Az Országgyűlés saját 2010. május 14-i megalakulása és az alaptörvény 2012. január 1-i hatálybalépése közötti bő másfél évben tizenkétszer módosította az Alkotmányt. Január 1-i hatálybalépése óta az alaptörvény három módosítást ért meg, a negyedik folyamatban; a végszavazásra hétfőn kerülhet sor. Emellett volt a kormányzatnak egy visszavont, a jobbikos Nyikos Lászlónak pedig egy elkaszált alaptörvény-módosító javaslata.

Az épp most folyó negyedik alaptörvény-módosítás alkalmából a magyar alaptörvény és az Egyesült Államok Alkotmányának kiegészítései közötti különbségek közül mutatunk be kettőt.

(Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de míg az alaptörvény előszava bruttó 3841 leütésből áll, addig az Egyesült Államok alkotmányának előszava magyarra fordítva 334 leütést tartalmaz. Egy 1989-es alapító atya a szexuális potenciál és a preambulum mérete közti fordított arányosságra hívta föl a figyelmet egy nem nyilvános beszélgetésen.)

Az Egyesült Államok alkotmányának V. cikkelye rendelkezik az alkotmánymódosításról. Az alkotmánymódosításnak két módja lehet. Az első, hogy mindkét házban kétharmados többséget kell szereznie az adott javaslatnak, majd az államok legalább háromnegyedének – azaz jelenleg legalább harmincnyolc államnak – törvényhozása vagy alkotmányozó nemzetgyűlése rábólint az alkotmánymódosításra. A második, hogy az államok legalább kétharmada által összehívott alkotmányozó nemzetgyűlés módosítja az alkotmányt, de ez utóbbira még sosem volt példa. Vagyis az alkotmánymódosítás nem egy kéthetes procedúra.

Ami ennél fontosabb: gyakran szokás az Egyesült Államokat komoly hagyományok nélküli, fiatal államnak tekinteni, holott alkotmányát több mint 225 éve, 1787. szeptember 17-én fogadta el akkor tizenkét tagállamának képviselője és azóta csak huszonhét kiegészítést ért meg. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban átlagosan nyolc év négy hónap, Magyarországon pedig négy hónap kell egy alkotmány-, illetve alaptörvény-módosításhoz.

Mindezt azok figyelmébe, akik szerint az Egyesült Államok a rósejbni, a Coca-Cola, a farmergatya és a bunkó, előbb lövő, aztán kérdező republikánus texasi cowboyok hazája. Ja, és a négereket már rég nem verik. Pontosabban nem a négereket verik, hanem a fehéreket, és nem az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon, de ott is csak akkor, ha nem a megfelelő helyen és időben igyekeznek átkelni az úttesten.