Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A november 29-én tartott svájci népszavazás kimenetele megrendítette a világot, hiszen az eredmény már régen nem csak a minaretek építéséről szól: a tét immár egy egész földrész identitása. A népszavazás arról szólt, mennyire fenyegetőnek érzi a nyugati társadalom az iszlám befolyását – írta a Der Spiegel.
|
|
Harmadik hete folyik a vita arról, mennyi Allahot képes elviselni Európa. Az amúgy igen toleráns alpesi köztársaság polgárainak döntése jól mutatja a mélyen beivódott félelmet az egyre láthatóbbá váló iszlámtól.
Vajon csakugyan fenyegetést jelentenek a muzulmán bevándorlók az európai értékekre? Ez az aggodalom egész Európában érzékelhető. A múlt héten végzett felmérések tanúsága szerint a franciák 41 százaléka ellenzi mecsetek építését. Németországban 44 százalék foglalt állást minaretek felhúzása ellen. Az európaiak 55 százaléka tartja intoleráns vallásnak az iszlámot. Svájcban tehát csak az a magatartás jutott kifejezésre, amely Európában is többséget kapna, ha lehetőség nyílna rá?
Fölmerül a kérdés, vajon miért szánta el magát ilyen drámai lépésre az az ország, amely eddig békében élt együtt a maga 400 ezer muzulmánjával? Talán erősödnek a félelmek, talán azért válnak egyre népszerűbbé a radikális követelések, mert szinte alig folyik nyílt politikai vita arról, milyen helyet töltsön be az iszlám Európában?
Muzulmán zarándok tízezrei imádkoznak a Kába-szentély körül, a mekkai Nagy Mecsetben © MTI/EPA |
Christopher Caldwell amerikai újságíró szekptikus hangvételű könyvet írt Európáról és muzulmán bevándorlóiról (Reflections on the Revolution in Europe). A svájci népszavazás kapcsán őt leginkább az a szakadék döbbentette meg, amely az előzetes felmérésekben domináló tolerancia (a minaretépítés tilalmának elutasítása) és az eredmény (57 százalékos helyeslés) között tátong. "Ez azt jelenti, hogy van egy hivatalos vita az iszlámról, meg van egy rejtett vita is. Ez még gondokat fog okozni az európaiaknak" - véli Caldwell.
Az amerikai újságíró nem kongat vészharangokat könyvében, mint más szerzők, akik Eurábiára keresztelték az öreg földrészt, és azt már egy "iszlám világbirodalom" részének látják. Ám ő is azt írja: "Bizonyos, hogy az iszlámmal vívott konfrontációból Európa megváltozva fog kikerülni, viszont kevésbé bizonyos, hogy az iszlám asszimilálhatónak bizonyul."
Sokak szemében a legnyugtalanítóbb példa Nagy-Britannia. A brit lakosságnak ugyan mindössze 3 százaléka muzulmán (zömmel pakisztáni és bangladesi gyökerekkel), viszont ezek sehol másutt nem élnek a többségi társadalomtól ennyire elzárkózottan, mint Bradfordban, Dewsburyben vagy Leicesterben.
A szigetország hatóságai maximálisan tekintettel vannak az iszlám hívők kulturális igényeire. Muzulmán rendőrnők például kendővel fedhetik el a hajukat, a kendő része az egyenruhájuknak. 2007 óta a muzulmánok iszlám döntőbírósághoz fordulhatnak peres ügyeikben (üzletfelek vitái, örökösödési perek), a testület a saría alapján ítélkezik. Döntése al- és felperesre nézve egyaránt kötelező; szükség esetén jön a brit bírósági végrehajtó. Ez példa nélküli dolog Európában.
Kinyomtatom
Elküldöm
