Ellenzi a klímavédelmi EU-biztosjelölt a büntetővámot

Nincs még itt az ideje annak, hogy az unió büntetővám bevezetését fontolgassa azon országok termékeivel szemben, amelyek nem vállalnak megfelelő mértékű kötelezettséget a légkört felmelegítő káros anyagok kibocsátásának csökkentésére – vélekedett pénteki európai parlamenti (EP-) bizottsági meghallgatásán a dán klímavédelmi biztosjelölt. Dacian Ciolos kijelölt agrárbiztos pedig a mezőgazdasági támogatások jobb egyensúlyának megteremtését ígérte az Európai Unió régiói, agrárágazatai és agrárszereplői között.

A konzervatív pártállású Connie Hedegaard, aki hazájában környezetvédelmi, klímavédelmi és energiaügyi miniszter is volt, azt hangsúlyozta, hogy a tavaly decemberi koppenhágai klímaértekezlet kudarca után az EU-nak inkább globális megállapodás tető alá hozására kellene erőteljesen törekednie a kibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalások minél nagyobb mértéke érdekében. A büntetővám eszköze szerinte legfeljebb csak később jöhet szóba.

Hedegaard volt a koordinátora az említett koppenhágai értekezletnek, amely általános csalódást okozott, mert az EU nem tudta elérni, hogy más nagy légkörszennyező országok, illetve országcsoportok számszerűsített, kötelező erejű vállalásokkal sorakozzanak fel ambíciózus kibocsátás-csökkentési célkitűzései mögé. A kötelezettségvállalástól vonakodók büntetővámmal sújtásának gondolatát többek közt Nicolas Sarkozy francia államfő vetette fel.

A biztosjelölt hangsúlyozta, hogy az áldozatos munkát végző dán szervezők a legkevésbé sem tehetők felelőssé azért, mert egyes politikai döntéshozók nem voltak hajlandók pénztárcájuk megnyitására. A kibocsátás-csökkentés ugyanis jelentős „zöld” beruházásokat igényel, és a fejlődő országok, amikor már pénzről volt szó, Hedegaard szerint bizonytalanságokat láttak az európai finanszírozási hajlandóságot illetően. Az uniónak is egységesebb álláspontra kell jutnia – hangoztatta a biztosjelölt.

A maga részéről úgy vélekedett, hogy szén-dioxid-egyenértékben kifejezve az 1990-es mértékhez képest 30 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást 2020-ig, és az uniónak mielőbb ilyen értelmű kötelezettséget kellene vállalnia. Jelenleg 20 százalékos csökkentésről szól az EU-kötelezettségvállalás.

A biztosjelölt elmondta: azon fog dolgozni, hogy az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét – amely a korlátok közé szorított szennyezőanyag-kibocsátási kvóták adásvételi lehetőségét jelenti – kiterjesszék az egész világra, és 2015-ig, az Egyesült Államokat is bevonva, létrejöhessen az OECD-országok „karbonpiaca”.

Az önálló klímavédelmi biztosi tisztség új tárca lesz az Európai Bizottságon belül, eddig a környezetvédelmi portfólióhoz tartozott. Connie Hedegaard általános megítélés szerint talpraesett válaszokat adott a legtöbb kérdésre, fontosakra és kevésbé fontosakra egyaránt. Amikor például egy képviselő azt kérdezte tőle, hogy a levegő tisztaságáért aggódó politikusként miért nem kerékpárral érkezett az Európai Parlament épületéhez a mindössze néhány száz méterre található irodájától, azzal riposztozott: otthon, Dániában rendszerint kerékpárral teszi meg a lakása és a munkahelye közötti kilenc kilométeres utat, de a brüsszeli közlekedési körülmények mások, és nyilván ezért is kapott a férjétől ajándékba egy kerékpáros sisakot.

Dacian Ciolos kijelölt agrárbiztos pénteki meghallgatásán pedig a mezőgazdasági támogatások jobb egyensúlyának megteremtését ígérte az Európai Unió régiói, agrárágazatai és agrárszereplői között. A román jelölt kiállt az agrártámogatások rendszerének folytatása, illetve a magas uniós mezőgazdasági költségvetés megtartása mellett. Legfőbb célkitűzésének azt nevezte, hogy biztossá és fenntarthatóvá váljanak a mezőgazdaságból származó jövedelmek mind a gazdák, mind a tagállamok számára.