szerző:
hvg.hu

Dárfúrban 2003 eleje óta - amikor két ottani lázadó csoport is fegyvert fogott a központi kormány ellen - a szudáni hatóságok támogatásával a Dzsandzsavid arab milícia egységei módszeresen gyilkolják a helyi fekete-afrikai lakosságot.

Reménykednek © hvg.hu
A konfliktus a hetvenes évekre nyúlik vissza: a térség északi részén élt törzsek a szárazság és az elsivatagosodás miatt délebbre húzódtak. A lázadók azzal vádolják a kartúmi arab kormányt, hogy nem foglalkozik Darfúr problémáival, és felfegyverzi a rendszeresen fosztogató Dzsandzsavid milíciát. A konfliktus ellenére a kartúmi kormány és a déli lázadók közel állnak a békemegállapodáshoz. Az ENSZ, illetve a Human Rights Watch emberjogi szervezet és a Nemzetközi Válság Csoport (ICG) kutatóközpont egymástól független jelentésekben arra figyelmeztetett, hogy a tíz évvel ezelőtti ruandai népirtáshoz hasonló katasztrófa ismétlődhet meg Dárfúrban. A körzetben több mint egymillió ember menekült el otthonából, közülük 120 ezren a szomszédos Csádba. Becslések szerint mintegy 30 ezer embert öltek meg, az éhezés és a járványok miatt 350 ezer ember van közvetlen veszélyben.

A Dzsandzsavid nevű arab milícia módszeresen irtja a fekete-afrikaiakat, erőszakolja meg a nőket, és gyújtja fel a falvakat. A ló- és teveháton támadó fegyvereseket a szudáni kormány légiereje és hadserege is támogatja. Kartúm ugyan cáfolta, hogy segítené a Dzsandzsavid milíciát, sőt annak tagjait törvényen kívüli tolvajoknak nevezte, de szakértők tényként kezelik a kartúmi bűnrészességet.
Afrika legnagyobb területű országában még mintegy harminc fegyveres csoport él önálló életet, független becslések szerint soraikban összesen akár 30 ezren is harcolhatnak. A belső széthúzások következtében legyengült az egykor erős kormányzat is. Az 1989-ben puccsal hatalomra jutott Omár Basir tábornok-elnök elleni puccskísérlet vádjával például Kartúmban olyan katonatiszteket és ellenzéki politikusokat vettek őrizetbe, akik Haszan Turabi, Basir egykori iszlámista főideológusa, jelenleg politikai riválisa híveinek számítanak. Az autokratikus kormány ellenzéke ráadásul szintén több fegyveres csoportot hozott létre.
A polgárháborút lezárni hivatott megállapodáscsomag utolsó két jegyzőkönyvét parafálták 2004. december 31-én a szudáni kormány és az ország déli részét ellenőrző Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom képviselői a kenyai Naivasha városában. Az eseményen Omár Haszan al-Basír szudáni államfő és a szemben álló felek közötti közvetítésben kiemelkedő szerepet játszó Thabo Mbeki dél-afrikai elnök is megjelent. A kétéves tárgyalássorozat utolsó fordulójában a tűzszüneti megállapodást dolgozták ki, valamint azt a jegyzőkönyvet, amely a 2002 júliusa óta aláírt másik hat egyezmény végrehajtásának a szabályait és menetrendjét tartalmazza. Az erős nemzetközi, főként amerikai nyomásra létrejött békemegállapodás egyebek közt a Dél-Szudánban kitermelt kőolaj eladásából származó jövedelmek és a hatalom megosztásáról, közös fegyveres erők felállításáról rendelkezik, és hatéves átmeneti időszak elteltével lehetővé teszi egy Dél-Szudán elszakadásáról szóló referendum megrendezését is. Nem érinti viszont a Dárfúr körzetben egy éve tartó lázadást, ám a nemzetközi közvetítők azt remélik, hogy mintául szolgálhat a nyugat-szudáni konfliktus rendezéséhez is.
A polgárháborút lezárni hivatott megállapodáscsomag utolsó két jegyzőkönyvét parafálták 2004. december 31-én a szudáni kormány és az ország déli részét ellenőrző Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom képviselői a kenyai Naivasha városában. Az eseményen Omár Haszan al-Basír szudáni államfő és a szemben álló felek közötti közvetítésben kiemelkedő szerepet játszó Thabo Mbeki dél-afrikai elnök is megjelent. A kétéves tárgyalássorozat utolsó fordulójában a tűzszüneti megállapodást dolgozták ki, valamint azt a jegyzőkönyvet, amely a 2002 júliusa óta aláírt másik hat egyezmény végrehajtásának a szabályait és menetrendjét tartalmazza. Az erős nemzetközi, főként amerikai nyomásra létrejött békemegállapodás egyebek közt a Dél-Szudánban kitermelt kőolaj eladásából származó jövedelmek és a hatalom megosztásáról, közös fegyveres erők felállításáról rendelkezik, és hatéves átmeneti időszak elteltével lehetővé teszi egy Dél-Szudán elszakadásáról szóló referendum megrendezését is. Nem érinti viszont a Dárfúr körzetben egy éve tartó lázadást, ám a nemzetközi közvetítők azt remélik, hogy mintául szolgálhat a nyugat-szudáni konfliktus rendezéséhez is.

2007 nyarán az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatot hozott, miszerint 26 ezer kéksisakost küldenek Darfúrba. A BT mandátuma 19 555 katonára és 6432 rendőrre szól. Ebbe beleszámít az Afrikai Egységszervezetnek már a tartományban lévő hétezres kontingense. A katonák saját maguk, a polgári lakosság és a humanitárius konvojok védelmében fegyvert is használhatnak, sőt felhatalmazásuk a békeszerződés érdekében álló műveletekre is kiterjed. A BT határozatát több hónapi elkeseredett diplomácia küzdelem előzte meg. Szudán végül júniusban beadta a derekát, és hozzájárult az ENSZ közreműködéséhez.

2007. novemberében megkezdte működését a darfúri El-Fashirban a 26 ezer fősre tervezett AU-ENSZ békefenntartó alakulat, az UNAMID főhadiszállása.

Dezső András (hvg.hu) Világ

"Térj az igaz útra, hogy rendes asszonyod legyen" – a hvg.hu helyszíni riportja Szudánból

Méteres kátyúk, kivilágítatlan, sötét utcák, izzasztó forróság. Nappal a nagyobb kereszteződéseknél gépfegyveres rendőrök demonstrálják az erőt, éjszaka katonai ellenőrzőpontoknál kell megállniuk az autósoknak. Kartúm főváros legelegánsabb, Nílus-parti ötcsillagos szállodája előtt gépkocsiba rejtett pokolgépek után kutatnak. Egy nyugati civilizációtól megcsömörlött, másfél éve Szudánban élő berlini férfi az iszlám felvételére biztat, az áttérés előnyeit pedig a muszlim nők erényeivel próbálja alátámasztani. Munkatársunk, aki a szudáni menekülteknek szánt segélyszállítmányt kíséri, Kartúmból küldi helyszíni riportját.