Folyik a választási kampány, egyre több a gyanúsítgatás, a rágalom, szaporodnak a leleplezések, legyenek akár hamis, akár valódi tényeken alapulók. A kellő időben nyilvánosságra hozott „időzített bombák” ugyanis befolyásolhatják a bizonytalan választók pártválasztását.
|
|
A rágalom ősidők óta tenyészik. Rossini A sevillai borbély című operájában Don Basilio, az ármányos lelkű zenetanár híres áriát énekel róla: …A rágalom kezdetben lágy kis szellő, szárnya nincs, de óhatatlan fülbe mászik, agyvelőbe fészkelődik,(…) végül pedig olyat robban, mint az ágyú, irgalmatlan végítélet, mindent végromlásba visz. De mit lehetett várni a 18. századi Sevillában egy jó sikerült, elterjedt hazugságtól? Legföljebb annyit, hogy meghiúsít egy házasságot. Viszont ma Magyarországon az alaptalan rágalmak, gyanúsítgatások, ha megtapadnak az emberek lelkében, négy évre, egy egész ciklusra eldönthetik, melyik párt kormányozzon.
Óriási csábítás, hogy a szembenálló pártok olyasmit állítsanak a másikról, amivel kétségbe lehet vonni ellenfelük becsületét, szándékainak tisztességét. Annál is inkább, mert a kampányidőszak rövid, ezalatt a bíróság nemigen képes jogorvoslatot nyújtani a sértetteknek. Mire az ügy a bíróság elé kerül, ahol szerencsés esetben valóban kiderül, hogy az alperes „más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állított, vagy híresztelt, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használt”, réges-régen túl vagyunk azon a választáson, melynek a sorsa esetleg éppen a rágalommal dőlt el. Az igazságszolgáltatás nehezen képes lépést tartani a hazug politikai propagandával, mely gyakran a tömegek valóságos félelmeit, szorongásait jeleníti meg és használja fel.
A helyzetet bonyolítja, hogy a kampány során olyan vádak is elhangzanak, amelyek valós tényeken alapulnak.
György István, aki egyúttal a BKV ügyeit vizsgáló fővárosi bizottság elnöke is, a múlt héten kijelentette: az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a nagy fővárosi cégek, különösen a BKV, szocialista és szabaddemokrata pártkifizető-helyként működtek. Azon nyomban megérkezett a riposzt: Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke rámutatott: pártvezetőként dolga az is, hogy megvédje a szocialistákat, az MSZP választóit a kollektív bűnösség elvétől, valamint a rágalmazás, a fenyegetés hullámaitól. Lendvai szerint a politikában a tetteknek, a szavaknak és a hallgatásnak is kell, hogy legyen következménye. Hiányolta, nem kapnak választ például arra: „igazak-e a sajtóhírek Fuzik Zsolt és Vitézy Dávid közeli barátságáról, illetve milyen információk kerülhettek a BKV volt informatikai igazgatójától a közlekedési társaság felügyelőbizottságának fideszes delegáltjához”.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)

A "simlis a simlisnek örül" egy úgynevezett ferde fordítás! Ennek használata nem jelenti azt, hogy a cikk írója ne ismerné a latin kifejezés eredeti jelentését.
A cikk által jelzett probléma kulcsmondata:
A helyzetet bonyolítja, hogy a kampány során olyan vádak is elhangzanak, amelyek valós tényeken alapulnak.
Talán úgy kellene viselkedni, hogy a rágalmak ne legyenek hihetőek.
A csak rendőri vizsgálatok alatt levő ügyek számát nézve, amelyek egyre több szeményre terjednek ki, és azért a rágalomnál alaposabb gyanú miatt, megfodítanám a kérdést:
Lehet-e egyáltalán politikában annyit rágalmazni a másik felet, ami eléri a rejtett valóság szintjét?
Én bízom a politikusok őszinteségében. Biztosan tudják mit beszélnek, ezért mindegyik pártnak elhiszem - amit a másikról mond!