Szudán gyermekei © hvg.hu

Egyik jogsértés sem vehető egy kalap alá a másikkal, de a maga módján mindkettőnek alattomosan romboló hatása van. Dárfúr esetében ez a közömbösség a legsúlyosabb atrocitásokkal szemben, Abu Graib pedig annak a jelképerejű példája, amikor egy nagyhatalom csúfot űz a legalapvetőbb tilalmakból. Az egyik ezernyi és ezernyi életet fenyeget, a másik pedig a legalapvetőbb nemzetközi normákat. Az emberi jogok globális védelmének hatékonysága attól függ, sikerül-e megállítani a szudáni kormányt a dárfúri mészárlásban és az amerikai kormány megváltoztatja-e azokat a politikai döntéseit, amelyek lehetővé tették a foglyok kínzását - hangsúlyozza a Human Right Watch csütörtökön közzétett jelentésében.

Abu Graib esetében nem a visszaélések mértéke aggasztó, hanem a visszaélést elkövető hatalma. Ha egy kormány megsérti az emberi jogokat, elítélik, de a nemzetközi norma továbbra is norma marad. Ha azonban azt olyan hatalmas ország kormánya az elkövető, mint az Egyesült Államoké, az magát az nemzetközi jogot ássa alá, és másokat is a példa követésére készteti. A kínzások jóváhagyása része az emberi jogok  szélesebb értelemben vett elárulásának a terrorizmus elleni harc nevében. Az Abu Graib- és a guantánamói foglyok kínzása kikezdte Washingtonnak, mint az emberi jogok szószólójának és a terrorizmus elleni küzdelem vezetőjének a  szavahihetőségét és erkölcsi tekintélyét is.

A Human Right Watch szerint George Bush amerikai elnök kormánya úgy szerezheti vissza hitelét, ha a kongresszussal egy teljesen független  - a 2001 szeptember 11-ei terrortámadások előzményeit feltáró testülethez hasonló - bizottságot alakít az Abu Graib-i és guantánamói visszaélések kivizsgálására, valamint különleges ügyészt neveznek ki ugyanezzel feladattal. Washingtonnak vissza kell vonnia a kínzásoknak zöld utat adó döntéseit, a kormányzat minden szintjén felelősségre kell vonnia a vétkeseket, valamint nyilvánosan el kell
köteleznie magát arra, hogy véget vet a kényszervallatás minden formájának - hangoztatja  a Human Right Watch jelentésben.

A több mint 500 oldalas jelentés szerint az észak-koreai és a burmai a legelnyomóbb rezsim Ázsiában. Thaiföldön és Vietnamban romlott az emberi jogok helyzete, amivel  Kínában is változatlanul gondok vannak annak ellenére, hogy az ország némi haladást ért el a jogrendszer erősítésében. Nem javult helyzet a Közel-Keleten, Irakban és Izraelben sem, Iránban pedig romlott.