Pelle János
Pelle János

Osztolykán Ágnes, akinek az LMP képviselőjelölt-listáján befutó helye van, a miskolci egyetem politológia szakán végzett, menedzselte a magyar Soros Alapítvány roma programját, részt vett A roma integráció évtizede című program kidolgozásában, majd a hasonló nevű alapítvány munkatársaként dolgozott. A 29 éves Szombati Kristóf az LMP egyik alapítója és választmányi tagja, a párt romaprogramjának koordinátora. Kettőjükkel beszélgettünk az LMP romapolitikájáról.

hvg.hu: Az LMP romaügyi programja sok vonzó gondolatot tartalmaz, de inkább a kívánságok szintjén. Mi újat tudnak mondani ebben a témában?

Osztolykán Ágnes: A politikusok a romák integrációjáról sokat beszéltek, de nem ismerték fel, hogy a romák integrációjának problémáit nem lehet különválasztani, elcsépelt kifejezéssel úgynevezett „komplex programokat” kell megvalósítani.

Osztolykán Ágnes

Ezt sulykolja az LMP programja, volt is precedens, például a 2005-ben kezdődött, korlátozott telepfelszámolási program során nemcsak a lakhatási problémákat igyekeztek orvosolni, de figyelmet fordítottak az egészségügyi és oktatási területekre, illetve a foglalkoztatásra is.

Szombati Kristóf: Szakítani akarunk azzal a szemlélettel, amely „etnikailag célzott” programokat valósít meg. Amerikai mintára mi „színvak” programokat hajtanánk végre, esélyt teremtenénk a legszegényebbek számára, programjainkat minden rászoruló számára nyitottá szeretnénk tenni.

Szombati Kristóf

Megjegyzendő azonban, hogy az utóbbi kormányzati ciklus alatt csupán az oktatás területén indultak esélyteremtő programok. Jó lenne, ha az új Fidesz-kormány komoly forrásokkal megtámogatott, átfogó stratégiával tudna előállni. Úgy tudom, az Orbán Viktor által megfogalmazott nemzeti sorskérdések között a „romaügy” eredetileg nem szerepelt, Balog Zoltán, a terület leendő felelőse csak utólag illesztette be.

hvg.hu: Programjukban szerepel a legkiszolgáltatottabb cigányokat sújtó uzsora elleni határozott fellépés. Ezt hogyan képzelik?

O.Á.: A jelenlegi segélyezést oly módon kellene átalakítani, hogy az önkormányzatok hatásköre csökkenjen a jogosultság megállapításában. Ez ott függ össze az uzsorával, hogy azok szorulnak támogatásra, akik a legrosszabb szociális és gazdasági helyzetben vannak, és az életükben váratlan események (betegség, haláleset) következik be. Szorult helyzetükben fordulnak a zárt közösségekben működő uzsorásokhoz. Amennyiben egységesítenénk a rendkívüli segélyek kiutalását, illetve az alapellátás részévé tennénk az adósságkezelési szolgáltatást, a legelesettebbek nem az uzsorásokhoz fordulnának segítségért. Akiket egyébként a rendőrségnek szigorúan ellenőriznie kellene, határozottan fellépve a legszegényebbek kiszipolyozása ellen.

hvg.hu: A jelenlegi segélyezési források bővítése nélkül nehéz elképzelni az uzsora „kiváltását”. És a rendőrség sem működhet hatékonyan, ha nem kap támogatást a védelemre szoruló cigány közösségektől. Milyen elképzelései vannak az LMP-nek a cigányság önszerveződéséről, illetve képviseletének reformjáról?

Sz.K.: Ez talán a legnehezebb kérdés. A cigányság hiteles képviseletét az állami szerepvállalás nem oldhatja meg, pontosabban az állam itt csak a támaszték szerepét játszhatja. A cigányságnak végső soron önmagát kell megszerveznie. Ebben teljesen egyetértünk Bíró Andrással, aki úgy véli, hogy a sikeres integrációs folyamat nélkülözhetetlen eleme egy alulról építkező civil mozgalom megszervezése. Én személy szerint kulcsfontosságúnak tartom a roma közösségeken belüli szolidaritás erősítését, például az önsegélyezés fejlesztését. Szerencsére ezen a téren is vannak biztató fejlemények. Például Sajókazán működik egy asszonygyülekezet, amelyet a Derdák Tibor körül csoportosuló fiatalok hoztak össze. Minden közösségen belül lehet találni valakit, akire a többiek felnéznek, és őket kell rávenni arra, hogy álljanak a helyi szervezetek élére. Legalább is ezt mondatja velem a saját tapasztalatom, amit az Első Roma Termelőszövetkezet alapítóinak mentoraként szereztem Igriciben.

hvg.hu: Hogyan lehetne hatni a roma nőkre, rávenni őket arra, hogy várjanak a gyerekkel, így jutna idejük a tanulásra?

