Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Alex Salmondnak, Skócia kormányfőjének adományozta Az év britje címét a The Times. Kérdés azonban, hogy a politikus meddig tekinthető még britnek, mivel az általa vezetett párt politikai programjának sarkalatos eleme Skócia függetlenségének elnyerése.
|
|
A tekintélyes konzervatív brit napilap a cím odaítélésének indoklásában "figyelemreméltó teljesítménynek" nevezte, hogy Salmond a májusi tartományi választásokon a Skót Nemzeti Pártot (SNP) - minden ellenkező eséllyel dacolva - abszolút többséget eredményező győzelemre vezette. A The Times is elismeri, hogy ezzel immár elérhetővé vált a skót függetlenség, és azt is, hogy "ironikusnak" tűnhet a cím odaítélése olyasvalakinek, aki "nem is hisz Nagy-Britannia ideájában". A lap ugyanakkor közölte: örül, ha azt látja, hogy a politikába erőteljes regionális politikusok lehelnek életet.
A The Times szerint Salmond "merészségére" vall, hogy a világgazdasági válság kellős közepén is hisz a független Skócia életképességében. A lap nem hallgatja el ugyanakkor azt a véleményét sem, hogy a skót függetlenség gazdasági megalapozottságát alátámasztó érvrendszer "vázlatos", és a számítások legtöbbje azt mutatja, hogy Skóciának komoly bevételi hiánnyal és emiatt - legalábbis rövid távon - "igen súlyos" gazdasági feszültségekkel kellene számolnia elszakadás esetén. A The Times hangsúllyal említi azt is, hogy a pénzügyi válság kirobbanása után a legnagyobb skót bankokat a brit költségvetésből folyósított adómilliárdok mentették meg az összeomlástól.
A skót kormányt immár parlamenti többséggel a háta mögött vezető Alex Salmond mindazonáltal már a május 5-ei választások másnapján kijelentette, hogy pártja a következő négy évben ki akarja írni a helyi népszavazást Skócia függetlenségéről. A brit sajtó értesülései szerint Skócia elszakadásának - és így Nagy-Britannia felbomlásának - lehetősége II. Erzsébet királynőt is aggasztja, és a brit uralkodó egy magánjellegű megbeszélésen ezt állítólag jelezte is David Cameron brit miniszterelnöknek. Salmond azonban rendszeresen biztosítja az udvart arról, hogy Skócia akkor sem szakítaná meg kapcsolatait a monarchiával, ha függetlenné válna Nagy-Britanniától. A skót kormányfő többször kijelentette például, hogy a független Skóciának is a brit uralkodó maradna az államfője.
Ez korántsem lenne példátlan alkotmányos berendezkedés: a zömmel egykori brit gyarmatokból és függő területekből álló Nemzetközösség tagországai közül 15-nek, köztük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is változatlanul a mindenkori brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője. A brit monarchiára vonatkozó törvények bármilyen módosítását ezeknek az országoknak a törvényhozásaival is el kell fogadtatni.
A skót elszakadás valós tétje azonban gazdasági jellegű. A Skót Nemzeti Párt elszakadási programja ugyanis az önálló skót állam finanszírozását nem utolsósorban az északi-tengeri brit lelőhelyekről felszínre hozott nyersolajra alapozná. A pártnak már az 1970-es években is az volt az egyik politikai jelszava, hogy az északi-tengeri olaj "Skócia olaja".
Kinyomtatom
Elküldöm
