Szocialista polgári körök – Orbán Viktor nyomában

A szocialista pártstruktúra működésképtelensége immáron hivatalos, s az MSZP szocialista polgári körök szervezésébe kezd. Míg azonban a Fidesz erős pártként, a kormányzás más úton történő „folytatására” szervezhette meg a köröket, addig a meggyengült szocialistáknak a párt egyben tartása, a pártépítés a céljuk. Jogos lehet tehát a kérdés: sikeres kísérletnek leszünk-e szemtanúi, vagy a demokrata körök az orbáni példa életképtelen mutáció lesznek csupán?

Összefoglalva: a Fidesz a polgári köröket kormányzáspótlékként használta fel, s amikor már más idők fújtak (a „nagypolitikának” kellett cselekednie), akkor levette róluk a kezét. A szocialisták demokrata körei nem járhatják ezt az utat. Egyrészt nem egy erős párt sokkszerű vereségét kell „feldolgoztatni” a körökkel, hanem a párt újjáépítéséhez kellenek. Utóbbiból pedig az következik, hogy a szocialista demokrata kör nem lehet (nem is lenne rá képes) a kormányzás pótléka: az MSZP-nek jelenleg nem a kormányzásban, hanem a pártépítésben kell a Fidesszel versenyeznie. Az MSZP sokkal rosszabb helyzetben van, mint a 2002-es Fidesz. Éppen ezért a szocialisták, amennyiben lépnek a demokrata körök felé, akkor nem engedhetik őket úgy szélnek, mint ahogy azt a Fidesz tette. A párt megújítása tehát sokkal elemibb módon kötődhet a körökhöz, mint a Fidesz esetében.

A demokrata kör mint új reformkör

A „körösödésnek” egyébként van rendszerváltás előtti és rendszerváltás utáni hagyománya az MSZ(M)P-n belül: előbbi – kis túlzással – senkit sem érdekel, utóbbit pedig senki nem vette észre. Épp ezért kénytelen az MSZP az orbáni recept importjára. Jelenleg a demokrata körök számára két kitörési pont kínálkozik: az alkotmányozás folyamata és az e-demokrácia (vagy web2).

Pozsgay Imre felszólal 1989-ben, a reformkörök találkozóján Fotó: MTI

Az elkövetkezendő hónnapok és a következő év egyik legfontosabb eseménye az új alkotmány előkészítése lesz. A demokrata körök egyrészt hangsúlyozhatják magának az alkotmányozásnak a fontosságát; másrészt pedig az MSZP képes lehet arra, hogy a Fidesz által dominált folyamatba beavatkozzon. Talán ezúttal az MSZP lesz az a párt, amelyik képes lesz megszólítani a „népet”, s kikérni a véleményét az új alkotmánnyal kapcsolatban.

A másik fontos lehetőség inkább a körök megszervezési módját, technikai hátterét érintheti. Többször is is foglalkozott a Méltányosság azzal, hogy politikai élet egyre fontosabb szegmense lesz az e-demokrácia, ideértve a közösségi portálokat is. Az internet, legyen bár egy globális és olykor személytelen adathalmaz, mégis a személyességre és a közösségek építésére törekszik. A leendő szocialista körök nem hagyhatják figyelmen kívül az internet közösségépítő szerepét és hatását a politikára.

Egypólusú vagy többpólusú baloldal?

Végül essék szó az eseteleges kudarcról! Ha szocialista párt akár a demokrata körökkel, akár azok nélkül, nem lesz képes a megújulásra akkor – a fentebb jelzett karakterek okán – bizony nem sok értelme van a párt egyben tartásának. A választások óta (sőt 2006 óta) ugyanis ez az MSZP egyik legfontosabb célja: a látszategység demonstrálása. Kormányon egyszerűen nem lehetett szakadni, az ellenzéki szerep azonban lehetőséget teremthet egy többpólusú baloldal kialakulására, amely külön-külön integrálja az MSZP-ben meghúzódó kényszerkoalíciókat. Az, hogy egy relatíve sikeres demokrata kör elodázza vagy okafogyottá teszi a pártszakadást, jelenleg még kevéssé látható. Egy biztos: a magyar baloldalnak választania kell az egypólusú vagy a többpólusú lét között.