Győri Enikő: Orbán Viktornak nincs kettős EU-s énje. Interjú.

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Európai Unió; Orbán Viktor; eurózóna; Győri Enikő; romastratégia; európai integráció; magyar elnökség; Duna stratégai; horvát csatlakozás;

Nincs ellentmondás Orbán Viktor Brüsszelhez intézett figyelmeztetései, illetve a magyar elnökség élén, az integráció érdekében tett lépései között – állítja Győri Enikő, a külügy EU-s ügyekben illetékes államtitkára, aki a hvg.hu-nak adott interjúban derűlátóan nyilatkozott a magyar elnökség eddigi teljesítményét, illetve a június 30-ig várható eredményeket illetően.

 

Fotó:

hvg.hu: Örömmel láttam, életrajzában szerepel, hogy dolgozott a HVG hetilapnak is. Úgy tudom, tudósítói munkát végzett. Ma is vállalja?

Győri Enikő: Túlzás, hogy tudósító lettem volna, külföldi ösztöndíjak alatti kis munkák voltak ezek, Mexikóban dolgoztam, az USA-ban tanultam, onnan küldtem cikkeket.

Persze, hogy vállalom, abban az időben, a közgázon mindenki HVG-t olvasott, és persze, hogy az ember azt gondolta, ezzel letesz valamit az asztalra. Voltam talán 21-22 éves.

hvg.hu:. Sokan megrökönyödtek, amikor a kormány bejelentette, kimaradunk a tagországok gazdasági együttműködésének erősítését célzó európlusz paktumból. Nem kellett volna csatlakozni, és „odabenn” egyezkedni?

Gy.E.: Többféle verzió van. Az egyik csatlakozó tagország képviselője elárulta, azért csatlakoznak a paktumhoz, hogy belülről szétverjék. Mi másként gondolkodunk. Orbán Viktor intenzíven tárgyalt és egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval, illetve az Európai Tanács állandó elnökével, Herman Van Rompuy-jel, annak érdekében, hogy a paktum létrejöjjön. Neki is nagy szerepe volt abban, hogy az eredetileg versenyképességi paktumnak nevezett februári programtervezet március végére sokkal színvonalasabb lett, sokkal inkább összhangba került az EU alapító szerződésével.

hvg.hu: Ezért állapították meg sokan, hogy a magyar kormányfő szinte meghasonlott ebben a szerepkörben, mint elnökség, sokat tesz az EU integrációjáért, egyébként pedig kimarad abból, amit segített létrehozni.

Gy.E.: Tisztázzunk valamit. Az Europlusz paktum csak része az EU megacsomagjának, amely Átfogó Válasz a Válságra (Comprehensive Response to the Crisis) nevet viseli. Ez a paktum lényegében az eurózóna tagjainak szól, főként a munkaerőpiaccal kapcsolatos szorosabb együttműködést tartalmazza, beleértve a termelékenységet, béreket, nyugdíjakat, adókat. Csatlakozhatnak hozzá külsősök is, ezt hat tagország meg is tette, Magyarország viszont, Angliához, Svédországhoz, Csehországhoz hasonlóan nem. A fő bajunk, s nekik is, hogy az adók szorosabb harmonizációja versenyhátrányt jelentene. A paktumhoz bármikor lehet csatlakozni később is, ha érdekeink úgy kívánják, ezt meg is tesszük.

Egyébként a paktum összehozása nem az elnökség kompetenciájába tartozott, annál inkább a Six-Pack, egy hat jogszabályból álló tervezet, melyet a Bizottság tavaly ősszel terjesztett elő, és amiről a tagállamoknak a magyar elnökség alatt sikerült megállapodniuk. Ezt mi tárgyaltuk végig, mindenki elfogadta. Brüsszelben ezentúl már nemcsak a túlzott költségvetési deficit esetén indul eljárás, illetve vezethetnek be szankciókat, hanem akkor is, ha az illető ország államadóssága a Maaastrichtben megállapított 60 százalékot tartósan felülmúlja. Az egyensúlytalanságok (például túlságosan nagy folyó fizetési mérleg hiány vagy éppen többlet) sem maradnak a jövőben következmények nélkül. A jogszabályok révén javul az átláthatóság, a kialakuló problémákat gyorsabban fel lehet tárni, az Európai Bizottság felügyeleti szerepe nő, és most már valóban mód lesz büntetéseket kiszabni, amire eddig nemigen volt példa.

hvg.hu: A forint beemelése az alkotmányba szintén nem kapott jó sajtót, nyugaton arról cikkeztek, hogy immár nem készülünk csatlakozni az euróövezethez, követjük Anglia és Dánia példáját.

