Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Ivo Josipovic ellenzéki szociáldemokrata jelölt és Milan Bandic, Zágráb polgármestere mérkőzik meg a horvát elnökválasztás második fordulójában, miután a voksolás vasárnapi első fordulójában egyikük sem szerezte meg a győzelemhez szükséges abszolút többséget - közölte az országos választási iroda a szavazatok csaknem teljes összeszámlálása alapján.
|
|
A hivatalos adatok szerint a baloldali Josipovic a voksok 32,44, míg ellenfele, a populizmussal vádolt, befolyásos Bandic pedig a 14,84 százalékát szerezte meg. Ez az eredmény szinte hajszálpontosan megfelel az urnazárást közvetlenül követő felméréseknek. A második fordulót várhatóan január 10-én tartják meg. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje, Andrija Hebrang volt egészségügyi miniszter a szavazatok 12,01 százalékával a harmadik helyen végzett. A választáson 12 jelölt indult.
A kormánypárt jelöltjének rossz szereplését a korábbi felmérések már előrevetítették; Hebrang népszerűtlensége tükrözi az általános elégedetlenséget a kormány teljesítményével, a nagy - novemberben 16,1 százalékos - munkanélküliséggel és az alacsony életszínvonallal.
Az 52 éves Josipovic jogászprofesszor és zeneszerző, a politikai küzdőtéren újoncnak számít. Az első választási forduló eredményeinek az ismeretében mondott nyilatkozatában úgy vélte: az igazság győzedelmeskedett. Arra a kérte a választókat, hogy a második menetben is az igazságra, egy jobb Horvátországra, a világosságra és ne a sötétségre szavazzanak.
Fő riválisát, Bandicot nemrég zárták ki a Horvátországi Szociáldemokrata Pártból (SDP), mert függetlenként jelölte magát az elnökválasztáson. A politikus 2000 óta áll a horvát főváros élén. A helyi sajtó megszellőztette, hogy korrupciós ügyekbe keveredett, de Bandic sohasem került összeütközésbe a törvénnyel. Az első forduló utáni nyilatkozatában azt hangoztatta: Horvátországnak egy eltökélt, szabad, a politikai pártok befolyásától mentes elnökre van szüksége.
A legmagasabb közjogi méltóságért folyó küzdelemben állva maradt két politikus elképzelései megegyeznek abban, hogy mindketten szeretnék Horvátországot mielőbb az Európai Unió tagállamai között látni. Elemezők nem tartják véletlennek, hogy a választási kampány középpontjában a súlyos recesszió sújtotta horvát gazdaság talpra állítása mellett a korrupció elleni küzdelem is szerepelt. Ez utóbbit ugyanis Brüsszel kulcsfontosságú feltételül szabta ahhoz, hogy Horvátország jövőre - mint szeretné - lezárhassa csatlakozási tárgyalásait, és 2011-2012 körül tagja lehessen az uniónak. A Jadranka Kosor vezette horvát kormány fokozta is korrupcióellenes erőfeszítéseit, jelenleg több állami vállalat magas rangú vezetője ellen vizsgálat folyik.
Stjepan Mesic távozó államfő 2000 óta vezeti az 1991-ben függetlenné vált egykori jugoszláv tagköztársaságot, amely idén áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg, öt-öt éves mandátumra. Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.
Kinyomtatom
Elküldöm
