A magyar főváros négy másik pályázó - a németországi Jena, a lengyelországi Wroclaw, a spanyolországi Sant Cugat del Valles, valamint a közösen induló Bécs és Pozsony - mellett szeretné elnyerni az intézet székhelyét, és a magyar miniszter erre jó esélyt is lát.

Az EU-tagországok versenyképességi ügyekkel foglalkozó miniszterei a tervek szerint a jövő héten kiválasztják a székhelyt adó várost. Csütörtökig már valamennyi pályázó megtartotta bemutatóját Brüsszelben.

Magyarországnak rendkívül büszke múltja van a tudományokban, és azt szeretnénk, ha a jövője is hasonló lenne - mondta el Bajnai Gordon az uniós intézeteket, más brüsszeli szervezeteket és a cégvilágot is képviselő közönség előtt. Hozzátette: ezt az is alátámasztja, hogy felmérések szerint a magyar intézmények közül az emberek a tudományos akadémiában bíznak a legjobban.

Budapest lüktető tudományos és egyetemi életű város, tavaly a világ tíz legnagyobb konferenciaközpontja között is volt - emelte ki a miniszter. Friss adat szerint arányaiban Magyarországon jött létre a legtöbb munkahely a kutatásfejlesztési ágazatban.

Mint mondta, az intézet segít az új EU-tagországoknak, hogy teljes körűen integrálódjanak a tudás európai uniós társadalmába.

Kifejtette, Európában nem egy gigaintézetre van szükség, a jövő a hálózatoké: "pókhálóra" van szükség, amely elkapja a legfontosabb találmányokat, technológiai újításokat, és az intézet lenne a "pók", amely középen ülve állandóan javítgatja, erősíti a hálót.

Az európai technológiai fejlődés, "motorja, agya és szíve" lehetne Budapesten - mutatott rá Bajnai Gordon, aki kiemelte azt a törekvést is, hogy az állam és az üzleti szektor között a kutatás területén a lehető legteljesebb partnerség alakuljon ki.

Felhívta a figyelmet az uniós szolidaritás, a régebbi tagországok integrációs elkötelezettségének fontosságára is. Emlékeztetett arra, hogy a régebbi tagállamok kinyilvánították: az új uniós ügynökségek, intézmények székhelyének kiválasztásánál az új tagokat előnyben kell részesíteni, és Magyarországon még nincs ilyen.

A felzárkózás, az európai egyesítés nemcsak utakról, épületekről és alacsony képzettségű munkaerő képzéséről szól. Azt szeretnénk, ha a kihasználását annak a hatalmas potenciálnak, amely megvan az új államokban tudományos szempontból, szimbolikusan egy Magyarországon működő  intézmény garantálhatná - fejtette ki magyar újságíróknak nyilatkozva.

Bajnai bejelentette, hogy a székhely kérdése ötpárti támogatást élvez, és a kormány már eldöntötte: ha Magyarország lehet a székhely, az intézet a minden szempontból ideális Infoparkban lesz. Kiemelt elkötelezettségét jelezve a kabinet arról is határozott, hogy húsz évig vállalja az épületbérlet költségeit és öt évig húsz alkalmazott teljes bérköltségeit. Mint mondta, az új kormányszerkezet is segítené a központ munkáját és könnyítené a kutatók boldogulását.

A kormány letette a szükséges pénzügyi vállalásokat, megfelelő helyszínt választott, most az európai államokon a sor, hogy demonstrálják szolidaritásukat és elkötelezettségüket - hangsúlyozta a sajtónyilatkozatban.

Kroó Norbert egyebek között arról biztosította a hallgatóságot: a magyar tudományos közösség is "egy lélekként" támogatja, hogy a technológiai intézet székhelye Budapesten legyen.

Ez lehetőséget teremtene egy igazi európai kutatási övezet kiépítésére - tette hozzá az MTA alelnöke.

Beleznay Éva Budapest előnyeit ecsetelve egyebek között kiemelte, hogy dinamikus városról van szó, amely meg kívánja őrizni hagyományos értékeit is.

A főépítész Demszky Gábor főpolgármester üzenetét is tolmácsolta Brüsszelben. Eszerint a terv a fővárosban is teljes támogatást élvez, és Budapestnek kiemelten fontos lenne, hogy elnyerje a székhely lehetőségét.

Újságírói kérdésre válaszolva Bajnai Gordon elmondta, több EU-tagország már jelezte támogatását a magyar jelöltséghez. Úgy vélte továbbá, hogy amit eddig látott az öt jelentkező bemutatóiból, az alapján a magyar ajánlat a legmeggyőzőbb.