2006. március 17., péntek, 15:03
• Utolsó frissítés: 2006. március 17., péntek, 15:32
Szerző: hvg.hu
A New York Times háromszoros Pulitzer-díjas újságírójának összefoglalója a globalizáció teremtette, új, sosem látott jelenségekről. Az alábbiakban Thomas Friedman És mégis lapos a föld című könyvéből olvashatnak részleteket.
"Célozzon a Microsoft vagy az IBM felé!" - először kaptam golfpályán ilyen tanácsot. A dél-indiai Bangalor belvárosában, a KGA Golf Club első elütési helyénél álltam, játékostársam a pázsiton túlra, a távolban látszó két fényes, csupa-üveg, csupa-beton épületre mutatott. A Goldman Sachs épülete még nem készült el; ha készen lett volna, azt is megemlíthette volna, már csak a teljesség kedvéért. A HP és Texas Instruments épületei a kilences luk mögött, a tizedik luk környékéről váltak láthatóvá. De ez még nem minden: a lyukat jelölők a nyomtatógyártó Epson cégnél dolgoztak, és az egyik ütőhordozónk 3M sapkát viselt. Odakint a közlekedési lámpák egy részét is a Texas Instruments szponzorálta, az út menti óriásplakáton pedig a Pizza Hut hirdette magát: „Ízek gigabájtban mérve!” – kiabálta a szlogen a gőzölgő óriáspizza felett. Félreértés ne essék, mindez nem Kansasben történt – de Indiára sem hasonlított a környék. Mi ez? Az Újvilág? Az Óvilág? Vagy a következő világ?
Kolumbuszhoz hasonlóan én is felfedező útra jöttem a szubkontinens Szilícium-völgyébe, Bangalor városába. (…) Én magam egyenesen Kelet felé, Frankfurton keresztül mentem Indiába. A Lufthansával utaztam, első osztályon. A GPS-térképnek köszönhetően pontosan tudtam, hogy merre járunk. Biztonságosan, pontosan, késés nélkül landoltunk. Én is találkoztam indiaiaknak nevezett emberekkel. Én is India gazdagságának forrását kerestem. Ám míg Kolumbusz saját korában aranyat érő nyersanyagot, hardvert – nemesfémeket, selymet, fűszereket – keresett, én a szoftverek nyomában jöttem: szellemi erőforrásokat, komplex algoritmusokat, magasan képzett munkaerőt, telefonos ügyfélszolgálatokat, átviteli protokollokat, és az optika áttörő eredményeit kerestem – napjaink gazdagságának forrását.
 A Dell call centere Bangalorban  |
Kolumbusz örült, hogy az útjába kerül ő „indiaiakat” rabszolgává teheti, vagyis ingyen munkaerőhöz juthat. Én azt akartam kideríteni, miért veszik át a munkánkat az általam megismert indiaiak, és miért éppen az indiai munkaerőre építenek azok a cégek, amelyek Amerikából és más ipari országokból kihelyezik a szolgáltatási és információtechnológiai munkákat Indiába. Kolumbusz három hajóján több mint száz ember dolgozott; nekem egy kis stábom volt a Discovery Times Channeltől; kényelmesen befértünk két furgonba, amelyeket indiai sofőrök vezettek, mezítláb. Amikor „vitorlát bontottam”, én is meg voltam győződve róla, hogy a Föld gömbölyű, ám az, amit Indiában láttam, alapjaiban rengette meg ezt a hitemet. Kolumbusz véletlenül felfedezte Amerikát, miközben azt hitte, hogy Indiában járt. Én tényleg Indiában voltam, de az volt az érzésem, hogy amerikaiak közt járok. Van köztük amerikai nevet viselő is, a telefonos ügyfélszolgálatban remekül utánozzák az amerikai akcentust, a szoftver-labora tóriumokban nap mint nap használják az amerikai üzleti technológiát.
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
Milosevics özvegye nem lesz ott a temetésen »
Közös nevezőn Szerbia volt és megválasztott elnöke »
Terror vagy elektromos hiba? Robbanás Nairobiban »
Kínos üvöltözéssel zavarták meg Tony Blair meghallgatását »
