szerző:
hvg.hu

Egyelőre nem tudni, indul-e uniós eljárás hazánk ellen az MNB-elnök fizetésének csökkentése miatt, de akad, aki szerint akár milliárdos büntetésre is számíthatunk, mások szerint viszont az ügy el sem juthat az Európai Bíróságig.

Mi az a kötelezettségszegési eljárás?

Ha egy tagállam nem tartja tiszteletben az uniós jogszabályokat, az Európai Bizottságnak – az EU működéséről szóló szerződés 258. cikkének értelmében – jogában áll lépéseket tenni a jogsértés megszüntetése érdekében, és adott esetben keresetet nyújthat be az Európai Bírósághoz. Maga az eljárás több fázisból áll. Az Európai Bizottság elsőként „bírósági eljárást megelőző eljárást” indíthat, amelyben lehetőséget nyújt a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként az európai uniós jog követelményeihez igazítsa. Ez a fázis is több lépésből áll, ezenkívül megelőzheti információgyűjtési vagy vizsgálati szakasz is. A következő fázisban a bizottság figyelmeztetést küld a tagállamnak, melyben felszólítja, hogy adott határidőn belül tegye meg észrevételeit az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról. Ezután a bizottság indokolással ellátott véleményt küld a tagállam számára. A dokumentum ismerteti a bizottságnak a jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, valamint meghatározza a szükség esetén indítandó bírósági eljárás tárgyát. Az indokolással ellátott vélemény tartalmazza továbbá azt az időpontot, ameddig a tagállamnak lehetősége nyílik önként igazodni az uniós joghoz. Csak ezután következik maga a bírósági fázis, amelyben a lehetséges szankciókról is döntenek.

Nem ismer a magyarországihoz hasonló esetet, ezért nem is bocsátkozna találgatásokba egy lehetséges kötelezettségszegési eljárásról és a hazánkra kiszabható szankciókról az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosának szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio, aki a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy az Olli Rehn biztos felügyelete alá tartozó Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság múlt héten levélben tett fel kérdéseket a magyar kormánynál azzal az állami bérplafonról szóló törvénnyel kapcsolatban, amely mintegy 75 százalékkal, kétmillió forintra csökkenti Simor András jegybankelnök fizetését.

A szóvivő elmondta, hogy a levél nem az eljárás megkezdését jelzi, egyelőre csak további információkat kérnek a törvényről és a bérplafonról. „Azt várjuk a magyar hatóságoktól, hogy elmagyarázzák, milyen racionális elgondolás áll az ilyen döntések mögött, különösképpen a jegybankelnök (és más jegybanki felsővezetők) fizetésének drasztikus csökkenését jelentő rendelkezés mögött” – tette hozzá. „Egy ekkora bércsökkentés befolyásolhatja a jegybank legfelső pozícióiban dolgozók normális munkáját, sőt, függetlenségét is”.

Miért érdekes, hogy mennyit keres Simor?

Függetlenség alatt az Európai Bizottság nemcsak a pénzügyi függetlenséget érti, hanem az általános függetlenséget, amely a gazdasági és politikai szempontokat is magában foglalja – tette hozzá a szóvivő.

Jegybanki függetlenség forintosítva

A főigazgatóság kötelezettségszegési eljárást kilátásba helyező levele azt követően érkezett, hogy a bérplafonról szóló törvény korábban az Európai Központi Banknál (EKB) is kicsapta a biztosítékot. Júliusban, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium az MNB-törvényt módosító jogszabály tervezetét az uniós szabályoknak megfelelően véleményezésre elküldte az EKB-nak is, a frankfurti intézmény nyilvános véleményében kevesellte a magyar kormány által a kötelező megbeszélésre szánt időt, másrészt pedig kijelentette, hogy a törvénymódosítás sértheti az MNB-elnök, illetve a jegybank további vezetőinek a függetlenségét is. Az EKB szerint ezen kívül a döntési folyamatba be kellett volna vonni a magyar jegybankot is.

