Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#120)
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott április 26-án reggel. Ezen a sajtótájékoztatón fontos kijelentések hangzottak el és fontos kijelentések nem hangzottak el.
Orbán Viktor mértéktartó, EU-párti, pragmatikus kormányzást vázolt fel, amelynek vannak világos prioritásai. A világos prioritások: az állami túlszabályozás visszaszorítása, az önkormányzatok képtelen helyzetének megoldása, az egészségügy konszolidálása, a versenyképességet szolgáló adóreformterv óvatos kialakítása és a magyar vidék – az elit húszéves sunnyogásának köszönhető – közbiztonsági problémáinak megoldása.
|
|
Orbán Viktor Fotó: Stiller Ákos |
Kétlem, hogy van bárki ebben az országban, aki ezzel a prioritási listával nem ért egyet. Ha azt írtam korábban, hogy a kétharmados kormányzás lehetőséget ad nagyon jelentős és várva várt lépések megtételére, erről írtam. Pragmatikus, problémamegoldó kormányzásról.
De. Azok a fő támadási pontok, amelyeket Orbán megjelölt – itt kapom majd a pofonokat – semmiben nem térnek el azoktól a prioritásoktól, amelyeket Gyurcsány Ferenc 2006-ban megjelölt. Még abban sem, hogy Orbán – bár nem a 'muszáj', hanem a 'kényszer' szót használta, amikor például az ez évi költségvetési hiányról vagy bizonyos adócsökkentések ütemezéséről beszélt – ugyanúgy kénytelen volt különbséget tenni a hosszú távon elérni kívánt célok és az azonnali tűzoltás között. Nem is ok nélkül.
Gyurcsány egyetlen prioritását sem volt képes koherens politikává alakítani, és még kevésbé volt képes politikai ötleteit következetesen végigvinni és elfogadtatni az országgal – végül, és ez önkritika részemről, valóban kiderült, hogy nem alkalmas kormányfőnek. A szándékok szépek, az eredmények katasztrofálisak voltak.
Orbán ennél biztosan sokkal jobban teljesít majd. De.
A sajtótájékoztatón jövendő miniszterelnökünk egy-két kérdéstől eltekintve kitérő választ adott. A nemzeti konzultáció homályába burkolta, hogy pontosan milyen intézkedésekkel kíván pontosan milyen célt elérni a prioritási területeken. Az egyetlen kivétel talán az az ígéret volt, hogy jövendő kormánytagok végiglátogatják a cigány-magyar feszültségek által leginkább sújtott országrészeket, és helyi szinten, a potenciális döntéshozók bevonásával alakítanak ki szabályokat, amelyek orvosolni tudják az egyre romló helyzetet. Meggyőződésem, hogy pontosan ezt kell tenni – és őszintén remélem, sőt hiszek is benne, hogy ez a megközelítés lényegesen sikeresebb lesz, mint a távoli kutatóintézetekben és minisztériumi szobákban kidolgozott (majd papírkosárba dobott) javaslatok.
Nem tudtuk meg viszont, hogy pontosan miben is áll az önkormányzati rendszer problémájának kezelése. 1. az önkormányzatokról „levennék”-e azoknak a szolgáltatásoknak a terheit, amelyeket nem tudnak viselni – magyarán, államosítanák-e a közoktatást és az egészségügyet; 2. az önkormányzatok finanszírozási struktúráját átalakítanák-e oly módon, hogy több adóforrás jusson nekik, netán európai pénzekkel kívánják őket megerősíteni; 3. összevonnának-e önkormányzati feladatokat magasabb, de nem állami szinten. És így tovább. Konzultáció, nem konzultáció – ha Orbán új kormánya új önkormányzati törvényt kíván elfogadni még a nyáron, elképzelhetetlen, hogy ne lennének erről most világos elképzeléseik. Ha nincsenek, akkor megint előléphet a Gyurcsány-szindróma (csak stilárisan más formában): „nem tudjuk, mi lesz a következő lépés”. Ha vannak, akkor nem osztják meg őket jelenleg az országgal.
Nem tudtuk meg, miben áll a versenyképességet növelő win-win stratégia. Ismét csak nem tudom elképzelni, hogy ezt majd a következő három hétben gyorsan kitalálják. Nem lesz idén családi adózás – ez kiderült, de hogy mi lesz? Orbán itt ügyesen elhajolt az amúgy jól célzott kérdés elől. Hogy legyen rövid az adóbevallás? Ez még nem adóreform. Még csak nem is irány – bár kétségkívül utal valamire. Az adórendszer egyszerűsítésére, a kisadók eltörlésére, a speciális kedvezmények sokaságának megvonására. Ezekre az előző ciklusban a kormánypárt (bár félszívvel) többször is tett javaslatokat. A Fidesz ezeket a javaslatokat ellenezte.
