Ceglédi Zoltán
Ceglédi Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Amíg nincsenek kapuk, amíg papírfecniket kell lyukasztgatni buszon, villamoson, trolin, amíg nem a gépnek, hanem ellenőröknek kell bármit is mutogatni, addig hazudik mindenki, aki szerint elektronikus jegy- és bérletrendszer működik Budapesten.

Tegyük fel, hogy ön olyan helyen él, ahol egyetlen bank kínálja a szolgáltatásait, ezért kénytelen vele szerződni. Ez a bank drága, megbízhatatlan, elavult – utóbbi probléma bizonyítéka, hogy nincs nála bankkártya sem. Minden olyan esetben, amikor valaki pénzt akar felvenni, be kell mennie a bankfiókba, ott az ügyintézővel, papíralapon adminisztrálni. A bankigazgató már évek óta ígéri, hogy lesz bankkártya, érintéssel lehet majd fizetni, ATM-ből pénzt felvenni, azaz megérkezünk végre oda, ahová szerencsésebb nemzetek már sokkal-sokkal korábban. 2011-ben ígérte meg először a jelenlegi igazgató, azóta milliárdokat költött el a folyton változó tervekre, újabb és újabb „végső” határidővel, de nem lett belőle semmi.

Aztán amikor a városban olyan nemzetközi eseményt rendeznek, ahol már nagyon ciki lenne az egész világnak megmutatni, hogy itt nem lehet bankkártyát használni, előáll a farbával: tessék, mostantól lesz bankkártya. Illetve... illetve egy mobilalkalmazás. Ha van a telefonodon internet, és éppen működik az applikáció, és nem lopták el az adataidat a méteres lyukakon közlekedő hackerek, akkor tök jól lehet használni. Csak annyi a dolgod, hogy... hogy ugyanúgy bemész a bankfiókba, ugyanúgy sorszámot húzol, és ugyanannál az ügyintézőnél immár nem a papírjaidat mutogatod, hanem a telefonodat.

Szóval az a kérdésem, hogy ebben az esetben állíthatjuk-e, hogy a bank bevezette a bankkártyát?

A Fővárosi Közgyűlés Tarlós István regnálása alatt először 2011-ben döntött az elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetéséről. A keretek akkor még teljesen világosak voltak: olyan kártyára van szükség, amelyik a metró aluljáróiban a telepítendő beengedőkapukon, buszon, trolin és villamoson pedig a lyukasztók helyére rakott terminálokon leolvasható. A beruházás tehát áll egy informatikai rendszerből, illetve egy masszív fizikai eszközhálózatból. Kapuk, leolvasók, méghozzá mindenhol, hiszen csak úgy van értelme az egésznek. Ez volt a terv, helyeslendő, nagyon fontos célkitűzés.

De Tarlósék tervei és magyarázatai szinte évről évre változtak, ahogy a határidő is egyre csúszott. Voltak kamukapuk az előző választási kampány felvezetésében, a Corvinnál, ahol nem olvastál le semmit, csak megnyomtál egy gombot, és kinyílt a kapu. Amit egyébként meg is lehetett kerülni. Volt kamubejelentés az elektronikus bérlet tesztidőszakáról, ahol szintén nagyon hamar lelepleződött a hazugság. Hiszen leolvasók nélkül mit is tesztel a BKK? Kiderült, hogy pusztán azt, tud-e kártyát nyomtatni. Aztán a mai napig él a rigo.bkk.hu oldal is, ahol szintén még az eredeti koncepció bevezetését ígérik, de rögtön.

Jellemző persze, hogy van az oldalon egy kérdezz-felelek is, ahol a BKK kommunikációs csapata saját magát lövi lábon, hiszen nagyon konkrét kérdéseket tesz fel magának („Mikor kezdődik az elektronikus jegyrendszer tesztidőszaka? Mikor kezdődik a kapuk felszerelése, valamint mikor látják el a járműveket érvényesítőkészülékkel? A teljes beruházás mikor fejeződik be?”), hogy aztán mindet kínosan megkerülje. Ha jókat akarnak nevetni, feltétlenül nézzék meg ezt a menüpontot! Mielőtt leszedik az egész oldalt. Volt aztán olyan kanyar is, ahol már egyenesen ott tartottak az ötleteléssel, hogy az ígért új, e-személyi látja el az e-bérlet funkcióit is. Ebből se lett semmi, hogy aztán a vizesvébére hirtelen előálljanak egy mobilalkalmazással. Vacak, veszélyes, feltörhető, félkészen a nyilvánosság elé dobott applikációval, aminél még egy pizzarendelő app is komolyabb darab. De csak óvatosan szabad kritizálni, hiszen például az otthonából, előzetes értesítés nélkül, indokolatlan korai időpontban vitték el a rendőrök azt a 18 éves fiatalembert is, aki maga szólt a BKK-nak, hogy micsoda brutális biztonsági szakadékok szabdalják a rendszert. Letiltják azokat a szakértői oldalakat, amelyek szintén jelzik a bajt. És mindeközben úgy tesznek, mintha megvalósult volna az elektronikus jegy- és bérletrendszer.

Szó sincs róla. Az ugyanis tök mindegy, hogy az ellenőrnek papírbérletet vagy mobilképernyőt kell felmutatnom. Sőt utóbbi megoldás egyelőre még rosszabb is, mert lassú, megbízhatatlan és veszélyes. De gyorsabb vagy jobb ez a forma soha nem is tud lenni. És ezzel nem csupán nem vezették be az elektronikus jegy- és bérletrendszert, de pont az alibizéssel valószínűleg újabb évekre tolták ki a valódi fejlesztést. Amíg nincsenek kapuk, amíg papírfecniket kell lyukasztgatni buszon, villamoson, trolin, amíg nem a gépnek, hanem ellenőröknek kell bármit is mutogatni, addig hazudik mindenki, aki szerint elektronikus jegy- és bérletrendszer működik Budapesten.

Nem működik. Az sem.