A kormány azonban sem az EKB, sem az MNB véleményét nem vette figyelembe, és ezzel az uniós és a magyar jogot is sértő törvény született – írta múlt szerdai közleményében az MNB, amely szintén figyelmeztetett arra, hogy jegybank függetlenségének ügye az EU működéséről szóló szerződés 258. cikkében szabályozott, az Európai Bizottság döntése alapján megindított kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet Budapest ellen. Az MNB válaszolt az Európai Bizottságnak az üggyel kapcsolatos kérdéseire, de a közlemény szerint a jogvitában nem kíván részt venni. „Politikai csatákban a független magyar jegybank nem vesz részt” – olvasható a közleményben. A jegybank vezetői „fontosnak és szükségesnek tartják a magyar gazdaságpolitika irányítójával, a kormánnyal való együttműködést és – a politikai támadások ellenére – továbbra is ennek szellemében kívánnak működni”.

Milyen szankciókat szabhatnak ki?

Közben itthon sokan, sokféleképpen tekintenek az EU-eljárás lehetőségére. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke az ATV műsorában arról beszélt, hogy akár milliárdos pénzbüntetést is jelenthet, ha a kormány tartja magát a jegybankelnök fizetéséről szóló törvényhez, illetve ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy a törvény sérti a jegybank függetlenségét. Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a hvg.hu-nak ezzel szemben azt mondta, korántsem biztos, hogy az ügy egyáltalán eljut az Európai Bíróság elé, mert már egy korábbi eljárási szakaszban is megkezdődhet az alkufolyamat a kormány és az EU között, részben az Orbán-kabinetre nehezedő nyomás miatt.

Olli Rehn: neki biztosan megmutatják a budapesti választ
©

„A kötelezettségszegési eljárás még mindig lehetséges, de most nem spekulálnék ezzel kapcsolatban, mint ahogy a jogi alapjával vagy a lehetséges jogi következményeivel sem, feltéve, hogy az ügy végül tényleg az Európai Bíróság elé kerül” – mondta Olli Rehn szóvivője, aki szerint a múlt heti levélben nem szabtak határidőt a magyar válaszadásra. Múlt héten Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője mindenesetre már közölte, a kormány és a parlament is kitart a költségvetési szférában kétmillió forintos bérplafont bevezető döntés mellett.

A Simor-affér egyesek szerint sokat nyomhat a latban a jövő januárban kezdődő magyar EU-elnökség megítélésében is. Göncz Kinga jelenlegi európai parlamenti képviselő, a második Gyurcsány-kormány egykori külügyminisztere egy szombati rendezvényen például – több más mellett – kitért a jegybankelnökkel kapcsolatos vitára is, amikor arról beszélt, hogy Brüsszelben informális beszélgetéseken már felmerült, hogy Orbán Viktor és Magyarország ezzel a kormánnyal alkalmas-e az EU soros elnöki tisztének betöltésére. Olli Rehn szóvivője szerint a jegybankelnök körüli viták, illetve a kötelezettségszegési eljárás lehetősége nincs hatással az EU-elnökségre való felkészülésre. „A jogsértési eljárások eléggé gyakoriak és sok területre terjednek ki, és nem kell, hogy befolyásolják a normális intézményi kapcsolatokat és az EU működését” – tette hozzá.

 

MTI Gazdaság

Brüsszel perrel fenyegeti a kormányt Simor fizetése miatt

Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a Simor András fizetéséről rendelkező új törvényt − írta az Index hírportál. A kormánynak egy hónapja van a reagálásra, utána a főigazgatóság kéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa el az úgynevezett jogsértési eljárást Magyarország ellen az uniós szerződések megszegéséért.

MTI Gazdaság

Simor: fenntartható növekedés kell az ERM-2-höz

Magyarország számára az lenne a legjobb, ha akkor csatlakozna az euró bevezetését megelőző ERM-2 árfolyammechanizmushoz, amikor a gazdaság már biztosan fenntartható pályán van – fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ausztriai Alpbachban rendezett gazdasági fórumon. A banknak ezen az álláspontján a válság sem változtatott – mondta Simor András.