Nem tudtuk meg, hogyan is képzelik a deregulációt. Nincs felnőtt dolgozó ember Magyarországon, aki ne gondolná, hogy a számtalan hatósági szabály csak a számtalan hatóság fenntartását (és zsarolási potenciáljának megerősítését) szolgálja. Nem volt ez másképp a Gyurcsány-kormány szakértői testületében sem: a bürokrácia visszaszorítását, a túlszabályozás megnyesegetését, a túl nagyra nőtt állam hatékonyabbá és kisebbé tételét tűzték ki célul. Megszüntettek, összevontak, aztán a káosz nőtt, az állam és a bürokrácia szintén. Elhiszem, őszintén, hogy Orbán meg tudja csinálni azt, amire Gyurcsány képtelen volt. Elhiszem, hogy alkalmasabb rá. De.
Amikor választ adott arra a kérdésre, hogy vajon a nemzeti konzultáció (erre mindjárt visszatérek) magában foglalja-e az ellenzéket, illetve a rájuk szavazókat, hirtelen átszínezte a pragmatikus politikus imázsát valami nagyon epés, sötét, haragos árnyalat. Egyeztetnek-e? Hogyne. Hiszen a parlament arra való. Aki húsz éve dolgozik és él a magyar közjogi intézmények között – mint Orbán mondta magáról –, az pontosan tudja, hogy a parlament nem erre való. A parlament arra való, hogy a többség szavazógépként megszavazza, amit a többség kormánya beterjeszt, illetve ami a többség által biztosan uralt bizottságok javaslataiban áll. A Fidesz az elmúlt ciklusban gyakran nem is látta szükségesnek, hogy egyáltalán jelen legyen akár a parlamentben, akár a bizottságokban. Ezek után álszentségként írni le az ellenzék (jogos vagy nem jogos) félelmeit – ezt inkább nem kommentálnám.
NagyS
yuasa
fél-hold
feltetlenreflex
sajnálom, ha Önök azt nem veszik észre, ha nem erős a kormány és a mögötte levő FIDESZ-KNDP frakció, az kízárólag a Jobbik malmára hajtja a vizet. Nos ezen érdemes elgondolkodni Hogy Gyurcsány, ha valaha gondolna arra, hogy államférfi volt, akkor szépen álljon félre Nem teljesitette a kapott óriási lehetőséget az Ő irányításával a kormánya és a politikusai Szégyenteljes az ahogyan szociáldemokrata politikusok viszonyulnak a mai általános szegényeedéshez a bajokhoz György Péterre azt nem lehet mondani, hogy jobboldali és ma arra hivta fel a figyelmet, hogy sikerült egy olyan törvényt alkottatni amely ezreknek a biztonságos lakhatását és a kapcsolódó lehetőségeket egy tollvonással eltörli Ugy gondoltuk elég volt már de vannak csontvázak. Van nabucco, vannak fürdők, gáz és egyéb vezetékek vagy BKV és máv ezer csontváz ami a kilábalást a terhei miatt komolyan neheziti és ehhez képest van egy réteg mérhetetlen gazdagságban Akik persze ellentétben a nyugati gazdagokkal nem vesznek részt a karitativ a nemzetépitő tevékenységben (két névről tudjuk hogy Ők igen )
Ha végighallgatja egy jobbikos fital mondandóját megriad az ember. Hogyan irták át a történelmet tanitották ezeknek a fitaloknak a gyülöletet a hibás kijelölve Az aki ezeket irányitja pontosan tudja mit tesz Morvai Krisztinka sikere szégyenteljes és hogy egy valamikori kiváló családjogész miért hozza be a palesztinok ügyét ide az Váci útra azt senki nem érti Nyilván van aki ezt fizeti annak jó ha itt viszály van Ha itt bizonytalanságban vannak emberek
Akik meg részt vesznek ebben csak bábuk csak játékszerei aljas játékoknak Az MSZP-nek miért jó ha van jobbik? ha vonulnak, bakkancsban bekecsben gyülésnek és közben az oktatás eredményeként fenyegetnek Makon
Erős kormányzást kívánunk ehhez adtuk a bizalmat és nem akarunk viszályt ebben a kis hazában