Klíma-ügy: milliárdokat ad az EU a legszegényebb államoknak

Több mint 7 milliárd eurót sikerült összekalapozni a svéd EU-elnökségnek a tagállamoktól a legszegényebb országok klímaváltozás elleni küzdelmének támogatására – jelentették be a pénteken véget ért EU-csúcson.

Összesen ennyi pénzt hajlandóak áldozni a huszonhetek tagállami felajánlások formájában a következő három évben arra, hogy már a remélt új átfogó nemzetközi klímamegállapodás 2013-as életbe lépése előtt segítsék a leginkább rászoruló országok átállását a zöld gazdaságfejlesztési modellre. A svéd elnökségnek csütörtökről péntekre virradó éjjel nem kis munkájába került, hogy meggyőzze a vonakodó tagállamokat, ám végül az egység kedvéért mindenki, néhány tízezer euróval még a pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett Lettország is beszállt a gyorsfinanszírozási alapba.

Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács október végi ülésén évi 0,5-2,1 milliárd eurós korai támogatást helyezett kilátásba a legszegényebb fejlődő országok számára. Ezt a felajánlást most évi 2,4 milliárd euróra emelték, s bár önkéntes kötelezettségvállalásokról van szó, a soros elnökséget ellátó Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállam hozzájárult a közös erőfeszítéshez. Így a nehéz pénzügyi és költségvetési helyzetben lévő magyar kormány is felajánlott egy jelképes összeget, három év alatt összesen 6 millió eurót – jelentette be brüsszeli sajtóértekezletén Bajnai Gordon miniszterelnök. Szerinte a csekély mértéke ellenére „mindenki értékelte”, hogy Magyarország is szolidáris és kiveszi a részét a közös uniós vállalásból.

A nagy tagállamok persze mélyebben a zsebükbe nyúltak. Nagy-Britannia három év alatt 1,36, Franciaország és Németország 1,26-1,26 milliárd eurót ad erre a célra. Svédország 800, Spanyolország és Hollandia 300-300, Dánia 160, Finnország 100 millió euróval támogatja majd a legszegényebb fejlődő országokat. Ezek túlnyomórész új pénzek, nem pedig már a korábban is fejlesztésre szánt, de átpántlikázott források, amelyeket különböző költségvetéskímélő módszerekkel teremtenének elő. Így Lengyelország a kiotói kibocsátási egységeinek eladásából fedezné a költségeket, és fontolóra veszi ezt a lehetőséget Magyarország is.

Az uniós vezetők megerősítették azt is, hogy az EU az 1990-es szinthez képest 2020-ra akár 30 százalékkal is hajlandó csökkenteni a károsanyag-kibocsátását, feltéve azonban, hogy a többi fejlett ország is hasonló mértékű kötelezettséget vállal és képességeik szerint a fejlődő országok is mindent megtesznek, hogy az új pályára állítsák a gazdaságukat. Ugyanakkor a brüsszeli nyilatkozatokból nem derült ki, hogy pontosan milyen feltételek esetén lesz majd érvényes a 30 százalékos uniós vállalás, aminek az az oka, hogy a koppenhágai tárgyalások közben az EU nem kívánja az összes lapját előre kiteregetni. A tagállamok némelyike így is arról panaszkodik, hogy az EU máris túlságosan előre szaladt, miközben – ahogy például Bajnai fogalmazott – „nem érezzük erősen, hogy a többiek is követnének”.

Minden Koppenhágában dől el a jövő hét végén, amikor a dán fővárosban egy újabb, informális EU-csúcsra is sor kerülhet. Az EU mindenképp azt szeretné, ha a koppenhágai konferencia után fél éven belül megszületne a 2013. január 1-jével kezdődő időszakra szóló, jogilag kötelező érvényű klímamegállapodás.

Vida László / Brüsszel