Gy.E.: Ezt már csak azért sem tehetnénk meg, mert a csatlakozási szerződés az euró átvételére kötelezi az országot. Egyelőre erre alkalmatlanok vagyunk, már csak azért is, mert az államadósság GDP-hez viszonyított aránya elérte a 80 százalékot. Nemcsak a mutatóinkról van szó, arról is, hogy csak akkor lépünk be, ha az a magyar gazdaság előnyére válik. Most tönkretenne bennünket.

Fotó:

hvg.hu: De miért kellett az alkotmányba is betenni?

Gy.E.: Szerintem ezzel nincs probléma, mert így erős, demokratikus kontroll lesz akkor, amikor Magyarország úgy dönt, hogy az eurót választja a forint helyett törvényes fizetési eszköznek; ezt majd kétharmados többségnek kell megszavaznia a parlamentben.

hvg.hu: Az egyik, baloldali szimpátiával aligha vádolható hetilap írja, hogy Orbán Viktor afféle Ludas Matyinak képzeli magát, aki küzd Döbrögivel, azaz Brüsszellel. Tény, hogy a kormányfő március 15-én közölte: nem engedjük, hogy Brüsszel diktáljon nekünk.

Gy.E.: A miniszterelnök pontosan tudja, mi az, ami közösségi politika, mi az, amiben osztott hatáskör van és mi az, ami nemzeti hatáskör. Nem tartja szerencsésnek, ha túlterjeszkednek az intézmények, egyes személyek az egyes szerződések által rögzített határokon. Persze sok a vitatott terület. Professzorok írtak vastag könyveket az elmúlt ötven évben arról, hogy a nemzeti alkotmány vagy a közösségi jog az erősebb. Elvben a közösségi jognak primátusa van, mégis a német alkotmánybíróság ezt soha nem ismerte el.

hvg.hu: Ami a Keleti Partnerség konferencia elmaradását illeti, ön is egyetért azzal, hogy „fölösleges lett volna felforgatni a várost egy eleve kudarcra ítélt találkozó miatt”, ahogy Orbán Viktor nyilatkozott április 4-én? Szerinte nem jöttek volna el az állam- és kormányfők, mert egybeesett volna a G8, azaz a nyolc kulcsország állam- és kormányfőjének csúcstalálkozóval. De hát nem volt időpont-egyeztetés? Előre nem lehetett tudni?

Gy.E.: A halasztás a mi kezdeményezésünkre, Brüsszellel egyeztetve történt. Úgy ítéltük meg, hogy olyan diplomáciai nagyhéten, amikor OECD-csúcs van és G8-csúcs, nincs olyan vezető, aki hajlandó 3 napnál többet távol maradni az országától. A G8 időpontját egyébként később rögzítették, mint a Keleti Partnerség csúcsot. Nem volt egyszerű döntés.

hvg.hu: De egyáltalán, eljöttek volna, ha nem jön közbe a G8? Hiszen elég ellenségesen írnak és nyilatkoznak most is a kormányról a nyugati sajtóban, legutóbb a német külügy fejezte ki aggodalmát az új alkotmánnyal kapcsolatban.

Gy.E.: Eljöttek volna. De az időpont-egyeztetési nehézségeket látva nem akartuk, hogy ugyanúgy járjunk, mint két éve az első, prágai Keleti Partnerség csúcs, ahol a nagy tagállamok első számú vezetői közül egyedül Angela Merkel volt ott. Ennél többet érdemel az ügy, és a hat kelet-európai partnerország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is többet érdemel annál, mint hogy alacsonyabb, államtitkári szinten tárgyaljanak velük. Ráadásul kitört a mediterrán válság, és szükségessé vált a szomszédságpolitika teljes revíziója. Presztízsből meg lehetett volna rendezni a találkozót, aztán lehet, hogy presztízsveszteséggel jöttünk volna ki a történetből.

hvg.hu: Jócskán benne vagyunk az EU magyar elnökségének második félidejében. Mit tudnak letenni az asztalra?

