szerző:

Helyi lakosok és turisták ezrei előtt Dubajban hétfő este átadták a világ legmagasabb épületét, amelyben luxuslakások és irodák mellett egy Giorgio Armani tervezte hotel is helyett kapott.


A korábban Burdzs Dubajként, azaz Dubaji Toronyként emlegetett, a megnyitón azonban Kalifa ben Szaid al-Nahajan sejk uralkodóról új nevet kapó Burdzs Kalifa végső magasságát 828 méterben jelölték meg. Ezzel a felhőkarcoló messze túlszárnyalja az eddigi rekorder tajvani Tajpej 101-torony 509 méteres magasságát. A "függőleges városnak" is nevezett épület több tíz kilométer távolságból is látható, s a levegőből magányos, égbe meredő tűre emlékeztet.

A felhőkarcoló lábánál Mohammed bin Rasíd al-Maktúm sejk leplezte le az épület nagyságáról megemlékező táblát. Az átadást hatalmas ünnepség övezte, arab férfitáncosok léptek fel, és az emirátus zászlajának színeit viselő ejtőernyősök landoltak a torony lábánál. A látványos megnyitóról színpompás tűzijáték is gondoskodott.

Sajtóértesülések szerint több mint ezerfős biztonsági erő védte a rendet, köztük civil ruhás rendőrök és mesterlövészek is. "Válságok jönnek és mennek, és a városok tovább fejlődnek" - mondta Dubaj súlyos eladósodására utalva Mohamed Alabbar, a hatalmas költségvetésű projekt fejlesztője a máris jelképpé vált épület átadásakor.

Burdzs Dubajról Burdzs Kalifára nevezték át
© AP

A torony pontos magasságát nem határozták meg előre. "Nem láttuk előre, milyen magasra jutunk el" - mondta az épületszerkezettel foglalkozó egyik mérnök, Bill Baker. A kivitelező cég, a chicagói székhelyű Skidmore, Owings & Merill szakembere úgy fogalmazott: egyfajta "felfedezőút, tanulási folyamat" volt az építkezés. A kezdeti tervek szerint az épület csak tíz méterrel szárnyalta volna túl a Tajpej 101-et, de a fejlesztő Emaar Properties az építkezés megkezdése után is folyamatosan arra sarkallta az építészcéget, hogy egyre magasabbra jussanak - magyarázta Baker.

A legtöbb emelet és a legmagasabb látogatható szint

Német fanyalgás

A 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa nem jelent követendő példát az építészeti kultúra számára - így vélekednek német szakemberek. Európában nem az új és egyre nagyobb épületek felhúzásán van a hangsúly, hanem a már meglévő épületek felújításán - szól a német építészmérnökök egyesületének állásfoglalása. "Senki sem tudja, hová vezet a sejk alaposan előkészített vétke. Egy azonban biztos, a vasbetonná és üveggé változtatott sivatag nem jelent tartós adalékot a világ építészeti kultúrájához" - mondta az átadásról a szervezet elnöke, Christian Baumgart. A berlini főpályaudvar építésze, Meinhard von Gerkan szerint "gazdaságilag értelmetlen és a pénz hatalmát szimbolizáló presztízsjelkép" a felhőkarcoló. Az ilyen épületek révén nem lehet pénzt keresni - tette hozzá -, hiszen egy ilyen magas épületnél az építési és üzemeltetési költségek határtalanná válnak.

A Burdzs nemcsak a legmagasabb épület a világon, de egyúttal a legtöbb emelettel, a legmagasabb látogatható szinttel és a legmagasabb kilátószinttel rendelkező is. A világ legmagasabb építménye is, megelőzve a 628 méteres észak-dakotai TV-tornyot.

A dubaji létesítmény végső állapotában több mint 160 emeletből áll, ezzel mintegy 50 szinttel előzi meg a chicagói Willis - korábbi nevén Sears - tornyot.

A Burdzs Dubaj építési munkálatai 2004-ben kezdődtek, és gyorsan haladtak. 2007 januárjára a több ezer munkás, köztük sok Indiából érkezett alkalmi munkavállaló, már száz emeletet felhúzott. Emberi jogi szervezetek tiltakoztak a munkásokkal való bánásmód miatt, környezetvédő szervezetek pedig azt nehezményezték, hogy a torony hatalmas energiaszükséglete tovább növeli az emírség egyébként is kimagasló karbonlábnyomát.

500 hektáros terület

A megaberuházás a felhőkarcoló mellett magában foglalja az azt övező 500 hektáros terület fejlesztését is, ami a tervezők reményei szerint új üzleti és lakóközpontot alkothat a meglehetősen szétszabdalt városban. A Burdzs Dubajt kisebb, ám vadonatúj felhőkarcolók tucatjai veszik körül, és a közelben van a Közel-Kelet legnagyobb bevásárlóközpontja is.

A teljes beruházás a most átadott toronnyal együtt a fejlesztő Emaar Properties szerint 20 milliárd dollárba (közel 3800 milliárd forintba) kerül. A torony építésének költsége önmagában 1,5 milliárd dollárra (283 milliárd forintra) rúg.

Önmagában ráfizetéses lenne

Elemzők szerint a torony önmagában ráfizetéses lenne, marketingértéke azonban jelentős, hiszen ráirányítja a világ figyelmét Dubajra. Erre szüksége is van a 100 milliárd dolláros adósságállomány alatt nyögő emirátusnak, mely a gazdasági válság hatására 2009-ben kénytelen volt a szomszédos miniállamhoz, Abu-Dzabihoz fordulni egy 25 milliárd dolláros pénzügyi mentőövért. Dubaj tőzsdéje is a válság egyik fő vesztese volt. Sokak szerint a torony átadása után az ország néhány évig szünetelteti a presztízsberuházásokat, és inkább gazdasága rendbeszedésére koncentrál.