Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Csökkentek az egykori NDK és NSZK közti különbségek az újraegyesítés 20. évfordulójára. Ha nem is gyakran, de már az is előfordul, hogy egy-egy területen a keletiek járnak jobban – írha a HVG elemzése.
|
|
Havi öt euró – ennyivel lesz több a jövőben a tartósan állás nélküliek és a szociális segélyre jogosultak ellátására hivatott, Hartz IV. néven elhíresült segély összege Németországban. Az eddigi havi 359 euró helyett 364 euróról szóló kormányzati döntés a német egység huszadik évfordulója előtti napokban került nyilvánosságra, ami ez tág teret adott a heves politikai bírálatok mellett az akasztófahumoros értékeléseknek is.
„Mi vagyunk az egyetlen nép, amely a magasabb lakbérekért, a drágább kenyérért és a kevesebb munkahelyért ment az utcára” – utalt a napokban egy keletnémet kabaré arra, hogy a húsz évvel ezelőtti NDK-sok várakozásai nem mindenben teljesültek. Merthogy az egyesített Németország keleti felében élők több lakbért fizetnek, drágábban veszik az élelmiszert, mint az államilag szubvencionált NDK-s árrendszer idején. És persze a munkanélküliség is őket sújtja jobban.
Az államszocializmusra egykor ráunt NDK-sok közül sokan érzik úgy, hogy a saját bőrükön tapasztalhatták meg, bizony igaz volt, amit annak idején az ideológiai oktatás keretében a kapitalizmus politikai gazdaságtana címén tanítottak nekik. Az újraegyesítést követő privatizáció, de már az azt megelőző valutaunió is kíméletlenül padlóra küldte a keletnémet gazdaságot.
Az 1990 október 3-át követő két évben hárommillióan veszítették el a munkájukat, gyárak százait csukták be, és a Helmut Kohl akkori kancellár által ígért „virágzó tájak” sokszor úgy valósultak meg, hogy az elhagyott gyárak és kiürült lakótelepek helyét fölverte a gaz.
Ezzel együtt a mindenért panaszkodó keleti, a Jammer-Ossi és a mindent jobban tudó nyugati, a Besser-Wessi kliséje egyre kevésbé van jelen a huszadik évfordulót övező hétköznapokban. Mert igaz ugyan, hogy a keletnémet fizetések még mindig csak a nyugati országrészben elérhető jövedelmek négyötödét érik el, de hát az arány 1991-ben még csak 57 százalék volt. Ugyanakkor húsz év alatt duplájára nőtt az egy főre jutó gazdasági teljesítmény a keleti országrészben, kétszeresére emelkedett az órabér, és az életszínvonalat meghatározó számos olyan jellemző is megugrott, mint a tízezer lakosra jutó orvosok száma, vagy az egy főre jutó lakásnégyzetméter.
A cikk a HVG Világ rovatában található.
Kinyomtatom
Elküldöm
Bomba robbant Dagesztánban, 17 rendőr megsebesült »
Közös nevezőn Szerbia volt és megválasztott elnöke »
Terror vagy elektromos hiba? Robbanás Nairobiban »
Kínos üvöltözéssel zavarták meg Tony Blair meghallgatását »