Gy.E.: Vállalásaink nagy részét vagy már teljesítettük, vagy a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy teljesüljenek. Így például a magyar elnökség sokat tett azért, hogy a tagállamok állam- és kormányfői, majd a szakminiszterek jóváhagyják a közös energiapolitika irányát: 2014-re létrejöhet az egységes energiapiac, 2015-re pedig az egységes energiahálózat. Megszűnnek az úgynevezett energiaszigetek, vagyis hogy egy-ország egyetlen szállítónak legyen kiszolgáltatott.

hvg.hu: Magyarország is egy ilyen sziget.

Gy.E.: A balti országok mellett Magyarország is az, ezért van szükség nálunk is infrastrukturális beruházásokra, az energiahálózat diverzifikálására, részben uniós, részben állami forrásból. Tavaly októberben elkészült a magyar-román gázvezeték, és kormányfői szinten aláírták a magyar-szlovák vezeték építéséről szóló megállapodást. Ez fontos része lesz az Európán átvezető észak-déli vezetéknek. A cél az egyoldalú energiafüggőség megszüntetése. 

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

hvg.hu: Mi a helyzet az Unió romastratégiájával? Elkészült?

Gy.E.: A romastratégia az elnökség mostani, második szakaszában kerül napirendre. Az Európai Bizottság Budapesten mutatta be a Nemzeti romastratégiák európai kerete című dokumentumát, amely most kerül a tagállamok elé. Mi sem ültünk ölbe tett kézzel, egyrészt segítettük a témával foglalkozó, Európai Parlamentnek szánt jelentés megszövegezését, amelyet Járóka Lívia terjesztett elő, és az EP nagy többséggel elfogadta, másrészt a háttérben kétoldalú konzultációkat folytatunk a tagállamokkal, amelyeket felkészítettünk a Bizottság tervezetére. Minden jel arra mutat, hogy a stratégiát a tagországok jóváhagyják, és a június végi EU-csúcs is elfogadja.          

hvg.hu: Már eddig is gyönyörű tervek születtek romaügyben, például a Világbank égisze alatt nagy dérrel-dúrral meghirdették 2005-ben a Roma Integráció Évtizede Programot, lassan lecseng, de sok foganatja nem volt.

Gy.E.: Kétségtelenül rosszak a tapasztalatok, nemcsak Magyarországon, de az Unióban is. Könnyű volt a Bizottsággal egy húron pendülni, ugyanazokat a problémákat ismerték fel, mint mi. Nem elég csupán a diszkrimináció tilalmából kiindulni, jóllehet ez az uniós alapító szerződés egyik kiemelt pontja, a gyógyír azonban sokkal inkább szociális és oktatási téren keresendő. Tehát munkahelyeket kell teremteni, olyan feltéteket, hogy a roma gyerekek is elvégezzék legalább az általános iskolát. Szükség van méltóbb lakhatási körülményekre is. Azonosítani kell Európában a többszörösen hátrányos helyzetű régiókat, ide külön programokat kell kidolgozni. Nem vitás, az uniós források felhasználása ezekre a célokra eddig nem volt hatékony. Kézen-közön eltűntek a pénzek, nem jutottak el a roma közösségekhez. Ami új, hogy a közös célok elérésére mindenkinek, külön-külön, nemzeti stratégiát kell kidolgoznia. Senki ne érezze úgy, hogy a problémákat helyette Európa megoldja, mindenkinek magának kell megoldania őket, viszont uniós szinten mi járunk a végére, hogy a programokat végrehajtják.

Fotó:

hvg.hu: Járóka Lívia egy nekünk adott interjúban elismerte, döntően magukon a romákon múlik az integráció, nélkülük nem megy. És mi a helyzet a kilátásba helyezett Duna-stratégiával?

