Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ VILÁG

Elillan, mégis tőzsdén kereskednek vele, mi az?

2009. december 09., szerda, 06:30 • Utolsó frissítés: 2009. december 09., szerda, 10:41
Szerző: hvg.hu


Címkék: klímaváltozás; CO2; széndioxid kereskedelem; koppenhágai klímacsúcs; emissziókereskedelem; EU ETS;

A piac a leghatékonyabb eszköz, amely képes érdemi csökkentésre rávenni az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátóit - ez az elv húzódik meg az idén negyedik éve működő európai szén-dioxid-tőzsdék mögött. AZ EU ETS a legutóbbi jelentések szerint már próbaüzemben érdemi csökkenést eredményezett, miközben a globális CO2-piacról még csak vitatkoznak a politikusok.

Nagy, egyterű irodában több mint fél tucat bróker dupla monitorok előtt, a falon két szélesvásznú kijelzőn folyamatosan futnak az aktuális árfolyamok. A pénzpiaci tőzsdének tűnő jelenet valójában egy széndioxidkibocsátás-kereskedelemmel foglalkozó magyar vállalat budai székhelyén zajlik, ahol számos európai tagállam brókerei kereskednek egymás mellett a világ karbonpiacain. A budapesti székhely ellenére a Vertisnek 12 országban 250 ügyfele van, s működése során eddig több mint 200 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázzal kereskedett, ami körülbelül az éves magyar összkibocsátás két és félszerese.

A szén-dioxid-kvóták kereskedelmével amúgy alig pár tucat vállalat foglalkozik, mindenekelőtt Londonban néhány nagy bank, energetikai vállalatok erre szakosodott részlegei, illetve néhány kis és közepes tőzsdei kereskedővállalat, melyek közül az említett Közép-Kelet Európában a legnagyobb. A kereskedés olyan tőzsdéken zajlik, mint a több európai kereskedővállalat együttműködéséből létrejött, Hollandiában üzemelő Climex, melyhez hasonló összesen tíz működik a világban, de ezek közül is csak három számottevő.

© AP
A kibocsátás-kereskedelem alapjainak lefektetését a kiotói jegyzőkönyv létrejötte tette lehetővé. Többek közt azzal, hogy engedi az országok számára a kibocsátásukat úgy csökkenteni, hogy egy fejlődő országban megvalósuló úgynevezett Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (CDM) vagy Együttes Végrehajtás (JI) programba való beruházással váltják ki saját szennyezésük egy részét. Ez az eredeti érvelés szerint azért volt jó, mert így ott csökkenthették a kibocsátást az államok és vállalatok, ahol ezt a legolcsóbban tehették meg, a CDM rendszert kritizáló szakértők szerint azonban a fejlett országok ezeket a megoldásokat saját csökkentésük helyett pénzelik különösen kedvező beszámítási feltételekkel. A koppenhágai klímacsúcson éppen ezért a rugalmassági mechanizmusok reformját is célul tűzik ki a kormányok. A rugalmassági mechanizmusok - mint a CDM és a JI - azonban önmagukban nem eredményezték volna jelentős kereskedés létrejöttét, ahhoz az EU szén-dioxid-piacának kialakítása kellett.

Az EU-ban működő ETS mellett Új-Zélandon folyik még karbonkereskedelem, de az Egyesült Államok északkeleti államaiban, valamint Kaliforniában is elindult idén a kibocsátási jogokkal való kereskedés.

Hogyan működik az európai rendszer?

Az EU ETS néven 2005-ben létrejött európai emissziókereskedelmi rendszer ugyanolyan közgazdasági elvek alapján működik, mint bármely egyéb piac. Jelen esetben az Unió a rendszer elindításához ingyen kvótákhoz juttatta azt a több mint tízezer európai erőművet, gyárat és egyéb ipari létesítményt, melyek a legnagyobb kibocsátók a kontinensen. Az ETS alá tartozó létesítmények felelősek az Unió CO2-kibocsátásának közel feléért és az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának 40 százalékáért. Utólag éppen azért éri az egyik legtöbb kritika az EU-s rendszert, mert első működési szakaszában túl sok kvótát osztott szét, s ezzel a periódus végére brutálisan lenyomta a CO2-egységek árfolyamát.

A kvótákat ma még a tagállamok - az EU jóváhagyása után - a vonatkozó irányelvek és saját belátásuk szerint osztják szét az érintett létesítményeknek. Az ingyen kapott kvóták aránya azonban 2013-ra erősen lecsökken, miközben folyamatosan zsugorodik az a kibocsátási mennyiség, amit a tagállamok szennyezői közt felosztanak, ezzel kényszerítve a vállalatokat a csökkentésre és az energiahatékonyságuk növelésére.

