Húsz év demokrácia után, 2010-től megint olyan ellenforradalmi rendszer jött létre, amelyet Moszkva támogat, és amely igényli Moszkva segítségét

Oroszlánszívű légy s kevély! Ne bánd: Ki zúg, ki átkoz? Kardot rád kiránt? Macbeth legyőzve nem lesz, míg csak a Birnámi erdő nem mozdul maga…

(Shakespeare: Macbeth)

 

Kronológia

1848-ban forradalom volt, amelyet szabadságharc követett. A háborúban Moszkva fegyvereinek segítségével Bécs győzött, az elnyomó ellenforradalmi rendszert és elnyomást Moszkva támogatta.

1918-ban az elvesztett világháború után forradalom tört ki, ami után jött a kommunista hatalomátvétel, majd az antant - francia és román - bábáskodásával végrehajtott ellenforradalom. Moszkva a kommunista hatalomátvételt támogatta. A győztes Horthy azt hangoztatta, hogy elnyomó rendszere ellenforradalmi rendszer. Terror és diktatúra, majd konszolidáció következett.

1945-ben az elvesztett világháború után elkezdődött a demokratikus átalakulás, amit kommunista hatalomátvétel, a választások meghamisítása állított meg. Elnyomó rendszer jött létre, éveken át kemény terrorral és diktatúrával.

1956-ban forradalom tört ki a szovjet-orosz típusú elnyomó rendszerrel szemben. Utána, 1956 végétől diadalmaskodott az ellenforradalom, amely Moszkva fegyvereivel győzött, és amelyet évtizedekig Moszkva támogatott. Ismét diktatúra és terror következett, majd a konszolidáció.

1989-ben a konszolidált diktatúra megbukott, a csendes, tárgyalásos és kiegyezéses forradalom „győzött”. Moszkva kivonta megszálló katonáit, Magyarország függetlenné vált.

Konzervatív ellenforradalom?

Húsz év demokrácia után 2010-től megint olyan ellenforradalmi rendszer jött létre, amelyet Moszkva támogat, és amely igényli Moszkva segítségét.

Ellenforradalmi rendszer? Nos, a 2010-es magyarországi választások első fordulója után Egedy Gergely politológus, történész a Heti Válaszban leszögezte:

Az ellenforradalom a konszolidáció letéteményese; a konzervativizmus maga az ellenforradalom. Nem kell tehát félnünk tőle, sőt, ez a reményünk.

Az 1956-os forradalom után az ellenforradalmi Kádár kormány a forradalmi munkás-paraszt elnevezést viselte, Kádár először elismerte, majd elárulta és ellenforradalomnak nevezte az 56-os forradalmat. 2010-ben fülkeforradalmi változásokról beszélt a kormányfő, majd megtagadta 1989-et.

Kis csúszás, némi késés, „spét”, de a jelek szerint egy ellenforradalom mindig bejön. Legalábbis néhány évtizedig.

Amihez alattvalók kellenek

Az ellenforradalmi remények mára megvalósultak, az ellenforradalom győzött és győzelme óta rombolja a képviseleti demokráciát és a közvetlen demokráciát, megsemmisíti a jóléti államot, a kereszténydemokrata Ludwig Erhard által kitalált szociális piacgazdaságot, a Bismarck óta ismert társadalombiztosítási és nyugdíjrendszert, veszélyezteti a szabadságot és nagy ívben tesz az egyenlőségre, a szolidaritásra és a testvériségre.

Egyszerre akarja kiátkozni és megsemmisíteni azokat az eszméket, amelyek jegyében a rendszer 25 éve átalakult, és azokat, amelyek több mint 200 éve a polgári társadalmak alapjait jelentik. Szinte minden szörnyű, amit a polgári társadalmak hoztak létre, kezdve a francia forradalommal!

A testvériség semmit sem mond neki, hacsak nem a saját rokonságukról van szó, valamint a négyévenkénti szavazatszerzésről, mert akkor mindenki magyar testvér… az egyenlőség szóba se jöhet, mindenki annyit ér, amennyije van, ugye.

Az ellenforradalom isteníti a tekintélyelvűséget, amely minden diktatúra alapja, a szupercentralizált államhatalmat, mert ő akar lenni az állam, most és belátható ideig. Ehhez alattvalók kellenek neki, erre alakítja ki a közoktatást, rühelli a szekularizációt, ora et labora - imádkozz és dolgozz, de hozzánk és nekünk!

A minta egyidejűleg a Horthy rendszer, amely deklaráltan ellenforradalmi volt, és a Kádár rendszer, amely titkoltan volt ellenforradalmi.

Ellenforradalom van, amely először csak csendben, aztán egyre látványosabban fogadta, vette és kapta Moszkva támogatását, amely „támogatás” most nem tankok, hanem bankok, vagyis orosz hitel, illetve titkosszolgálatok és kommunikáció formájában érkezik. Moszkva minden eszközt bevet annak érdekében, hogy gyengítse a nyugati demokráciát, és ehhez a mai magyar kormány eddig jó partner volt.

Az ellenforradalmi rendszer valódi reakciós rendszer, amely megfogalmazásaiban is az. Reakció a liberalizmusra az illiberális elnevezés, reakció az unortodox névhasználat. Az antitézisek korát éljük. Van. amikor mégis egyértelműen fogalmaznak, hiszen a korifeusok megmondták: amit korrupciónak látunk, az nem más, mint a mai hatalom politikája, a „polgári” jelző pedig csak szlogen volt, semmi más…

A hanyatlás és az erdő

A Nyugat hanyatlik, ezt a mantrát Rákosi pajtás óta halljuk, bár a rothadó nyugati demokráciák a náciknál is versenyeztek az első számú ellenség helyért. A magyar kormánypropagandában kis megszakítással megint Amerika a fő gonosz és a német kancellár a rettenetes, a bajor kormányfő jó ember, és Moszkva a jó barát…

Így volt ez 30 éve is, a bajor kormányfővel paroláztak Kádár idején, szidták a NATO kettős rakétatelepítési határozatát és az azt bevezető kancellárt, Amerika meg akkor is a fő gonosz volt.

A magyar ellenforradalom ezt a mantrát mondja, egy New York-i gyűlölethuszár segítségével és holywoodi tapasztalatokkal, ami lássuk be, azért nem kicsit perverz.. A magyar fiatalok és idősebbek valamiért mégis Londont vagy Münchent választják Moszkvával és Almatival szemben.

Persze a magyar kormány akart orosz fegyvereket is, mert ez erősítheti kapcsolatunkat egy olyan országgal, amely egyébként atomfegyverek bevetésével fenyegette meg a NATO-t, azt a katonai szövetséget, amelynek országunk egy népszavazás nyomán tagja lett. Az orosz birodalom vezetője egyébként a napokban fejtette ki, hogy hitt és hisz a kommunizmusban, mert az jó, csak az a fránya megvalósítás nem sikerült igazán. Hisz a szovjet kommunizmusban, amely 1956 után ellenforradalmi rendszert építve telepedett Magyarországra.

Itt tartunk most, és a birnami erdőnek végre mozdulnia kéne.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!