Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A brit sajtó is behatóan foglalkozott Magyarország politikai és gazdasági helyzetével.
|
|
A Financial Times szerdai cikke szerint a magyar kormány "robusztus módon védelmére kelt" az új alaptörvénynek, amelyet a bírálók a demokrácia elleni támadásnak neveztek. A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy a múlt héten Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levélben fejezte ki aggodalmait a magyarországi demokráciával kapcsolatban. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője ugyanakkor a Financial Timesnak kijelentette, hogy az alaptörvényt ért bírálatok közül sok eltúlzott, vagy téves.
"Ha bárki azt mondja, hogy a jelenlegi magyar kormány diktatúrát akar meghonosítani Magyarországon - mit mondhatok erre? Nem, nem ezt akarja, mert ez egy demokratikus kormány" - idézi a szóvivőt a brit lap. Szijjártó Péter szerint az alaptörvény egy rossz, a kommunizmus két évtizeddel ezelőtti bukása óta módosított formában létező alkotmány helyébe lépett. A szóvivő az alaptörvénnyel kapcsolatos felzúdulást a médiatörvényt ért tavalyi bírálatokhoz hasonlította. Szijjártó Péter a Financial Times tudósítójának idézete szerint kijelentette: "A bírálók azt mondták, hogy a sajtószabadság ki fog múlni, de ha Ön eljön Magyarországra, és kinyitja bármelyik újságot, vagy megnézi a híreket a tévében, láthatja, hogy milyen durva dolgokat mondanak rólunk".
A The Economist kelet-európai politikai blogrovata (Eastern Approaches) az Operaház előtti tüntetésről közölt írásában felidézi, hogy Schmitt Pál államfő az új alaptörvényt Magyarország új hajnalaként méltatta. "Könnyen lehet, hogy az lesz, de valószínűleg nem úgy, ahogy Magyarország vezetői remélik" - áll a blogban. A lap szerint a hétfői tüntetés jelentős és jelképes volt: most fordult elő első ízben, hogy az ellenzéki pártok - a szocialisták, a Demokratikus Koalíció és az LMP - összefogtak az "utcai aktivistákkal". Kormányilletékesek cáfolják, hogy a magyar demokrácia veszélyben lenne; érvelésük szerint a kormány csak a radikális változtatásra és megújulásra kapott felhatalmazásnak tesz eleget. Ezek az érvek "egyre kevésbé hangzanak meggyőzően" tekintettel arra, hogy a kormány lesöpri az EU, az IMF, az EKB és az Egyesült Államok kéréseit, hogy egyes törvényeket gondoljanak át, amelyek sérthetik nemzetközi szerződéses kötelezettségeit.
A The Economist közzétette Csák János londoni magyar nagykövet olvasói levelét, amelyben egy áprilisi cikk ürügyén kifejtette, hogy az új alkotmány az Európai Unió Alapjogi Chartáját teljes egészében tiszteletben tartja, az etnikai, kulturális és vallási sokszínűséget biztosítja. Emlékeztetett, széles körű társadalmi konzultáció után fogadták el az új alaptörvényt, és a kormány azóta is nagy támogatottságot élvez.
Kinyomtatom
Elküldöm