2013 után az Európai Bizottság 2008 januári javaslata alapján központosítják a kvótaelosztást, 60 százalék fölé nő a megvásárolandó CO2-kvóták aránya, továbbá a kibocsátási rendszer részévé válik a dinitrogén-oxid- és a fluorocarbon-szennyezés. Fontos tudni, hogy az üvegházhatású gázok közül a CO2 a legismertebb, de további több mint két tucat gáz kerül különböző emberi tevékenységek nyomán az atmoszférába, s ezek koncentrációjának csökkentését szintén célul tűzték a piac megalkotói. Végül a tervek szerint 2012-re a kibocsátás-kereskedelem részévé válik a repülőgépek kibocsátása is.

Az EU-n belüli kvótakereskedelemről elmondható, hogy a 2005 január és 2007 december közti első periódusban a Tizenötök körülbelül 700 millió euró értékben vásároltak mintegy 40 millió tonna CO2-kibocsátási egységet, főként a közép-kelet-európai országoktól. A Point Carbon karbonpiaci elemzővállalat előrejelzése szerint 2009-ben a tavalyi 25 helyett a cégek több mint 45 százaléka szorul kibocsátása ellensúlyozása miatt EUA (EU kibocsátási egység) vásárlására. Eközben az EUA-többlettel bírók aránya 25 százalék, és mindössze a piac szereplőinek 15 százaléka kapott éppen elegendő kvótamennyiséget, ez pedig a piac konszolidációját jelzi.

Mit remél a CO2-piac a klímacsúcstól? »
2 HOZZÁSZÓLÁS
2009. december 9., 13:00 socrates

Talán Ortega barátom is azért bizonytalankodik, mert ez egy olyan téma, amihez laikus nem nagyon tud hozzászólni. Innen nézve pusztán furcsa, hogy ebből is biznisz lett, de már csodálkozni sincs erőnk.<br>Viszont, vajon a mindig progresszivitásával kitűnő HVG, miért nem nagyvonalúbb a kommentelhetőség irányában. Szerintem ez az új, globális világ lagnagyobb vivmánya, hogy a vélemény szabadsága széles körű lehet. Ez a görög demokrácia eszme kiteljesedése. Persze vannak ostoba megjegyzések, de egy komolyabb szűrővel moderálni lehet.<br>Kedves HVG., kérem éljenek cikkeik megvitatásának lehetőségével.<br>

2009. december 9., 12:12 ortega

Összetett kérdéssel állunk szemben, mely összefüggéseit a "hétköznapi" ember nehezen veszi észre, érti meg. Örülök, hogy a HVG próbál kitérni az online bulvárosodás szorításából.<br><br>Önmagához a cikkhez nehéz hozzászólni. Milyen szemüveggel nézzem a témakört? <br><br>Fogyasztóként, akit a termékek elérhetősége, olcsósága motivál? <br><br>Tőzsdei szereplőként? Részvényes - részvénytársaság (tulajdonos) - bróker érdekei szerint? És a tőzsde melyik ágazatának - áru, termelővállalati, pénzügyi - értékrendje, szabályai mentén?<br><br>Pénzügyi - avagy szakmai befektetőként, aki a térségben be szeretne ruházni?<br><br>Megrögzött környezetvédőként, aki vallja a japán mondás igazát, hogy " A Földet nem nagyszüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön" Minden emberi tevékenység hatással van a környezetre, már élőlények életterébe avatkozik be. Az autópálya ökológiai vasfüggöny, az erőmű ökológiai bomba. Reális környezetvédőként azt mondom: ezek szükségesek. A környezeti hatásuk kell minimalizálni, ennek persze ára van.<br><br>Sorolhatnám a szempontokat, a kérdések tökelegét. És első körben hosszú idő után még mindig csak a felszínt kapargatom. <br><br>Mi lett az alapja a kiotói egyezményben lefektetett országos co2 kvótaszámításnak? Az 1988-as kibocsátás, vagy későbbi? Mert akkor rosszul jártunk.<br>

Véleménye van? Ossza meg velünk!


Elillan, mégis tőzsdén kereskednek vele, mi az?




  Másolat Önnek



AJÁNLJUK MÉG
VIDEÓK
további videók »
    • Az Európai Unióról A-tól Z-ig

      Nem tudja, mi az addicionalitás? Vagy mi volt a Factortame-ügy alapja? Esetleg azt, hogy mire vonatkozott a Pleven-terv? A hvg.hu uniós fogalomtárában megnézheti!

HIRDETÉS

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X