Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az osztrák Kurier és a francia Le Monde magyarországi riportot közölt, míg az ORF közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában Othmar Karas, az EP új alelnöke a Magyarország elleni uniós eljárásokról is beszélt.
|
|
A Kurier című osztrák lap Ellenállás Orbán-országban címmel közölt riportot Magyarországról. A tudósító részt vett a Polgári Szalon egyik rendezvényén, ahol úgy vélekedtek, hogy a külföldi sajtó hazugságokat terjeszt, és nem érti meg a kormány teljesítményét. "Külföldi kritika ide, szidás az EU-tól oda", a hallgatóság tagjai számára "Orbán Viktor politikai rocksztár, és az is marad" - írta a lap, amely bemutatta a Negyedik Köztársaság mozgalmat is. "Mert a romokban heverő szocialista ellenzéket nem tartja esélyesnek Orbán jól olajozott pártgépezete ellen, Istvánffy András és egy maroknyi hasonlóan gondolkozó maga veszik kézbe egy baloldali-liberális ellenerő létrehozását" - írta.
Othmar Karas, az Európai Parlament alelnöke a Magyarország elleni uniós eljárásokról az osztrák közszolgálati rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy az Európai Unióban "a legtöbb kérdés közösségi kérdés is", az unió ezen az alapon rendelkezik eljárásokkal a törvények vizsgálatára, és ezeket alkalmazták Magyarország esetében is. A nemrég megválasztott tisztségviselő a riporternek arra a felvetésére válaszolt, amely szerint pártcsaládja, az Európai Néppárt "kesztyűs kézzel" bánt az Orbán-kormánnyal. Karas óvott a pártpolitikai alapú ítéletalkotástól. "Nekünk, osztrákoknak különösen tudnunk kell, hogy kívülről könnyű megítélni és elítélni másokat. Ezért fontos, hogy beszéljünk egymással" - mondta, utalva az ezredfordulón az akkori osztrák kormány elleni diplomáciai szankciókra.
A francia liberális Le Monde hétvégi magazinja Magyarországot elemészti a gyűlölet címmel közölt Ózdon és Debrecenben készült riportot. A tudósító Joelle Stolz szerint miközben "az Európai Unió egy hónapot adott Orbán Viktor miniszterelnöknek arra, hogy abbahagyja tekintélyelvű félresiklásait", Magyarországon az embereket "alig zavarják a szabadságellenes törvények". Stolz úgy látja, hogy a korán kelő szegények ellenségesen tekintenek azokra, akik még munkát sem próbálnak meg keresni. A dolgozó osztályok gyűlöletét a hatalom a veszélyesnek tartott rétegek ellen hangolja. A "cigányprobléma" megoldására a kormány legfőbb stratégiája a kötelező közmunkaprogram mellett az emberek rács mögé zárása, miközben egyre több szerencsétlen ember választja a kockázatos menekülést: naponta több tucat roma adja be kanadai vízumkérelmét. Létezik azonban egy másik Magyarország is, amely megőrizte bizalmát a miniszterelnökben. Ilyen a Fidesz fellegvárának számító Debrecen. Az 1998 óta háromszor újraválasztott Kósa Lajos polgármester elmondta a lapnak, hogy a kormánypárt még soha nem kapott a szavazatok 65 százaléknál kevesebb voksot, míg a Jobbik 2010-ben itt csak 14 százalékot ért el.
A baloldali Libération hétvégi számában A szabadság mámora a whiskys rabló számára címmel számolt be Ambrus Attila szabadulásáról. A tudósító felidézte "Magyarország legnépszerűbb bűnözőjének" történetét, aki a róla kialakult legenda felépítéséhez ügyesen használta fel a médiát. "A saga azonban talán még nem ért véget, miután a cseles rabló nem költötte el a teljes zsákmányát, s ezért elképzelhető, hogy minden lépését követik" - írta a lap.
Kinyomtatom
Elküldöm
