szerző:
MTI

A lisszaboni szerződés írországi elfogadása érdekében adandó uniós garanciák ügye, az Európai Bizottság vezetésének kérdése, valamint a gazdasági válság leküzdése érdekében szükséges további tennivalók sora képezi a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó napirendjének gerincét.

Az uniót az integráció elmélyítésének jegyében megreformáló lisszaboni szerződés érvénybe léptetése tavaly az elutasító ír népszavazáson siklott ki. Idén ősszel újabb népszavazást terveznek Írországban, és hogy a sikert előmozdítsák, a dublini kormány szerint az uniónak garantálnia kellene bizonyos ír sajátosságok - a katonai semlegesség, egyes munkajogi és adóügyi szabályok, illetve az abortusztilalom - megőrizhetőségét. Brüsszel kész ezeknek a garanciáknak a megadására, bár azt vallja, hogy ez voltaképpen "felülbiztosítás", mert a fenti témákkal kapcsolatos ír aggályokat a lisszaboni szerződés szövege nem támasztja alá.

Az unió országai arra törekednek, hogy azok az államok, amelyek már ratifikálták a reformszerződést, ne legyenek kénytelenek újrakezdeni a ratifikációs folyamatot az ír kiegészítő garanciák miatt. A szerződéshez jegyzőkönyv formájában csatolandó jogi erejű garanciák tehát brüsszeli szándékok szerint csak egy majdani EU-bővítés esetén, valószínűleg a horvát csatlakozási szerződéssel együtt kerülne a tagállamok elé hivatalos megerősítésre. Most azonban e garanciák tartalmát európai tanácsi határozat formájában kívánják rögzíteni a tagállamok állam-, illetve kormányfői.

Blokkolt horvát előmenetel

A horvát EU-tagság ügye egyébként nem áll jól: Szlovénia a kétoldalú területi vita miatt immár fél éve akadályozza a horvát csatlakozási tárgyalásokat, és félig tréfásan már kezdik azt emlegetni Brüsszelben, hogy hamarabb lehet majd az izlandi csatlakozáshoz kapcsolni az íreket megnyugtató jegyzőkönyvet, mint a horváthoz. A csúcson mindenesetre várhatóan erős nyomás alá helyezik Szlovéniát, hogy ne blokkolja tovább Horvátország integrációját.

Az Európai Bizottság mandátuma október 31-én jár le. Az állam- és kormányfőknek ezen a találkozón abban is dönteniük kell, hogy már most hivatalosan jelölik-e José Manuel Barroso portugál konzervatív politikust, az Európai Bizottság eddigi elnökét a poszt újabb öt évre szóló betöltésére, vagy csupán erős politikai szándéknyilatkozatot tesznek. Az előjelek az utóbbi megoldást valószínűsítik. A június elején újjáválasztott Európai Parlament csak július közepén ül össze, addig nem tud állást foglalni a bizottsági elnök személyének kérdésében. A parlamentben szocialista-liberális-zöld összefogás körvonalazódik Barrosóval szemben, de még nem világos, hogy melyik tábornak van többsége. Barrosót nem csupán a jobbközép Európai Néppárt, illetve az összes néppárti vezetésű kormány támogatja, hanem - a gazdasági válság idején különösen fontos folyamatosság fenntartása érdekében - több baloldali európai kormány is, így a brit, a spanyol és a magyar. 

A gazdasági válság leküzdésével összefüggő teendőket illetően a csúcs előtt az volt az uralkodó vélekedés, hogy további élénkítő csomaghoz, tőkeinjekciókhoz most nincs szükség újabb uniós szintű döntésre. A válságnak azonban most bontakozik ki a harmadik szintje: a pénzügyi összeomlás, majd a reálgazdaság recessziója után gyors emelkedésnek indult a munkanélküliség. Ezért az uniós vezetők által megfogalmazandó közös állásfoglalásban "erős lesz a foglalkoztatási és a szociális dimenzió" - mondták uniós diplomaták. A pénzügyi piacok európai szintű felügyeletének a megteremtése körül azonban még vannak viták, főként Londonnal, a bankvilág nagy központjával.

Duna-stratégia, éghajlatváltozás

A csúcstalálkozót előkészítő hétfői luxembourgi külügyminiszteri ülésen Balázs Péter, a magyar tárca irányítója felvetette: átmenetileg, 2009-re és 2010-re célszerű lenne csökkenteni az európai uniós strukturális alapok és kohéziós alapok felhasználásakor a tagállami finanszírozás, vagyis az alapokból részesülő tagállam kötelező minimális önrésze arányát. A kérdés téma lesz az EU-csúcson, miként az úgynevezett Duna-stratégia gondolata is. Várható, hogy az állam-, illetve kormányfők megbízzák az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a stratégiát, amely hat Duna-menti EU-tag - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - különböző szektorokban való együttműködéséről szólna, és a projektbe idővel bevonható lenne az egyelőre nem EU-tag Szerbia is.

Szintén szerepel a csúcs napirendjén, hogy milyen elvek szerint vállalják az éghajlatváltozás elleni küzdelem anyagi terheit - unión belüli, illetve globális szinten. A globális egyeztetéseken az EU érdeke, hogy a "nagy szennyezők" - így például Kína - vállaljanak jelentősebb áldozatokat. Az unión belül Magyarországnak az az előnyös, ha erőteljesen tükröződik a tehervállalási képesség szempontja is, vagyis a gazdagabb tagországok több terhet vállalnak.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
MTI Világ

"Klaus nyilatkozata botrányos"

Bírálatok kereszttüzébe került Václav Klaus cseh államfő, miután a cseh politikai elit csődjéről beszélt a Lisszaboni Szerződést jóváhagyó parlamenti határozatra reagálva, halottnak minősítette az Európai Unió működését megreformáló dokumentumot, s jelezte, hogy aláírása nála nincs napirenden.

MTI Gazdaság

Vértes: a lisszaboni stratégia céljai jók, az eszközök elégtelenek

Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiája ambiciózus, jó irányba mutató célokat tartalmaz, ám hiányoznak a célok megvalósításához szükséges praktikus és hatékony eszközök - vélekedett Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az intézet által szervezett konferencián.