Kiricsi Gábor
Kiricsi Gábor

Van pár következtetés, amit már a választás másnapján levonhatunk.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után, középút nem maradt senkinek. Magyarország tehát egyrészt olyan maradt, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

A Facebook hazudik nekünk

Na persze, nem úgy, hogy Mark Zuckerberg személyesen hazudik, hanem úgy, hogy mára megtanulhattuk: tök mindegy, hogy hány ismerősünk posztjaira bólogatunk a Facebookon, az országos közhangulatról és politikai érzelmekről ebből keveset tudunk meg. Csak a legközelebbi ismerőseink nagy helyeslést kiváltó bejegyzéseit látjuk, és az, hogy számunkra ellenszenves, nyugtalanító üzenetek meg sem jelennek, bizony azt az illúziót keltik, hogy mi, ebben az országban, mind egyre gondolunk. Most például az derült ki, hogy aki független fővárosi újságíróként a hozzá közel állók érzületét figyelte, azt csúnyán megtévesztette az illúzió, hogy ez az egész országon végigsöpör. Jó hír viszont a kormánypárt üzeneteivel azonosuló, a közösségi médiában aktív usereknek, hogy számukra vélhetően pontosan úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt a Facebook-faluk hangulatából leolvashatták.

A Habony-kampánygépezet simán betölti a Simicska-média helyét

Ha 2014 után esetleg bárki aggódott volna a Fideszben attól, hogy sikerül-e az időközben kritikussá váló Simicska-médiumok helyét az új pártsajtóval betölteniük, az ma hátradőlhet, ez ugyanis megtörtént, a propagandagépezet óraműpontossággal működött. Nem valódi újságokról beszélünk tehát, hanem Orbán Viktor üzenőfüzeteiről. És ami fontos: lehet észrevételeket tenni arról, hogy a rossz viccé vált Tények és Origo közönsége megcsappant a hitelességi problémák miatt, de a valóság az, hogy annyira azért nem csappant meg, és ekkora, országos kereskedelmi csatornával, komoly elérésű hírportállal, országos bulvárlappal és vidéki laphálózattal súlyosbított lejárató médiája még sosem volt Orbánnak.

A fake news-kampány akkor a legbiztosabb, ha a kormány személyesen intézi

Nálunk nem kellenek orosz zavarórepülések ahhoz, hogy álhírekről szóljon a kampány, ezt egyenesen a kormányzati kommunikáció végzi, már évek óta. Része ennek a röszkei terroristákról hadováló Bakondi György, a körmendi molesztáló migránsokról hazudozó Lázár János, a kormánymédiában haknizó „biztonságpolitikai szakértők” és a fizetett hirdetésben hamisított migránsellenes videókat toló Fidesz-média. Az összezavaró hadművelet kiválóan sikerült.

A Fidesz akkor is nyer, ha gyáva

Orbán Viktort a saját stábja az elmúlt hetekben titokban cipelte megyéről megyére, hogy gondosan válogatott helyiekkel találkozzon, és a helyi televíziók által delegált mikrofonállványoknak elmondhassa ugyanazt az öt mondatot. A helyzet azonban az, hogy a titokzatosság még úgy is bőven megérte a Fidesznek, hogy itt-ott azért felbukkant egy-egy alkalmatlankodó sajtóstáb, vagy ellenzéki politikus. A titkos országjárás minden mozzanatára egyszerre ugrott rá a kormánypárti és a független sajtó is, Orbánt téve meg a kampány abszolút, megkerülhetetlen főszereplőjének, azt az illúziót keltve ezzel, hogy nem egy bűnrossz kormány miniszterelnökéről volna szó.

A politikusok kergetése nem elég

Kiderült, hogy hiába hajtja végig a független sajtó a fél országon a zavaros 1300 milliárdos történetbe keveredő, dadogva magyarázkodó Kósa Lajost, az ő és a Fidesz választóinak a többségét ez nem hatja meg. És igazából innentől kezdve már egyáltalán nem világos, mi kell ahhoz, hogy egy fideszes fejes hitele a helyi választók szemében erodálódjon. Talán egy kínos plágiumügy kell hozzá, de lehet, hogy az is csak egyszer.

