Nem hívtak magyar előadót a cseh államfő trianoni szemináriumára

Nem hangzott el a magyar álláspont a trianoni békeszerződésről azon a szemináriumon, amelyet a prágai Gazdasági és Politikai Központ (CEP) rendezett hétfő este a cseh fővárosban - közölte a cseh közszolgálati televízió.

A Václav Klaus államfő által vezetett szemináriumon cseh és szlovák vélemények hangzottak el Trianonról. Szőke László prágai magyar nagykövet, aki a hallgatók sorában volt jelen a rendezvényen, kifogásolta, hogy az előadók között a magyar fél képviselői nem kaptak helyet. Klaus a megjegyzésre reagálva kijelentette: "gyötri és nyugtalanítja", ami az utóbbi időben Magyarországon történik, utalva ezzel az állampolgársági törvényre. A magyar diplomata "szomorúságának és csalódottságának" adott hangot az előadásokkal kapcsolatban. "Korábban el sem tudtam képzelni, hogy a baráti Cseh Köztársaság fővárosában ilyen nyilatkozatok hangozhatnak el" - mondta Szőke.

Szőke László a rendezvényen úgy vélekedett, hogy a szeminárium célja nem a véleménycsere volt, mert csak az egyik fél kapott lehetőséget álláspontja ismertetésére. Elmondta: Magyarország a jövőben is be fogja tartani a trianoni szerződés rendelkezéseit, holott "ez a diktátum sok embernek fájdalmat és szomorúságot okozott". A hallgatóság egy része a nagykövet szavait megtapsolta. Klaus azt válaszolta: legitim dolog ezekről az eseményekről beszélni. "Ez nem Magyarország megvádolása valamivel, hanem félelmünk kifejezése" - jelentette ki az államfő, aki szintén tapsot kapott a közönség egy részétől. Klaus ugyanakkor beismerte, hogy magyar előadót is meghívhattak volna, de ez állítólag nem jutott a rendezők eszébe.

Szót kért Jan Kohout cseh külügyminiszter is, aki szintén a hallgatóság soraiban foglalt helyet. Kohout kifejtette: a szemináriumon elsősorban történészek léptek fel, tehát akadémiai, és nem politikai területről van szó. "Bízom abban, hogy ez a kérdés sosem válik a nemzetközi politika témájává" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: Csehország mindig védeni fogja a cseh államiságot, s a modern cseh államiság a versaillesi békerendszerből ered, amelynek a trianoni szerződés is része. "Ha bárki bármilyen kifogással él (a szerződésekkel szemben), nagyon érzékenyen fogunk reagálni" - hívta fel a figyelmet Kohout.

A rendezvényen két cseh és egy szlovák történész, a bécsi cseh nagykövet és Jirí Weigl, a cseh elnöki hivatal vezetője tartott előadást. A cseh televízió szerint egyedül Weigl volt az, aki részletesebben beszélt a magyar állampolgársági törvényről. Kifejtette: a magyar lépés nemzetközi precedenst teremthetne, amely megnyithatná az utat más régiók destabilizációja előtt is. Rámutatott, hogy a Szovjetunió széthullása után nagyszámú orosz rekedt a határokon kívül.  "Vagy - Kínának joga lenne speciális fennhatósága alá vonni a világban élő összes kínait?" - tette fel a szónoki kérdést Weigl. Klaus  egyetértett Weigl véleményével. "Igen, nem a magyarok az egyedüli nemzet, amely a világ több országában él" - mondta a cseh államfő.

Václav Klaus már a múlt szerdán hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán. "A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt" - közölték a találkozó után Klaus honlapján. "Megelégedéssel állapítom meg, hogy ebben a konfliktusban (a cseh államfő) Szlovákia oldalán áll. Természetesen azokat a lépéseket, amelyek már megtörténtek, már csak korrigálni lehet. Ebben az irányban a támogatását fejezte ki, hogy lépjünk" - nyilatkozta a találkozót követően Peter Brno, prágai szlovák nagykövet.

Klaus egyébként nem első ízben avatkozott be Pozsony és Budapest vitájába. Ez tette tavaly szeptemberben a magyarok által élesen bírált szlovákiai államnyelvtörvénnyel kapcsolatban is. "Érzékelem a Szlovákiában keletkezett feszültséget. Érzékelem Magyarország bizonyos, hosszú távú terjeszkedési ambícióit. Ilyen szempontból értem a szlovák álláspontot" - nyilatkozott akkor a prágai közszolgálati televízió szerint a cseh államfő a lengyelországi Sopotban, ahol részt vett a visegrádi négyek államelnökeinek csúcstalálkozóján.

"Lehetetlen a történelem átírása, nem lehet olyan radikális lépéseket tenni, amelyek megváltoztatnák az első és a második világháború után Európában kialakult rendet" - zárta eszmefuttatását tavaly szeptemberben a cseh államfő. Miután kijelentései nagy visszhangot keltettek, Klaus azt állította: kijelentéseit az újságírók félremagyarázták. Prága és Pozsony az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása óta igyekszik egyeztetetni álláspontját a közös múlt vitás kérdéseiben, mint például a Benes-dekrétumok ügye. A nemzetközi fórumokon ilyen ügyekben a két fél kölcsönösen támogatja egymást.