Az írek megnyerésén dolgozik Brüsszel

2009. június 17., szerda, 13:39
Szerző:


Címkék: ; ; ; ; ;

A lisszaboni szerződés írországi elfogadása érdekében adandó uniós garanciák ügye, az Európai Bizottság vezetésének kérdése, valamint a gazdasági válság leküzdése érdekében szükséges további tennivalók sora képezi a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó napirendjének gerincét.

Az uniót az integráció elmélyítésének jegyében megreformáló lisszaboni szerződés érvénybe léptetése tavaly az elutasító ír népszavazáson siklott ki. Idén ősszel újabb népszavazást terveznek Írországban, és hogy a sikert előmozdítsák, a dublini kormány szerint az uniónak garantálnia kellene bizonyos ír sajátosságok - a katonai semlegesség, egyes munkajogi és adóügyi szabályok, illetve az abortusztilalom - megőrizhetőségét. Brüsszel kész ezeknek a garanciáknak a megadására, bár azt vallja, hogy ez voltaképpen "felülbiztosítás", mert a fenti témákkal kapcsolatos ír aggályokat a lisszaboni szerződés szövege nem támasztja alá.

Az unió országai arra törekednek, hogy azok az államok, amelyek már ratifikálták a reformszerződést, ne legyenek kénytelenek újrakezdeni a ratifikációs folyamatot az ír kiegészítő garanciák miatt. A szerződéshez jegyzőkönyv formájában csatolandó jogi erejű garanciák tehát brüsszeli szándékok szerint csak egy majdani EU-bővítés esetén, valószínűleg a horvát csatlakozási szerződéssel együtt kerülne a tagállamok elé hivatalos megerősítésre. Most azonban e garanciák tartalmát európai tanácsi határozat formájában kívánják rögzíteni a tagállamok állam-, illetve kormányfői.

Blokkolt horvát előmenetel

A horvát EU-tagság ügye egyébként nem áll jól: Szlovénia a kétoldalú területi vita miatt immár fél éve akadályozza a horvát csatlakozási tárgyalásokat, és félig tréfásan már kezdik azt emlegetni Brüsszelben, hogy hamarabb lehet majd az izlandi csatlakozáshoz kapcsolni az íreket megnyugtató jegyzőkönyvet, mint a horváthoz. A csúcson mindenesetre várhatóan erős nyomás alá helyezik Szlovéniát, hogy ne blokkolja tovább Horvátország integrációját.

Az Európai Bizottság mandátuma október 31-én jár le. Az állam- és kormányfőknek ezen a találkozón abban is dönteniük kell, hogy már most hivatalosan jelölik-e José Manuel Barroso portugál konzervatív politikust, az Európai Bizottság eddigi elnökét a poszt újabb öt évre szóló betöltésére, vagy csupán erős politikai szándéknyilatkozatot tesznek. Az előjelek az utóbbi megoldást valószínűsítik. A június elején újjáválasztott Európai Parlament csak július közepén ül össze, addig nem tud állást foglalni a bizottsági elnök személyének kérdésében. A parlamentben szocialista-liberális-zöld összefogás körvonalazódik Barrosóval szemben, de még nem világos, hogy melyik tábornak van többsége. Barrosót nem csupán a jobbközép Európai Néppárt, illetve az összes néppárti vezetésű kormány támogatja, hanem - a gazdasági válság idején különösen fontos folyamatosság fenntartása érdekében - több baloldali európai kormány is, így a brit, a spanyol és a magyar. 

A gazdasági válság leküzdésével összefüggő teendőket illetően a csúcs előtt az volt az uralkodó vélekedés, hogy további élénkítő csomaghoz, tőkeinjekciókhoz most nincs szükség újabb uniós szintű döntésre. A válságnak azonban most bontakozik ki a harmadik szintje: a pénzügyi összeomlás, majd a reálgazdaság recessziója után gyors emelkedésnek indult a munkanélküliség. Ezért az uniós vezetők által megfogalmazandó közös állásfoglalásban "erős lesz a foglalkoztatási és a szociális dimenzió" - mondták uniós diplomaták. A pénzügyi piacok európai szintű felügyeletének a megteremtése körül azonban még vannak viták, főként Londonnal, a bankvilág nagy központjával.

Duna-stratégia, éghajlatváltozás

A csúcstalálkozót előkészítő hétfői luxembourgi külügyminiszteri ülésen Balázs Péter, a magyar tárca irányítója felvetette: átmenetileg, 2009-re és 2010-re célszerű lenne csökkenteni az európai uniós strukturális alapok és kohéziós alapok felhasználásakor a tagállami finanszírozás, vagyis az alapokból részesülő tagállam kötelező minimális önrésze arányát. A kérdés téma lesz az EU-csúcson, miként az úgynevezett Duna-stratégia gondolata is. Várható, hogy az állam-, illetve kormányfők megbízzák az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a stratégiát, amely hat Duna-menti EU-tag - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - különböző szektorokban való együttműködéséről szólna, és a projektbe idővel bevonható lenne az egyelőre nem EU-tag Szerbia is.

Szintén szerepel a csúcs napirendjén, hogy milyen elvek szerint vállalják az éghajlatváltozás elleni küzdelem anyagi terheit - unión belüli, illetve globális szinten. A globális egyeztetéseken az EU érdeke, hogy a "nagy szennyezők" - így például Kína - vállaljanak jelentősebb áldozatokat. Az unión belül Magyarországnak az az előnyös, ha erőteljesen tükröződik a tehervállalási képesség szempontja is, vagyis a gazdagabb tagországok több terhet vállalnak.


Az írek megnyerésén dolgozik Brüsszel




  Másolat Önnek

APRÓHIRDETÉSEK
tovább az apronet.hu-ra »
HVG HIRDETÉSFELHŐ
AJÁNLJUK MÉG
HIRDETÉS
Keresse az újságárusoknál!
Előfizetek a HVG-re Előfizetek a DHVG-re

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X