Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Prága kárpótolni fogja a Kárpátaljáról 1938-1939-ben és a II. világháború idején a magyar és a szovjet hadsereg által elüldözött egykori csehszlovák állampolgárokat. A kárpótlásról szóló törvényjavaslatot Václav Klaus cseh államfő aláírta - közölte Radim Ochvat elnöki szóvivő hétfőn.
|
|
|
|
A törvény októberben lép életbe. Az érintetteknek írásos dokumentumokkal bizonyítaniuk kell, hogy az adott időszakban milyen ingatlan vagyonuk maradt Kárpátalján. Ennek alapján maximum kétmillió koronás kártérítést kaphatnak a cseh államtól. A kárpótlási kérelmet a károsultak leszármazottai is benyújthatják, mégpedig 2012 végéig. Feltétel, hogy az egykori csehszlovák állampolgár ma cseh állampolgársággal rendelkezzen. A ma Szlovákiában élő károsultakra tehát a kárpótlás nem vonatkozik.
Szakértői elemzések szerint várhatóan mintegy 400 személyt érint a kárpótlás, az államkassza kiadásai mintegy 800 millió koronát tehetnek ki.
Csehszlovákia és a Szovjetunió a világháború után szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától.
A Kárpátaljáról elüldözöttek egy évtizede Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után a ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét. Josef Havel szerint jelenleg mintegy 220 személy követeli vissza egykori vagyonát.
A cseh pénzügyminisztérium korábbi becslése szerint az elvesztett vagyon összértéke mintegy 10 milliárd korona mai áron.
A Podkarpatská Rus 2001 decemberében Forrai Kristóf akkori prágai magyar nagykövetnek is levelet küldött, amelyben azt tudakolta, hogy Magyarország kész-e kárpótlást nyújtani az elüldözötteknek a károkért.
Kárpátalja évszázadokon át a magyar állam része volt, de 1918-ban Csehszlovákiához csatolták. Nemzetközi döntések következtében Magyarország 1938-ban elfoglalta Kárpátalja déli részét, míg egy évvel később egész Kárpátalja magyar fennhatóság alá került. A terület 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, majd Prága
átadta a Szovjetuniónak.
Klaus június elején még ellenezte, hogy a cseh állam a jelenlegi gazdasági válság idején is nyújtson kárpótlást a történelmi sérelmekért. Az államfő úgy vélte: lehetetlen az egykori sérelmeket úgy orvosolni, hogy ne okozzanak újakat.
Kinyomtatom
Elküldöm