Gy.E.: Januártól mostanáig folyt az egyeztetés – sikerrel.  Győzött az a koncepció, hogy a Duna zöld folyó, óvni, védeni kell, a mindkét partján elhelyezkedő régiókat pedig a Duna-menti országoknak közösen fejleszteni. Külön források erre nem állnak rendelkezésre, viszont a konkrét projektekre az uniós és nemzeti pénzeket koncentráltabban, hatékonyabban lehet felhasználni: hogy a Duna-medencében fusson vasútvonal, hogy energiahálózatok is itt fussanak, hogy erre rá lehessen mindenhol kapcsolódni. A hajózást illetően mi is aláírtuk azt a nyilatkozatot, hogy nem a Dunát igazítjuk a hajókhoz, hanem a hajókat a Dunához. Tehát csak bizonyos méretű hajók közlekedhetnek a folyón, kerülni fogjuk a duzzasztást, ami általában több kárt okoz, mint hasznot. Az áment a Duna-stratégiára ugyancsak a júniusi csúcson mondják ki.

hvg.hu: A kohéziós illetve a közös mezőgazdasági politika terén milyen megállapodásokat tudtak kiharcolni?

Gy.E.: A kohéziós politikát illetően, annak ellenére, hogy számos területen ütközik a tagállamok érdeke, olyan szöveget sikerült összehoznunk, amely egyhangúlag átment. Tehát, hogy szükség van kohéziós politikára, hogy a régiók fejlesztésére a jövőben is kell forrást fordítani, és összhangba kell hozni az EU 2020-as stratégiájával, aminek lényege a gazdaság „zöldítése”, a szegénység felszámolása az energia-diverzifikáció. Ám az eredeti célt, a régiók felvirágoztatását, a fejlettségbeli különbségek eltüntetését továbbra is szem előtt kell tartani. Ezt pár hónappal ezelőtt több ország még kétségbe vonta.

A közös agrárpolitikáról márciusban volt egy kemény menet, nem értünk el egyhangúságot, hét ország, köztük Anglia, Hollandia, az északi országok, nemmel szavaztak, de minőségi többséget össze tudtunk kovácsolni. Nekünk az volt a feladatunk, hogy a mezőgazdasági finanszírozás legfontosabb elemeit egy mindenki által támogatható politikai szöveggel támasszuk alá. Ezt elvégeztük. Ne legyenek kétségeink, számos ország utálja a közös mezőgazdasági politikát, legszívesebben sóval hintené be a helyét, hiszen erre megy el a közös költségvetésnek csaknem a fele. A forrásokról a vita június 29-én indul, amikor a Bizottság előterjeszti a következő, 2014-ben induló hét éves költségvetés tervezetét, az „uniós pénzügyi keretet”. Nagy harc lesz.

hvg.hu: Mi a helyzet a horvát csatlakozási tárgyalásokkal, illetve Románia és Bulgária schengeni megállapodásával?

Gy.E.: Reménykedünk, hogy június vége előtt sikerül befejezni a horvát csatlakozási tárgyalásokat, és az állam-és kormányfők kimondják a boldogító igent. Ezt mi vállaltuk, de persze garancia nincs rá. Ami Bulgária és Románia schengeni felvételét illeti, ezen is teljes erőbedobással dolgozunk, bár itt eleve nem ígértünk végleges döntést június 30-ig. Április végére már a bolgár-török határon is elkészülnek a szükséges határvédelmi berendezések, és akkor az összes technikai feltételnek megfelelnek. Csakhogy egyhangú döntésre lesz szükség.  És ha néhány tagország politikai okokból ezt ellenzi, mivel nem hiszi el, hogy tényleg zárni fog az a határ, akkor a dolog halasztást szenvedhet.

hvg.hu: A manapság vitathatatlanul rossz külföldi sajtónk azért is sajnálatos, mert amúgy mindenütt elismerik, hogy a munkacsoportokat  vezető, számtalan miniszteri ülést elnöklő 750 magyar szakember a kulisszák mögött és előtt remek teljesítményt nyújt. Mi lehet az, ami miatt Budapest is olyan hívószó lehet, mint Lisszabon, Maastricht vagy Koppenhága?

Gy.E.: Remélem, hogy a csúcson jóváhagyják a Duna-stratégiát, a romastratégiát, és sikerül a következő hónapokban az egységes piacot alátámasztó új jogszabály-tervezetek megvitatásához is megadnunk a kezdő lökést. Akkor talán nem hiú a remény, hogy e megállapodásokat Budapest nevével együtt fogják emlegetni.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X