Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az amerikai Republikánus Párt alelnökjelöltje az Oroszország elleni háborút is vállalná, ha Grúziát, miután NATO-taggá vált, meg kellene védeni - derült ki az első olyan interjúból, amelyben külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdésekről faggathatták Sarah Palint.
|
|
Az alaszkai kormányzónő az ABC televízió riporterének azt mondta, támogatja Grúzia és Ukrajna NATO-tagságát. Grúzia orosz megszállását indokolatlannak és elfogadhatatlannak nevezte. Arra a kérdésre, nem érzi-e magát tapasztalatlannak, nem habozott-e, amikor John McCain megkereste, úgy felelt: elfogadta az alelnökjelölti ajánlatot, mert szilárd a reformok és a háborús győzelem iránti elkötelezettsége. Azzal kapcsolatban, hogy alaszkai tapasztalata mennyiben elegendő az alelnöki posztra, különösen háborús időkben, azt mondta: "A kormányzat reformjáról van szó, a kormányt újra az emberek oldalára kell állítani, ennek sok köze van a külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdésekhez".
A Palin-interjút óriási várakozás előzte meg az amerikai médiában, hiszen a teljes ismeretlenségből előhúzott kormányzónő eddig nem adott komoly külpolitikai témájú interjúkat. A liberális sajtó Palinra zúdított össztüzében - több lap a családi életében vájkált, és hivatali visszaéléseket igyekezett feltárni eddigi működésében - az egyik fő támadási pont az alelnökjelölt külpolitikai tapasztalatlansága. Konzervatív szakértők körében is érződik az aggodalom: McCain egy külpolitikai téren kezdő politikust választott maga mellé, amikor az Egyesült Államok súlyos kihívásokkal néz szembe az iraki és afganisztáni háborúban vagy a titkos atomtevékenységet folytató Irán és Észak-Korea részéről.
A kormányzó csak tavaly kapta meg első útlevelét, külföldön csak a szomszédos Kanadában járt, és meglátogatta az alaszkai nemzeti gárda Kuvaitban szolgáló tagjait, sebesült katonákat keresett fel Németországban. Palin állítólag külpolitikai gyorstanfolyamra jár, hogy behozza lemaradását; tanítómestere a McCaint támogató Joe Lieberman, Connecticut állam független szenátora.
Sarah Palin - aki két év óta Alaszka kormányzója, korábban egy néhány ezres kisváros polgármestere volt - nem tudott határozott igennel vagy nemmel felelni arra a kérdésre, hogy az afganisztáni amerikai erőknek jogukban áll-e a határon áthatolva támadásokat indítani pakisztáni területen. "Azon iszlamista szélsőségesek megállítása érdekében, akik meg akarják semmisíteni Amerikát és a szövetségeseinket, bármit meg kell tennünk, szemrebbenés nélkül" - mondta. McCain korábban bírálta Barack Obamát, amiért az ilyen pakisztáni műveleteket szorgalmazta.
Amerikában már lehet vásárolni Sarah Palin-babákat, a közvélemény ismeri a kormányzónő szüleit, férjét, családját és szülővárosát, tudja, hogy jávorszarvasra vadászik, de nem tudni, hogy a 44 éves politikus asszonynak milyen külpolitikai és nemzetbiztonsági ismeretei vannak. Amikor a riporter arról kérdezte, egyetért-e a Bush-doktrínával, visszakérdezett, milyen vonatkozásban, majd az iszlamista terrorizmus általi fenyegetésről beszélt. A CNN kommentátorai szerint Palinnek láthatóan fogalma sincs a potenciális ellenségre mérendő megelőző csapás Bush-féle elméletéről.
Palin korábban azt mondta, az iraki háborút Isten rendelte el. E kérdést most megkerülte, és úgy beszélt, hogy ne sértse meg a mélyen hívő evangéliumi keresztényeket, és ne idegenítse el az ateistákat sem. Arra a kérdésre, hogy milyen rálátást szerzett Oroszország magatartására azzal, hogy Alaszkában élt, úgy felelt: "Itt vannak a szomszédban, Alaszkából tulajdonképpen látható Oroszország, egy alaszkai szigetről". A CNN egy hírmagyarázója megjegyezte, hogy Palin olyan nagyot nem bakizott, mert akkor már tele lenne vele a sajtó. Megfigyelők szerint az interjú - annak ellenére, hogy Palin több kérdésre sem adott egyenes választ - nem fog drámai változást hozni a kormányzónő megítélésében. A republikánusok számára továbbra is a friss levegőt hozó, egyenes beszédű politikus marad, a demokraták pedig továbbra is támadni fogják tapasztalatlansága miatt.
Kinyomtatom
Elküldöm