És a hüledezés sem elég

A független sajtónak nagyon sok munkaórája ment rá, hogy rápirítson Orbán Viktorra, amiért „nőügyekkel nem foglalkozik”, hogy rendszeresen beszámoljon Bayer Zsolt, a Tények és a Ripost legfrissebb agymenéseiről, a közbeszéd újabb és újabb mélypontjairól, sőt igazából annak ellenére elmaradhatatlan tartalmai voltak ezek a nem kormánypárti médiának is, hogy ezzel a kormánypárti tartalmakat osztották tovább. Nem világos, hogy a választók mekkora része érezte úgy, hogy ezzel az ő tájékoztatásukat és a tisztánlátásukat szolgáljuk. Lehet, hogy Pócs János még nagyobbat nyer vasárnap, ha egy héten át nem az ő sorosozó disznója tölti meg a lapokat, de a helyzet az, hogy így is óriási fölénnyel nyert. A sajtónak kötelessége ezekről beszámolni, egy pillanatra mégis elgondolkodhatunk, vajon hogyan tudja a független média hatékonyan végrehajtani legfőbb feladatát, a választott politikusaink és a közpénzzel kitömött klienseik ellenőrzését, ha a nyílt színi lopás és a kocsmai szintű szalonképtelenség a választók 49 százalékának egyszerűen nem probléma.

A világ összes pénze sem elég

Manipulációra egyedül a Fidesznek vannak erőforrásai. A Fidesz és a kormány akkora összeget ölt bele a pénzünkből ebbe az évek óta folyó kampányba, amennyit Csányi Sándor és Gattyán György együtt sem tudnának kipengetni. Illúzió azt gondolni, hogy a jelenlegi, Budapest-központú balos ellenzék a szegényes infrastruktúrájával, az újságcikkek alapján gyártott sajtóközleményeivel tömegeket képes elérni. Rengeteg magyar választó van, elsősorban a kisfalvakban, akikhez jelenleg csak a Fidesz és a Jobbik ér el, de csak a Fidesznek van ehhez pénze, kapcsolatai, helyi erős emberei, ráadásul a szabályokat is ő írja. Ennyire lejt a pálya. Ja, és az LMP nyakába varrni az elbukott választást kábé olyan aránytévesztés, mintha a portugál–magyar Eb-meccsen Elek kapufájáról beszélnénk, miközben a valóság az, hogy nincs futballunk.

Még mindig Orbán ismer bennünket legjobban

Azt, hogy a magyarok megvédik a betolakodóktól a keresztény Európát, amiért azoknak hálásnak kéne lenniük (de persze nem azok), nem Orbán Viktor találta ki. Erről szólnak a történelemkönyveink, ezt szívja magába az egész ország az iskolában, Orbán egyszerűen előkereste, leporolta ezt a rég használt kapcsolót az agyunkban, és üzembe helyezte. A magyarok protesthangulatának célkeresztjét pedig egyszerűen átirányította a kitiltási botrányban megroggyant kormányáról a migránsokra és a távoli zsidó milliárdosra. Csak hát ez még nem jelenti azt, hogy Orbán jó vezető volna. Az unokázós csalók is pontosan tudják, mivel lehet rávenni egy idős embert a pénze átadására, mégsem érdemelnek Nobel-díjat.

Orbán Viktornak tényleg 30 éve van ebben

Ez persze nem azt jelenti, hogy csak olyan válthatja le, aki már 30 éve politizál, de az világos, hogy 30 évnyi tudatos politizálással annyi kreditet gyűjtött össze, hogy mindig van kétmillió ember, aki megválasztja. Igen, náluk Orbánnak megingathatatlan hitele van, és kellően dörzsölt ahhoz, hogy a mérhetetlen erőforrásait gátlástalanul kihasználva ezt fenntartsa. És ehhez most képzeljük el Molnár Gyula MSZP-s pártelnök bármilyen képességét.

Más ezt a kormányt nem fogja leváltani helyettünk

Sokszor jelezték ezt már a Messiásra váró kormánykritikus közvéleménynek, de most újfent kiderült, hogy sem André Goodfriend, sem az OLAF, sem az RTL Klub kritikussá vált Híradója, sem Simicska Lajos nem fogja ezt a kormányt leváltani, a munkát senki nem végzi el a magyar polgárok helyett. Amikor Berettyóújfalu körzetében, ahol A nyomor széle című blogunk mindennapos fejezetei játszódnak, a kormánypárti jelölt csont nélkül, 56 százalékkal nyer, akkor az úgy lehetséges, hogy ők ott vannak, más pártok meg nem. Hogy a nyolc éve változatlanul elképzelhetetlen szegénységben élő családok pontosan milyen ösztönzés nyomán szavaznak a Fideszre, arról lehetnek elképzeléseink, de az biztos, hogy míg Orbán Viktor kinyújtott karja hozzájuk elér, addig más politikai erőé nem. És amíg ez nem változik, addig a Fidesz fölénye sem változik.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Tóta W. Árpád Itthon

Tóta W.: Írás a falon

Fájdalmunkban nem vagyunk egyedül. Tudunk egymásról, és meg kell védenünk egymást. Vélemény.