Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#7)
Az állam ügyintéző-közhatalmi részének világnézetileg semlegesnek kell maradnia, ott pártmisszionáriusi hevület helyett politikamentes szaktudásra van szükség. Schöpflin Györgynek az az állítása, hogy azért van szükség pártkatonákra, mert nehéz találni politikailag független szakembereket, téves. Rengeteg olyan, közhivatalra alkalmas személy van hazánkban, aki pragmatikusan, világnézetileg semlegesen dolgozna bármely, jogállami elveken nyugvó hatalomnak – állítja Papp László Tamás.
|
|
Nem mondhatni, hogy szíven ütött ama vélekedés, melyet Schöpflin György fejtett ki a vele készült interjúban. „Most is az történik, hogy a régi rendszer embereit egymás után elbocsátja az új kormány, arra való hivatkozással, hogy inkább az MSZP-hez való hűségük, mint a szaktudásuk alapján kerültek a helyükre. Új, a Fideszhez hű emberekkel váltják fel őket. De hiába, ilyen a mai Magyarország. Olyan mély a szakadék a társadalomban, hogy nehezen lehet különbséget tenni a politikai lojalitás és a szaktudás között. Nagyon nehéz találni pártpolitikailag független szakembereket, ez mutatja, mennyire tragikus a helyzet.” – állítja az uniós Fidesz-politikus.
|
| Fotó: Harald Groven/Creative Commons |
Már a szemem sem igen rebben, amikor ilyeneket olvasok. Volt időm hozzászokni, hiszen egy tipikus felfogásról beszélhetünk. Immár évtizedek óta mondják ezt a különböző irányzatú, demokratikusan választott közembereink, amikor fejükre olvassák a pártkatonák benyomulását a közigazgatásba – hol sajnálkozva-védekezve, magyarázkodva, hol büszkén kovácsolva erényt a feltételezett szükségből. Hogy független ember nincs (vagy alig van), mindenki tartozik valamely holdudvarhoz. Hiába, ez már csak ilyen ország.
Természetesen mindegyik politikai oldalnak megvan az önigazoló-felmentő érvelése. Főként az, miszerint erre a túloldal kényszeríti őket. Ők provokálják ki a dolgot, hát mit tehetünk róla? Mi csak áldozatai vagyunk a belpolitikai harc logikájának! Iskolapéldája, állatorvosi lova ennek Schöpflin látásmódja. „…az ellenzék magára vessen. 2002 után az MSZP-SZDSZ koalíció nem hiresült el arról, hogy nagyvonalúságot tanúsított, illetve önkorlátozást vállalt volna…Saját embereikkel, pártkatonákkal töltötték meg az intézményeket, ezért nem jött létre a politikailag független közfunkció intézménye. A szó szoros értelmében gyarmatosították a közigazgatást, ha jól emlékszem, 2002-ben mintegy tízezer embert bocsátottak el a közszolgálatból”- mondja.
Kétségtelen, hogy az elmúlt nyolc évben az ilyenfajta pozícióosztogatás kedvezményezettje a szoclib térfél volt. De az első Orbán-kormány 1998-2002 között ugyanezt csinálta. Az APEH-elnöki tisztségtől az OVB-tagok delegálásáig egy sor helyen negligálta a pártsemlegesség és/vagy pártközi konszenzus alapelvét. Belterjes „tenyészetből” való saját kádereket rakva oda. Kérném továbbá Schöpflin Györgyöt, tegye a szívére a kezét: a Fidesz-vezetésű nagyvárosi, megyei önkormányzatok személyzeti politikájában talán az elfogulatlan, példaadó szakértelem volt a főáramú zsinórmérték? S nem a párthoz való tartozás, a kampányban szerzett érdemek?
Amúgy pedig téved, aki azt állítja: hazánkban lámpással kell felkutatni az olyan, közszolgának alkalmas illetőt, aki nem pártkatona. Magyarországon a pártok taglétszáma összesen nem tesz ki pár százezer főt. De még ha a tágabb holdudvart, a szekértáborokat is belevesszük, akkor is csak a felnőtt lakosság kb. egytizede az, mely rendszeresen és szervezetten politizál. A többiek, a köz-és magánszektorban dolgozó sok százezer (vagy inkább több millió) polgártársunk úgy van a politikával, mint a „maga módján” vallásos átlagember az egyházakkal. Mindig elmegy szavazni (hol ide, hol oda), de nem fog betérni egyik „pártfelekezetbe” sem. A politika nem foglalkoztatja annyira, hogy kategorikusan lekösse magát ideológiailag valahová.
Miért nem e szakemberek közül választ a politikai elit, így a jelenlegi kormánypárt? Azért, mert a régi-új kormányzó elitnek hiányzik az önbizalma, kevés a szalonképes, hiteles, működő hagyomány, melyekhez visszanyúlhatna. Attól tart, hogy a „túlságosan független, túlságosan szabadjára engedett” intézmények az ő jogosítványait fenyegetik, a mozgásterét nyirbálják, bírálataikkal az ellenzék propagandáját szolgálják. Igyekszik hát neki hű politikai vazallusok kinevezésével „háziasítani”, beidomítani őket. Úgy érzi, történelmi küldetése van, és a hivatáselvű autonómiát szakmai mázzal álcázott politikai cselszövésként, rebellióként tudja be.
Zoltán
Papa
PLT
A vezérrel és bandájával az a baj, hogy ha netán 4 év múlva megbuknának a választásokon, akkor meg fogják a választások eredményeit hamisítani. A hatalmat már többé nem akarják kiadni a kezükből, évszázadokra akarják maguknak. A szocialisták, szdsz-esek ocsmány kretének voltak, ezek pedig aljasok a végtelenségig. Szóltam, s ezzel megmentettem lelkemet, s hogy szomorú sorsotok előre lássátok, vigyázó szemetek a vezérre vessétek.