Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A görögországi gazdasági és pénzügyi helyzet ragadja magához az államfők és a sajtó figyelmét az eredetileg az EU 2020-as versenyképességi törekvései miatt összehívott idei első EU-csúcson. Bajnai Gordon úgy nyilatkozott, hogy ”az egy mindenkiért, mindenki egyért” elv mentén kell haladnia a huszonhét tagállamnak.
|
|
A visegrádi négyek (V4-ek) miniszterelnökeivel folytatott egyeztetései után a magyar kormányfő úgy vélekedett, a tagállamoknak ki kell állniuk egymásért, miközben a görögöknek mindent meg kell tenniük a fájdalmas, de nélkülözhetetlen kiadácsökkentő lépések megtételéért. A miniszterelnök magyarázata szerint hiába különállóan működő gazdaságok, az EU országai a világgazdaságban mégis egyetlen térségként értékelik működésüket, közösen mérik teljesítményüket. Magyarország kapcsán Bajnai emlékeztetett rá, hogy a legszükségesebb válságkezelő intézkedéseken már túl vagyunk.
A csütörtöki informális EU-csúcsot, amelyet most először vezet majd az Európai Tanács első soros elnöke, Herman van Rompuy, először rendezik a Tanács brüsszeli Justus Lipsius épületén kívül az EP melletti Leopold parkban lévő Solvay könyvtárban. A helyszínválasztással az elnök egyrészt a sajtótól és a delegációtól elszigetelt légkörben szeretné asztalhoz ültetni Európa vezetőit, másrészt a lisszaboni szerződés életbelépésével egy új korszak kezdetét is szimbolizálni szeretné.
A csúcs hivatalos napirendjén fő témaként szereplő 2020-as versenyképességi stratégia kidolgozásának előkészítése kapcsán Bajnai Gordon úgy vélekedett, a V4-ekkel összhangban a magyar prioritások közt a kohéziós politika, a közös agrárpolitika, az európai közlekedési hálózatok fejlesztése (TEN) és az energiahálózatok fontosságának felértékelése szerepel. További megbeszélések tárgyát képezi a Koppenhágai ENSZ-klímacsúcson (COP15) lezajlottak elemzése, különösképpen az EU tárgyalási pozíciójának kudarca. A magyar kormányfő szerint a COP15 "viszonylagos eredménytelensége" után a V4-ek új megközelítést szeretnének, hiszen az EU vállalja a klímaküzdelemhez szükséges áldozatokat, de ezt elvárja a világ többi országától is.
A csütörtöki informális EU-csúcsot, amelyet most először vezet majd az Európai Tanács első soros elnöke, Herman van Rompuy, először rendezik a Tanács brüsszeli Justus Lipsius épületén kívül az EP melletti Leopold parkban lévő Solvay könyvtárban. A helyszínválasztással az elnök egyrészt a sajtótól és a delegációtól elszigetelt légkörben szeretné asztalhoz ültetni Európa vezetőit, másrészt a lisszaboni szerződés életbelépésével egy új korszak kezdetét is szimbolizálni szeretné.
A csúcs hivatalos napirendjén fő témaként szereplő 2020-as versenyképességi stratégia kidolgozásának előkészítése kapcsán Bajnai Gordon úgy vélekedett, a V4-ekkel összhangban a magyar prioritások közt a kohéziós politika, a közös agrárpolitika, az európai közlekedési hálózatok fejlesztése (TEN) és az energiahálózatok fontosságának felértékelése szerepel. További megbeszélések tárgyát képezi a Koppenhágai ENSZ-klímacsúcson (COP15) lezajlottak elemzése, különösképpen az EU tárgyalási pozíciójának kudarca. A magyar kormányfő szerint a COP15 "viszonylagos eredménytelensége" után a V4-ek új megközelítést szeretnének, hiszen az EU vállalja a klímaküzdelemhez szükséges áldozatokat, de ezt elvárja a világ többi országától is.
Kinyomtatom
Elküldöm
