Kettős állampolgárok

Horvátország azonnal a függetlenség kikiáltása után, 1991-ben rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. A döntés mintegy része volt a kilencvenes évek elején kibontakozott függetlenségi mozgalomnak. A horvát állampolgárság  megszerzéséhez nem kell előzőleg igényelni a letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgárság szavazati joghoz is juttatja a  kérelmezőt, s ezt a jogot a horvát állampolgársággal egyetemben megöröklik leszármazottai is. A horvát állampolgárságról szóló 1991. június 28-i törvény szerint az a horvát néphez tartozó személy, akinek Horvátország területén nincsen tartózkodási helye, horvát állampolgárságot kaphat, ha ismeri a horvát nyelvet, a latin betűs írásmódot és magatartásából arra lehet következtetni, hogy tiszteletben tartja Horvátország jogrendjét és szokásait, valamint elfogadja a horvát kultúrát, s emellett írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy horvát állampolgárnak tartja magát.

A belgrádi írott és elektronikus média a horvát lapokból tallózva, illetve Mesic megnyilatkozásaiból ítélve azt a következtetést vonja le, hogy a nagy többséggel újraválasztott államfő egyik első lépésének fogja tekinteni a szavazati jog megvonását a horvát "diaszpórától". Mesic elsősorban a választójogi törvény ama rendelkezését módosítaná, amely a Bosznia és Hercegovinában élő horvátok számára teszi lehetővé a szavazást.

Azzal érvel, hogy a boszniai horvátok nem tekinthetők diaszpórának, hanem egy szuverén állam államalkotó népének, amely Boszniában él szavazati jogával. Mesic ezt a szándékát a választás éjszakáján harangozta be, amikor úgy nyilatkozott, hogy elődjétől, Franjo Tudjmantól eltérően nem az "összes horvát", hanem az "összes horvát állampolgár" elnökének tartja magát.

A régi-új horvát elnök kezdeményezését támogatja a két ellenzéki párt, a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) és a Néppárt (HNS). A Glas Javnosti című belgrádi lap idézte szerdán az SDP elnökét, Ivica Racan volt miniszterelnököt, aki szerint "nagyon nehéz lesz" elvitatni a választójog törvény ama cikkelyét, amely lehetővé teszi a boszniai horvátoknak, hogy Horvátországban is szavazzanak. Racan ezért a kettős állampolgárság intézményének felszámolását veti fel lehetőségként. A HNS ennél is tovább megy: az egész horvát diaszpórától meg akarja vonni a szavazati jogot, arra hivatkozva, hogy csak azok szavazhatnak, akik " Horvátországban élnek és ott fizetnek adót".

A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) ugyanakkor mereven elzárkózik attól, hogy megfossza a diaszpórát, illetve a boszniai horvátokat a horvát állampolgárságtól és a szavazati jogtól - zágrábi szóhasználattal élve a "tudjmani ajándéktól" -, mert az anyaországon kívül élő horvátok hagyományosan erre a pártra adják voksukat. Ékes bizonyítéka ennek, hogy Mesic ellenfele, Jadranka Kosor harminc százaléknyi szavazatának majd harmadát a hercegovinai horvátoktól kapta.