"Bízzunk benne, hogy a politika nem kívánja bábként mozgatni a közmédiát"

A pártoknak kiszolgáltatott közmédia nem érdekli az embereket, az új struktúrában, bár vagyonukat központosítják, aaz MTV, a Duna TV , az MTI és a Magyar Rádió szerkesztőségei önállóan dolgozhatnak, egyetlen feladatuk a köz szolgálatában jó műsorok elkészítése lesz – hangsúlyozta munkatársunknak Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Igazgatóság elnöke.

hvg.hu: Miközben racionális érvek szólnak amellett, hogy az NHH és az ORTT összevonásával létrejött Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) révén csökkenhetnek a közmédiáknak szánt állami támogatások, egyetlen hatóság könnyebben tudja felügyelni a tartalmat és annak terjesztését, szakmai szervezetek attól tartanak, hogy a központosítás a közmédiumokban teret enged az eddiginél keményebb állami befolyásolásnak. Mi a garancia, hogy ez nem lesz így? 

Szalai Annamária: Az, hogy a XXI. században, egy demokratikus jogállamban élünk. Bárki komolyan gondolja, hogy a mostaninál keményebben be tud avatkozni a hatalom a média életébe? Hol voltak az aggodalmaskodó segélykiáltások akkor, amikor nyilvánvalóan gazdasági rövidpórázon, ezáltal politikai ellenőrzés alatt tartotta a kormány a közmédiumokat? Ami politikai szempontból ráadásul hatástalan volt.

Szalai Annamária Fotó: Szalai Annamária

Az új szabályozás deklarált célja az, hogy a jelenlegi kaotikus, átláthatatlan, a közpénzeket ellenőrizetlenül pazarló intézményrendszer helyett létrejöjjön egy átlátható struktúra.

hvg.hu: Ennek ellenére sokan aggodalmaskodnak: Majtényi László, korábbi ORTT elnök és korábbi adatvédelmi ombudsman például attól tart, hogy az új, összevont médiahatóság működése nem teremti meg a modern médiajog alapjait és csupán a jelenlegi hatalomnak kedvez: kisebb lesz az átláthatóság, háttérbe szorul a valós társadalmi részvétel, a szervezetnek nincs önszabályozása és az újságírók érdemi befolyása megszűnik. Kétségtelen, hogy mindez inkább a korábbi szocialista érára volt igaz, de mégis, e vádakra Ön hogyan reagál?

Sz.A.: A volt ombudsman kijelentései kissé elhamarkodottnak, felületesnek  tűnnek. A már elfogadott szabályozás ugyanis tudatosan csak a médiastruktúrát alakította át, a kritikában hiányolt elemek a rövidesen elkészülő új médiatörvényben jelenhetnek meg. Ugyanakkor a hatékonyabb társadalmi részvétel lehetőségét éppen most alapozták meg: végre világosan lehet látni, miben tudnak segíteni a „civilek” a közmédia működését illetően, sőt, érdemben tudják alakítani a legfontosabb kérdéseket. Amikor egyébként hasonló értelmezéseket olvasok, amelyek mögött feltehetően a jelenlegi kaotikus helyzet fenntartásának szándéka húzódik, nekem is a kommunizmus, azon belül Biszku Béla jut eszembe, aki ’56-ot még mindig ellenforradalomnak képzeli. A közmédia szervezet- és intézményrendszere megbukott, működésképtelen.

hvg.hu: Sokan attól tartanak, hogy a közmédiumok tartalmát is egy kézből fogják irányítani. Így megnő a politikai befolyásolhatóság veszélye. Ugyanis a Médiatanács tagjait a Parlament választja, ahol most a Fidesz kétharmadot élvez, továbbá a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumában a mérleg nyelve a Médiatanács által delegált két ember lesz – nyilvánvalóan kormánypártiak, továbbá a közszolgálati médiumok vezérigazgatóit e kuratórium választja meg, Megint csak, mi a garancia, hogy a közmédiumok sokszínűsége, önállósága megmarad?

Sz.A.: Bízzunk benne, hogy a politika nem kívánja bábként mozgatni a közmédiát. Nem is lenne túl sok értelme, hiszen a pártok között vergődő közszolgálat – mint láttuk – elveszítette az emberek érdeklődését, közönségrészesedése csekély, szinte hatástalanná vált. A médiapiac és az emberek médiafogyasztási szokásai az elmúlt húsz évben gyökeresen átalakultak. Szabadon lehet újságot, rádiót, tévét létrehozni, nem is beszélve az internet világáról! A politikusok felelősségét abban látom, teremtsék meg az új szabályozási feltételeket ahhoz, hogy a közmédiumok újra betölthessék eredeti funkciójukat, a köz szolgálatát, hiszen erre kapnak évente 50-60 milliárdot a költségvetésből, azaz az adófizetőktől.

hvg.hu: Hogyan fog érvényesülni a társadalmi kontroll, nem lesz ugyanúgy formális, mint eddig?

