Késésben a szegedi szuperlézer-beruházás. Ki a felelős?

Világszínvonalú tripla lézerközpont épülhet az unión belül: Szeged-Prága-Bukarest egyaránt befogad egy-egy kutatóbázist, amelyek összehangolva, a feladatokat megosztva üzemelnek. Csehország és Románia jócskán előbbre tart, pályázatukat már tavaly elkészítették, a magyarnak még csak most állnak neki, pedig az idő vészesen fogy. A hvg.hu utánajárt, vajon a kormány miért hozta meg ilyen későn a döntést, miért kerültünk lépéshátrányba.

Kutatás-fejlesztés terén az unió csak úgy tudja felvenni a versenyt az élen járó USA-val és Japánnal, ha létrehozza az együttműködésen alapuló Európai Kutatási Térséget. Ennek egyik kiemelt projektje az ELI (Extreme Light Infrastructure) azaz a szuperlézer beruházás.

A tervezett szegedi szuperlézer-kutatóközpont makettje

Az ELI segítségével a fény és az anyag kölcsönhatását vizsgálják, egészen különleges körülmények között. A szuperlézer-kutatóközpontot eredetileg egy helyszínen tervezték megépíteni 2011-2014 között, mintegy 480 millió eurós összköltséggel. A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Végül a projekt vezetésével megbízott nemzetközi konzorcium 2009 októberében úgy döntött, hogy az ELI három helyszínen épüljön meg: Szegeden, a Prága melletti Dolní Břežanyban, és a Bukaresthez közeli Măgurelé-ben. Ebben, mint Osvay Károly, a szakmai előkészítésért felelős négytagú magyar fizikuscsapat tagja kifejtette, komoly szerepet játszottak a gazdasági indokok: a három ország ugyanis jogosult támogatásra az EU strukturális alapjából, mivel GDP-jük az EU átlag alatt van.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, egyben a Magyar Innovációs Szövetség elnöke elmondta, hogy a cseh központban a lézeres részecskegyorsításra helyeződik a hangsúly, amit az orvosi diagnosztikában tudnak hasznosítani, és ezzel képesek lesznek tumorokat lokálisan kezelni. A romániai központ fő profilja a fotonukleáris fizika lesz. A változtatható energiájú gammasugár-forrás előállításával például kimutatható lesz, ha egy kamionba esetleg hasadó anyagot rejtenek el, és ezzel fel tudják venni a harcot napjaink legsúlyosabb terrorista fenyegetéseivel szemben. Az amerikaiak többek között ezért is érdeklődnek élénken a projekt iránt.

A kutatóközpont felülnézetből

A hazánkba tervezett lézer különlegessége – mutatott rá a rektor – a nagy ismétlési frekvenciában és az előállított lézerfény rendkívül rövid felvillanási időtartamában rejlik. Előbbi lehetővé teszi, hogy a szuperlézer másodpercenként akár több ezer lövést adjon le. Összehasonlításképpen: az USA-ban, az ősz folyamán beüzemelt óriásfúziós lézer jó esetben naponta két-három lövésre alkalmas. Szegeden ezért egy másodperc alatt hasonló mennyiségű mérési adatot lehet gyűjteni, mint Amerikában egy év alatt. A magyar szuperlézer rendkívül rövid felvillanásai bepillantást engedhetnek a jelenleg gyógyíthatatlan betegségek (rák, Alzheimer kór) kialakulásának okaira és ezzel hozzájárulhatnak hatékony gyógymódok megtalálásához. Emellett optikai és elektronikai csúcstechnológiák jelentős továbbfejlesztését is eredményezhetik.

A kutatóközpontok a tervek szerint helyszínenként mintegy 240-280 millió eurós beruházási költséggel épülnek meg 2011 és 2015 között. Várhatóan mintegy 250-300 helyi, és külföldi kutató fog dolgozni  az egyes lézerközpontokban. Tevékenységüket 2011 és 2014 között egy olzan konzorcium hangolja össze, amelyben a három helyszín-országon kívül részt vesz az erős lézertechnológiai háttérrel rendelkező Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, de nyitott lesz minden jelenlegi ELI partner számára – állapítja meg a Nemzeti Innovációs Hivatal közleménye.

A Münchenben élő Krausz Ferenc akadémikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a müncheni Ludwig-Maximilian Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a  hvg.hu-nak kifejtette: óriási lehetőség előtt áll Magyarország, a megvalósítandó nagyteljesítményű fényforrás a szegedi bázist világszerte egyedülálló kutatóközponttá teszi.

Krausz Ferenc Fotó: Krausz Ferenc

Mint hozzátette, a beruházással olyan tudásközpont jön létre, amely rendkívüli vonzerőt jelent high-tech termékeket előállító cégek számára. Az ELI-projekt, a „peremén” létrejövő spin-off cégekkel együtt, hosszabb távon több ezer magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét eredményezheti, amelynek várhatóan jelentős gazdaságélénkítő hatása lesz. A projekt hasznára válik a Szegeden dolgozó külföldi és magyar kutatóknak, illetve a beszállító kis- és középvállalatoknak egyaránt.

A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó nemzetközi kutatócsoport vizsgálata alapján a 245 millió eurós beruházás, az EU által standardnak tartott 15 éves referencia időszakban várhatóan 700 millió euró többletbevételt eredményez, tehát a projekt saját költségének több mint kétszeresét generálja. Hazai forrásokból a teljes összeg, azaz a 65 milliárd forint 15%-át, 10 milliárdot kell letenni, a maradék 55 milliárdot--ami Szeged éves költségvetésének felel meg-- az EU strukturális alapjából fedezik.