O.Á.:. Nálunk kevés oláhcigány közösség van, ahol a lányok attól válnak felnőtté, hogy gyereket szülnek. És ezekből a közösségekből is egyre kevesebb lesz az idők folyamán. Ami viszont a cigánylányok oktatását illeti, valóban kulcsfontosságú, hogy benn tartsuk őket az iskolarendszerben. Ezt a célt az óvodai képzés kiterjesztésével kell megalapozni, és meg kell akadályozni az iskolai szegregáció kialakulását. A demográfiai aránytalanságot, vagyis hogy a bizonyos életkoron aluli gyerekek között a romák aránya nagyobb, mint a nem romák között, úgy kell felfogni, hogy ezek a gyerekek tehetik sikeressé Magyarországot. Ha jó képzésben tudjuk részesíteni őket, annak mindannyian hasznát látjuk. Ugyanakkor tény, a képzettségnek, a kitartó munkának értékké kell válnia a roma közösségek számára, és ettől még messze vagyunk.

hvg.hu: Programjukban szerepel a Zöld New Deal, az az elképzelés, hogy a szakképzetlen roma munkaerő környezetbarát programok keretében találna elfoglaltságot. Ha ez sikerülne, egyszerre oldaná meg a környezetvédelem gondjait és teremtene munkaalkalmat a szakképzetlen cigányok számára. Jól hangzik, de hogy képzelik ezt a gyakorlatban?

Sz.K.: Abból indultunk ki, hogy a következő évtizedben át kell alakulnia a magyar gazdaság szerkezetének, hogy megfeleljen a 21. század által támasztott kihívásoknak, például a klímavédelemnek. Ezután megnéztük, kikkel lehetne ezt a programot végrehajtani, például be lehet-e vonni ebbe szakképzetlen munkaerőt is. Az LMP szerint a következő négy évben 80-100 ezer munkahelyet lehetne létrehozni a szakképzetlenek számára, például az energiaiparban, különös tekintettel a fűtéskorszerűsítésre, illetve az épületek szigetelésére. Az Alföldön pedig az ökológiai tájrehabilitáció, illetve az új Vásárhelyi terv továbbfejlesztése, víztározók építése teremthet munkaalkalmat a romák számára. Mindehhez azonban meg kell oldani a munkások utaztatását, hiszen ma a romák jelentős része olyan kisebb településeken él, ahonnan nem lehet megközelíteni a munkaalkalmat nyújtó városokat.

hvg.hu: Mi a véleményük arról, hogy a Fidesz-kormány a családi pótlék fizetését a gyerekek iskolába járásához akarja kötni?

Sz.K.: Szerintem ez nem lenne ördögtől való. Azt hiszem, ha hoznak egy ilyen rendeletet, annak több lesz az előnye, mint a hátránya. Figyelembe kell azonban venni, hogy az alanyi jogon járó családi pótlék összege egy gyerek után 12 500 forint, meglehetősen alacsony. Ezt a juttatást érdemes lenne emelni.

hvg.hu: Magyarországon tömérdek civil cigány szervezet van. A parlamentben ülnek romák, de a pártok képviseletében. A reprezentációban nagy a káosz. Mit tenne ezen a téren az LMP?

O.Á: El kellene érni, hogy az Országos Cigány Önkormányzat azt az érdekképviseleti és kulturális feladatot lássa el, amit a törvény előír a számára. Sajnos, az OCÖ mostanáig az egymással versengő politikai pártok játékszereként működött, s megoldatlan finanszírozása miatt egymást érték berkeiben az anyagi botrányok. Az OCÖ soha nem volt alulról építkező, civil mozgalom. Ezen változtatni kell, amihez időre van szüksége a cigányságnak. Létre kell hozni a kormányzatoktól független roma civil szférát, mely még mindig hiányzik. Talán majd a következő nemzedékeknek ez sikerül, az Európai Unió roma programjaihoz kötődve. Példát vehetnénk Romániáról, ahol sokkal fejlettebb a roma közélet, mint nálunk. Látom azokat a fiatalokat, akik képesek lesznek nálunk is megszervezni a roma civil szférát, hiszen nemcsak a LMP képviselőjelöltje vagyok, hanem a Romaversitas nevű civil szervezet kurátora is.

Pelle János