szerző:
hvg.hu

Az földi lét tönkretevője vagy záloga a klímatervezés, vagyis az időjárás és a klíma mesterséges megváltoztatása olyan célok érdekében, mint a bolygót érő napfény csökkentése vagy a csapadékszint megváltoztatása – erre keresi a választ a MIT konferenciája.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) pénteken rendezendő tudományos szimpóziuma arra kérdésre keresi a választ a világ minden részéről érkezett tudósokkal, hogy egyáltalán lehetséges-e, hogy az emberiség érdemben tegyen valamit a klímaváltozás ellen. Egyesek szerint már eddig is túlzottan beleavatkozott az ember a természetbe, míg mások úgy vélik, hogy például a napfény mesterségesen létrehozott felhőkkel való visszaverése igen sokat segíthet.

„Hűvösebb bolygó tervezése: meg tudjuk csinálni? Meg kell-e próbálnunk?” – címmel fut majd a MIT klímatervezésről rendezett konferenciája. Nem csak a világpolitikát és az átlagembereket, de a tudósokat is erősen megosztja a kérdés, vajon okos dolog-e, ha az ember még jobban beavatkozik a természet rendjébe.

A klímatervezés, vagyis a klímamérnökök azon törekvése, hogy beavatkozzanak a Föld klímájába és időjárásába nem egy új ötlet, számos kormány és hadsereg próbálkozott vele, nagyrészt sikertelenül.

Ennek ellenére az utóbbi évtizedben tudósok számos olyan megoldást fejlesztettek ki, melyek előrelépést jelentenek a bolygó hűtésére.  

„Széles értelemben véve már ma is van klímatervezés, a kérés most azonban az, hogy határozott célok megvalósítása érdekében is beavatkozzunk-e” – mondta a CNN-nek a MIT professzora, a konferencia egyik előadója. Judith Layzer szerint ez azt jelentené, hogy a meglévő technikákat optimálisan használva - amennyire lehet - mérsékeljük a globális klímaváltozást, s ezzel annak lehetséges hatásait is csökkentsük.

A klímatervezés ellenzői szerint viszont az elmúlt évtizedek alatt annyira komoly szennyezést szabadított az emberiség a Földre, hogy beláthatatlanok lennének további emberi beavatkozások közép- és hosszú távú hatásai. Jim Fleming, a maine-i Colby College professzora például elveti a környezetszennyezés hatásait ellensúlyozni hivatott klímatervezés ötletét. „A tudományok történetével foglalkozom és hiszek benne, hogy az emberiség sokkal régebben beleavatkozik a természet rendjébe, mint azt elismerjük. Az egyik lecke, amit meg kell tanulnunk, s amiben sok klímamérnök nem ért egyet velem, hogy messze nem mi vagyunk az első generáció, aki a Föld klímáját és időjárását megpróbálja megváltoztatni" – mondta Fleming.

© AP
A szóban forgó technológiák közül a mesterséges felhőképzés, a felhők napfény visszaverési hatékonyságának módosítása a legismertebb. Ennél is népszerűbb mostanság a szulfát a légkörbe juttatása annak érdekében, hogy ott blokkolják a nap sugarait és így hűtsék a levegő hőmérsékletét a Földön, hasonlóan ahhoz, ami egy vulkánkitörésnél történik.

Mesterséges vulkánépítésre amúgy először 1830-ban tett javaslatot James Espy amerikai meteorológus. Azután az 1940-es 50-es években próbálkoztak mindenféle vegyszerrel és száraz jéggel felhő és csapadékképzéssel. Az egyik legsikeresebb ilyen anyag az ezüst-jódid feltalálója Bernie Vonnegut, a világhírű író Kurt Vonnegut testvére volt, aki az 1950-es években a General Electricnél dolgozott.

Az időjárás manipulációban is jelentkezik a kínai-orosz-amerikai rivalizálás. A kínaiak legutóbb a pekingi olimpia idején állították, hogy derűs időt csináltak saját technológiáikkal. A moszkvai városvezetés pedig idén karácsonyra azt ígéri, idén télen nem hagyja, hogy hó essen Moszkva fölé, ami a külvárosok lakóinak heves nemtetszését váltotta ki.

Layzer szerint ráadásul a klímatervezés ugyan megoldhat néhány problémát, de az új megoldások alkalmazása mindenképpen újabb megoldandó problémákat vetne fel.