szerző:
hvg.hu

Bár a 21. század hajnalán a népi babonák egy része eltűnőben van, még mindig akadnak olyanok, akik aggodalmaskodva tekintenek a naptárra, ha közeleg ez a dátum. Összeállításunkban áttekintjük, milyen gyökerei vannak a szerencsétlen napnak.

Létra alatt állni sem szerencsés, főleg 13-án
© sxc.hu
A 13-as számtól való pánikszerű félelemnek tudományos neve is van, aki ilyesmiben szenved, arra azt mondják, hogy triskaidekafóbiás. Aki emellett ráadásul a péntek 13-i naptól is hidegrázást kap, paraskevidekatriafóbia áldozata.

Vajon miért alakulhatott ki ez a hiedelem, hogy létezik egy nap, amikor a balszerencse minden sarkon ott les az emberre, s csak az alkalomra vár, amikor támadhat. A magyarázat elveszett az idők ködében, azonban a babona erős szálakkal kötődik a keresztény valláshoz. A hiedelem szerint valamilyen jelentős esemény történt pénteken, amely lehet Jézus keresztre feszítése, Éva és az alma esete Ádámmal, a nagy özönvíz kezdete, vagy a bábeli torony leomlása.

Chaucer a Canterbury mesék-ben is megénekelte, hogy a pénteki napon rossz, szerencsétlen dolgok szoktak történni. A hét utolsó munkanapjával kapcsolatos hiedelmek a 17. század közepétől gyakran feltűntek a nyugati irodalomban. A különféle forrásokban rögzített sorok számos tanácsot adnak, hogy milyen tevékenységet miért érdemes elkerülni a 13-ára eső pénteken. Legfőképpen azonban attól óvták az embereket, hogy bármilyen új vállalkozásba ezen a napon vágjanak bele.

„Ismertem egy öreg hölgyet, aki ha csütörtökön befejezhetett volna egy hímzést, mindig félretette másnapra, hogy ne egy új kézimunkával kelljen kezdenie a napot péntek 13-án” (ismeretlen szerző - 1883)

„Apám egyszer elhatározta, hogy pénteken kezd aratni, ám csütörtök este néhány ember fizetséget sem kérve learatta a szántóföldjének egyik felét, hogy elejét vegyék a pénteki kezdéssel járó balszerencsének” (ismeretlen szerző – 1933)

„A matrózok között sok van, aki babonás… egy pénteken megkezdett utazás pedig csak szerencsétlen lehet” (ismeretlen szerző - 1823)

„A pénteken születő gyermek balszerencsére van kárhoztatva” (ismeretlen szerző - 1846)

„Aki pénteken házasodik, küzdelmes életnek néz elébe” (ismeretlen szerző - 1879)

„Ha bármi újdonságot hallasz pénteken, egy újabb ránc lesz tőle az arcodon és egy évvel idősebbnek fogsz kinézni” (ismeretlen szerző -1883)

Egyedül a húsvétot megelőző nagypéntek számított kivételnek, amely nap szentsége ellensúlyozta a péntek szerencsétlen voltát.

Kimaradt a 13. emelet (Oldaltörés)

A balszerencse és a tizenhármas szám közötti kapcsolat hasonlóan homályba vész. A leggyakoribb értelmezés szintén a keresztény hagyományból ered, amely szerint a Jézust eláruló Júdás volt az utolsó vacsoránál a tizenharmadik, aki helyet foglalt az asztalnál. A kialakult nyugati babona szerint, ha tizenhárom ember étkezik együtt, az egyikük egy éven belül meghal.

„A régi történet szerint az utolsó személynek – aki leül az asztal mellé – van a legnagyobb esélye arra, hogy ő legyen az ’elátkozott’” (ismeretlen szerző -1839)

A babona azonban nem csak szorosan a vacsorához kötődik, egy tizenhárom fős társaság minden esetben rosszat jelentett. A XIX. század végére pedig annyira általánossá vált a 13-as számtól való félelem, hogy az emberek nagyon ügyeltek rá, hogy kerüljék a baljóslatú számjegyeket, legyen szó akár hotelszobáról, éttermi asztalról vagy autókról.

A számhoz kapcsolódó babonákat általában kegyes csalásokkal oldották meg, átszámozták a szállodai szobákat, hogy ne legyen tizenhármas, sőt volt példa olyanra is, hogy egy épület tizenkettedik emelete után a tizennegyedik következett.

Látható tehát, hogy az emberiség külön-külön is ódzkodott péntektől és a tizenhármastól. Ha pedig a kettő egybeesett, kifejezetten nagynak találták az esélyt, hogy valakivel szerencsétlenség történjen. Ez a kombináció azonban – a snopes.com munkatársai szerint – a 20. században alakult ki. Bár egy hiedelem szerint a Templomos lovagok nagymestere, Jacques Demolay letartóztatásának a napjához – 1307. október 13-a – kötődik a babona kialakulása, ez csupán egy a napjainkban kialakult ferdítés.

Az angol folklórral foglalkozó könyvek általában a 1913-as Notes & Queries-re hivatkoznak, mint az első hiteles forrásra, amelyben péntek 13.-át a balszerencse napjaként említi. Ezzel összhangban vannak a The New York Times és a Los Angeles Times kutatásai.

Trend

Egy legenda vége

A kis hal megeszi a nagyot. A múlt héten bejelentették, hogy az SBC Communications Corp.

Gazdaság

Legendás vállalati legendák

Minél többet beszélünk róluk, annál inkább segítjük terjedésüket. A városi legendákról szóló konferenciáknál már csak egy arról tudósító írás lehet rosszabb – nyilatkozta Theo Meder kultúrakutató minap egy nemzetközi legendakutató konferencia kapcsán. A hvg.hu most megszegi ezt az aranyszabályt.