Sz.A.: Létrejön egy új szervezet, a Közszolgálati Testület. Végre tudjuk, kik lesznek felelősek a döntésekért – a legfontosabb, legbefolyásosabb, országos civil szervezetek –, és hogy miről dönthetnek érdemben. Ráadásul a tagjai nem évente cserélődnek. Eddig, a hatályos törvény értelmében, a civilek csak azzal nem foglakozhattak, aminek értelme lett volna: a tartalommal. Döntöttek ellenben mérlegről és üzleti tervről. Az új szabályozás értelmében a testületnek nem kell mindennel foglalkoznia a közmédiumok működése tekintetében, de a törvény adta feladataihoz érdemi jogköröket és beleszólást fog kapni.

hvg.hu: A közszolgálati médiumok munkájában irányadó lesz a tervezett közszolgálati etikai kódex. Mi ennek a lényege, milyen pontok szerepelnek majd benne?

Sz.A.: A Közszolgálati Kódexet a Médiatanács és a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma alkotja meg, kíváncsian várom, mi lesz benne. Az elmúlt évek egyeztetései alapján állítom, e kérdésben állnak legközelebb egymáshoz a szakmán és a politikán belül az álláspontok.

hvg.hu: Valóban ingyenes lesz a Magyar Távirati Iroda hírszolgáltatása? Vince Mátyás a napokban úgy nyilatkozott, hogy az MTI Zrt. idei összbevételének 40 százaléka, mintegy 1,7 milliárd forint, üzleti bevételből jött létre. Nehezményezte, ön „kényelmes eléldegélésről” beszélt, holott az MTI munkatársai komoly erőfeszítéseket tesznek, hogya  a távirat iroda  minél magasabb szinten tudja ellátni feladatait. Ön az  MTV-t is bírálta, mert hatalmas adósságot halmoztak fel. Dicsérte viszont közvetve Such Györgyöt, a Magyar Rádió immár lemondott elnökét takarékos gazdálkodása miatt. A várható személycserékről tudna nekünk valamit mondani?

Sz.A.: Az MTI működését érintő szabályozásnak nyilvánvalóan módosulnia kell, de ez a jogalkotó feladata. Véleményem szerint azon túl, hogy tartalmi problémák vannak a hírszolgáltatással, racionális érvek szólnak amellett, hogy ingyenes legyen. Jelenleg a hírek töredéke nyilvános. Az ingyenesség azonban nem csak a szabad hozzáférést, hanem a szabad felhasználást is jelenti, így például a hvg.hu díj nélkül vehetné át és közölhetné – természetesen a forrás megjelölésével – az ügynökség híreit.

Az MTI budapesti székháza Fotó: nyest,hu

Sajátos megközelítés, ha az üzleti bevételek közé számolják azt a pénzt is, amely más állami intézményekből megy az MTI-be, azaz ami az állam egyik zsebéből átvándorol a másikba. Az a gondolkodásmód, amely ráadásul erőfeszítésként éli meg az állami bevételek beszedését, tükrözi az elkényelmesedést. A korszerűtlen, nehézkes hírszolgáltatási tevékenység helyett az új médiafelületekre is kiterjedő szolgáltatásra lenne szükség.

A rádió esetében el kell ismerni azt a gazdasági teljesítményt, amit annak ellenére ért el, hogy ebben a szabályozás, a struktúra nemhogy érdekeltté, de ellenérdekeltté tette. A dicséret azonban nem vonatkozik a tartalomra. A gyár jó, a termék hagy kívánni valót maga után.

hvg.hu: Kár, hogy a személycserékről nem akar nyilatkozni. Egyébként az MTI szolgáltatásait a privátszférában is vásárolják, többek között a HVG is…Más: hogyan egyeztethető össze a közmédiumok függetlenségének óvása és vagyonuk őszi átadása a Műsorszolgáltatás Támogató Alapnak?

 Sz.A.: A cél az állami kiadások megtakarítása, amely könnyebben megvalósulhat, ha zrt.-k nem kezelik külön-külön a legfontosabb vagyonelemeket. A független, ellenőrizetlen vagyongazdálkodás vezetett az MTV székházbotrányához, ahhoz, hogy 40 éven át havi mintegy 300 millió forintjába kerül az adófizetőknek egy ingatlan bérlése. És ahhoz is, hogy a Duna TV nem túl ismert producerek műsoraiért háromszor-négyszer többet fizetett,    mint amennyibe azok valójában kerültek volna, illetve, hogy feleslegesen kötöttek le milliárdokért terjesztési kapacitásokat a televíziók. Mindenre volt pénz, csak éppen a tartalom előállításra alig jutott. Az új struktúra feltételezi az intézmények szerkesztői függetlenségét. Ez azt jelenti, hogy a közmédiumok végre azzal foglalkozhatnak, ami a hivatásuk, amihez értenek, vagyis a műsorkészítéssel.

hvg.hu: Az új szabályok szerint a blogoknak végül is nem kell regisztrálniuk, de az internetes portáloknak igen. Miképpen fogják kiterjeszteni az ellenőrzést az internetre, a közösségi portálokra?

Sz.A.: A regisztrációs kötelezettség egy benyújtott, de még el nem fogadott képviselői indítványban szerepel.  A törvényjavaslat szerint az internetes újságoknak és hírportáloknak kellene nyilvántartásba vetetniük magukat. Ez a kötelezettségük azonban a bírói gyakorlat alapján jelenleg is létezik, más kérdés, hogy nem mindegyikük tartja be. A Facebook, az iwiw és a hasonló weboldalak nagyon fontos, az újabb generációk kohézióját erősítő közösségi felületek természetesen nem lehetnek tárgyai a médiaszabályozásnak.