Januárban az EP képviselők kínpadjára kerülnek a biztosjelöltek

Január első munkanapjaiban még csak a háttérben az előkészítést végzők dolgoznak lázasan, 11-én hétfőn azonban a politikai látványosság síkján is maximális fordulatszámra kapcsol az Európai Unió gépezete: megkezdődnek a biztosjelöltek meghallgatásai az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban.

A december elsején életbe lépett lisszaboni szerződés kibővítette az EP együttdöntési jogkörét, az ennek révén megnövekedett önbizalmú képviselőtestület az előzetes jelzések szerint a biztosjelöltek "izzasztásakor" is igyekszik majd kimutatni saját erejét és súlyát. Az EP nem szavaz egyenként a biztosjelöltekről, de az Európai Bizottság - az unió "kormánya" - egészéről igen. Ha tehát José Manuel Barroso bizottsági elnök el akarja kerülni, hogy a parlamentben leszavazzák csapatát, akkor minden egyes jelöltjének állnia kell a sarat a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. Ennek érdekében Barroso még az ünnepek előtt külön "felkészítő beszélgetést" folytatott a biztosjelöltekkel.

Az új összetételű, 27 tagú Európai Bizottságnak a tervek szerint hét alelnöke lesz, köztük, három nő. A biztosjelöltek között kilenc nő van. A  jelöltek közül 14-en Barrosóval együtt már tagjai voltak a távozó bizottsági testületnek.

A "második Barroso-kormányban" több tárca profilja átalakul. Így például a környezetvédelmi tárcától különválik a megnövekedett fontosságú klímavédelem, kettéválik az eddig egy portfólióban összefogott bel- és igazságügy, a többnyelvűség betagozódik az oktatásügy-kultúra-ifjúságpolitika portfólióba, összeolvad az egészségügy és a fogyasztóvédelem.

A biztosjelölt-meghallgatásokat január 11-től 15-ig Brüsszelben, 18-19-én pedig Strasbourgban tartják. Az első napon, január 11-én, hétfőn Catherine Ashton brit bárónőt, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, mint bizottsági alelnökjelöltet hallgatja meg az EP külügyi bizottsága. Vele egy időben faggatja majd a költségvetési bizottság a lengyel Janusz Lewandowski költségvetési és pénzügyi tervezési biztosjelöltet, utánuk pedig a megfelelő szakbizottság a lett Andris Piebalgs fejlesztéspolitikai, valamint a finn Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztosjelöltet.

Másnap hat meghallgatást tartanak: a belga Karel De Gucht (kereskedelem), a litván Algirdas Semeta (adó- és vámügyek, csalás elleni küzdelem), a cseh Stefan Füle (bővítés és európai szomszédságpolitika), a luxemburgi Viviane Reding (jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság), a bolgár Rumjana Zseleva (nemzetközi együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés), valamint a spanyol Joaquín Almunia (versenypolitika) igyekszik válaszolni a képviselői kérdésekre.

Január 13-án, szerdán 13 órától 16 óráig hallgatják meg Andor László magyar biztosjelöltet, akinek a foglalkoztatással, szociális ügyekkel és a társadalmi összetartozás kérdéseivel foglalkozó tárcát szánja Barroso. Az 1966-ban Zalaegerszegen született közgazdász, egyetemi docens 2005 óta a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja. Noha párton kívüli, 1998 óta az MSZP megbízásából különböző tisztségeket látott el.

Aznap Andoron kívül a francia Michel Barnier-t (belső piac és szolgáltatások), az ír Maire Geoghegan-Quinnt (kutatás, innováció és tudomány), valamint a szlovén Janez Potocnikot (környezetvédelem) hallgatják meg.

Január 14-én, csütörtökön újra hat jelölt van "terítéken": az észt Siim Kallas (közlekedés), a német Günter Oettinger (energiaügy), a máltai John Dalli (egészségügy és fogyasztóvédelem), a ciprusi Andrulla Vasziliu (oktatásügy, kultúra, többnyelvűség és ifjúságpolitika), az osztrák Johannes Hahn (regionális politika), valamint a holland Neelie Kroes (digitális politika).

Pénteken a román Dacian Ciolos (mezőgazdaság és vidékfejlesztés), valamint a dán Connie Hedegaard (klímavédelem) jelenik meg az ügyében illetékes EP-bizottság előtt.

A következő hét első két napjára marad négy biztosjelölt strasbourgi meghallgatása. Az olasz Antonio Tajani (ipar- és vállalkozáspolitika), valamint a szlovák Maros Sefcovic (intézményközi kapcsolatok és igazgatás) hétfőn, a görög Maria Damanaki (tengeri ügyek és halászat), valamint a svéd Cecilia Malmström (belügyek) pedig kedden esedékes.

A meghallgatások után a parlamenti bizottságok egyenként értékelik a biztosjelölteket, és nyilatkoznak arról, alkalmasnak tartják-e a személyt a testületi tagságra, illetve a kijelölt feladatok ellátására. A meghallgatások eredményeit továbbítják az Európai Parlament elnökének. A szakbizottsági megállapításokat megvitatja az EP-elnökből és a politikai frakcióvezetőkből álló Elnökök Értekezlete, valamint szakbizottsági elnökök értekezlete.

Ha minden simán megy, akkor január 26-án, kedden Brüsszelben tartja rendkívüli ülését az Európai Parlament, hogy szavazzon az Európai Bizottságról.