Bár a hétvégi szlovák népszavazás egy igen aktív kampányfinist követően végül sikerrel zárult - a választásra jogosultak 52,15 százalékának részvételével több mint kétmillió állampolgár igennel szavazott az uniós csatlakozásra -, több politikai erő az ország integrációs folyamatáért felelős Csáky Pál miniszterelnök-helyettes távozását követeli az alacsony részvétel miatt. A megtámadott azonban nem tervezi lemondását, s többek között azzal érvel: a magyarországi EU-csatlakozási kampánnyal összehasonlítva "tizenkétszer kevesebb pénzből hat százalékkal jobb eredményt ért el".

A szlovákiai EU-népszavazás a magyarországitól eltérően nem ügydöntő volt, azaz eredménye nem kötelezte volna a parlamentet, ám politikai üzenete kétségkívül jelentős. Esetleges sikertelensége ugyanis nemcsak a parlament későbbi, valószínűleg támogató döntésének legitimitását kérdőjelezte volna meg, hanem a csatlakozásra váró országok további népszavazásait is kedvezőtlenül érintette volna. Az érvényességhez magas - 50 százalék plusz egy szavazat - részvételi küszöböt előíró referendum végül eredményesen zárult, s ezzel megtört az átok; Szlovákiában korábban egyetlen népszavazás sem hozott sikert.
Az eredmény értékelésében azonban még a kormányon belül sincs egyetértés: az Új Polgári Szövetség elnöke szerint az alacsony részvétel miatt "nincs helye győzelmi mámornak". Bár Pavel Rusko név szerint nem nevezte meg bűnbakként Csákyt, burkoltan azonban célzott a miniszterelnök-helyettes felelősségére, amikor megjegyezte: a minimumot alig meghaladó eredmény egyértelműen a gyenge kampánynak tulajdonítható. Még ennél is messzebb ment a Robert Fico vezette ellenzéki SMER; a párt alelnöke szerint a költséges, de eredménytelen kampány miatt nemcsak Csákynak, hanem Mikulas Dzurinda kormányfőnek is el kellene gondolkoznia lemondásán.
Nem annyira a kampány, hanem inkább az elektronikus média utolsó napi aktivitásának köszönhető az érvényességi küszöb átugrása – véli a szomszédos, hasonló népszavazás előtt álló Csehország egyik napilapja, a Mladá Fronta Dnes. Az újság szerint ha a kereskedelmi televíziók és rádiók a referendum napján nem szállnak be önállóan is a kampányba, az ötödik szlovák népszavazás is érvénytelen lett volna. A lap publicistája a voksolásra buzdító rádiókat a prágai felkelés barikádra hívó adóihoz hasonlítva megjegyzi: a sikernek Prágában és Varsóban is legalább annyira örültek, mint Pozsonyban.
A kampányt érő kritikák ellenére az integrációért felelős miniszterelnök-helyettes elégedett a munkájával, s nem hajlandó távozni posztjáról. Csáky a szavazás előtti mozgósítás sikerének alátámasztására megjegyzi: egy - referendumot követően nyilvánosságra hozott - felmérés szerint a kampány a szavazásra jogosultak öt százalékát aktivizálta. Önmagában e növekedés persze nem nagy siker, a szoros végeredmény ismeretében azonban e néhány plusz százalék is elegendőnek bizonyult.
Az Új Szó című magyar nyelvű szlovák lapnak adott interjújában Csáky úgy nyilatkozott: a kampányt és az azon keresztül őt érő támadások mögött politikai indítékok húzódnak. "Az, ami és ahogyan a médiában megjelent akkor, amikor még nem is volt kampány, és megpróbálták előre lejáratni az egészet, ahogyan az ellenzékiek mindezt igyekeztek politizálni, és vagy az én bukásomra vagy a kormány eltávolítására kihegyezni, kontraproduktív volt" - fejtette ki véleményét a miniszterelnök-helyettes. Csáky szerint a referendumot megelőző, a kampányt lejárató "sajtóhisztéria" sem volt szerencsés a végeredmény szempontjából, de azt ő is elismeri, hogy a "sajtó az utolsó öt napban valóban kitett magáért". "Azt tartottam normálisnak, ahogyan a sajtó az utolsó napokban viselkedett, és azt abnormálisnak, ami előtte volt" – nyilatkozta az Új Szónak Csáky.
A szlovák lapok egyébként - talán éppen a Csáky által igazságtalannak nevezett támadások miatt - a referendum óta jóval visszafogottabban elemzik a kampányt. Az újságok többsége továbbra is fenntartja korábbi véleményét, miszerint a mozgósítás nem sok választópolgárt győzött meg, de már nem egyértelműen Csákyra osztják a bűnbak szerepét. Peter Schutz, a liberális SME publicistája szerint "sekélyes gondolkodásra" vallanak a felelősségre vonást követelő álláspontok, mivel "nincs mérce, amelynek alapján az 52 százalékos részvételt értékelni lehetne". "Az uniós referendum előzmények nélküli újdonság, mivel akarjuk hát összehasonlítani, ha korábban soha nem találkoztunk hasonlóval?" – teszi fel a kérdést a szerző.