőrinc

hvg.hu:  Miért nem ébredtek fel előbb Brüsszelben? Miért nézték tétlenül a történteket?

S.L.:  Érezték a veszélyt, és már 2005-ben és 2006-ban lépéseket kezdeményeztek. Az EU ekkor útjára indított egy olyan tervet, amely az Ecostatot keményebb ellenőrzési jogkörrel ruházta volna fel.  Ám ezt a kezdeményezést több tagország, köztük Magyarország is ellenezte. Ezt persze meg lehet magyarázni, senki sem szereti, ha megszigorítják az adatainak az ellenőrzését. Ezzel együtt, ha egy ország nagyon élesen tiltakozik az EU kontrolljának szigorítása ellen, joggal ébredhet fel a kétség, mi lehet a háttérben?  A politikai okokból 2003-ban menesztett KSH elnök, Mellár Tamás utódja 2005 júniusában nyilatkozott a Figyelő című hetilapnak. A „Revizori szerepben” címmel megjelent interjúban élesen bírálta az Eurostatot az adatszolgáltatás tervezett megszigorítása, az ellenőrzési jogkör tervezett kiterjesztése miatt. Vajon miért? 

hvg.hu: Magyarországon  az adatok 2006-os eltitkolásának  vádja a 2010-es választás kampányának témájává  vált. Ön szerint van-e értelme újra elővenni ezt a témát? 

S.L.:  Kétségtelen, hogy tökéletes, abszolút hiteles statisztikai adatszolgáltatás nem létezik, és nehéz meghatározni a torzítás pontos mértékét, illetve azt, hogy tévedésről, vagy hamisításról van-e szó. Az adateltitkolást, a trükközést Gyurcsány Ferenc beismerte öszödi beszédében, s ezt szinte lehetetlen kimagyarázni. A beszédben trükkök százairól esik szó, ami Veres János akkori pénzügyminiszter nevéhez kötődik. Erről hallgatták volna meg a felelősöket a költségvetési bizottság múlt heti ülésén, ám nem jelent meg sem Veres, sem pedig Gyurcsány Ferenc.

hvg.hu: A statisztika eszközeivel rekonstruálni lehet, pontosan mi történt 2006 első negyedévében a gazdasági adatainkkal?

S.L.:  A gond az, hogy nem statisztikai, hanem pénzügyi adatokról  folyik a vita, amelyeket  a Pénzügyminisztériumban dolgoztak fel, vagyis a PM volt az adatforrás. A hamisítást – ha történt –  a József nádor téren főzték ki, nem a Keleti Károly utcai KSH-ban.   Sajnos, nemhogy az egyszerű állampolgár, de még a szakember sem tesz különbséget a PM és a KSH adatai között. Ugyanez érvényes az Államkincstártól, az Állami Számvevőszéktől, vagy az egyes szakminisztériumoktól származó adatokat illetően is. Kétségtelen, ezeket az adatokat a KSH összesíti és hitelesíti. Így a magyar statisztikusoknak, még ha nem is felelősek a „trükközésért”, viselniük kell a felelősséget. Az, ami 2005-.ben és 2006-ban történt, az egész szakmára rossz fényt vet, itthon és külföldön egyaránt.hvg.hu: Az utóbbi időben már a büntetőjogi felelősség kérdése is felmerült „szándékos adateltitkolás” miatt, illetve azért, hogy néhány politikus tudatosan megtévesztette a 2006-os választás előtt a magyar szavazókat. Ön szerint akár bírósági ügy is lehet a dologból?