"Változtatunk, de csak egy feltétellel" - Magyarország ismét az EU napirendjén

Jelentős számú érdeklődő gyűlt össze az Európai Parlament brüsszeli épületében, ahol az Európai Bizottság már másodszor hallgatja meg a magyar kormányt a vitatott törvényeiről. Továbbra is nagy aggodalommal figyelik az Európai Unió szervei a magyarországi folyamatokat - mondta Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke. A kormány képviseletében Navracsics Tibor kijelentette, elfogadják a kritikákat, de csak akkor, "ha nem ütköznek az alaptörvénybe". A vitán Kroes rácáfolt Navracsicsra.

Folyamatosan frissülő cikk

Ha szimbólumot keresünk a demokráciának, akkor a Fidesz az - ezt mondta Navracsics Tibor az Európai Parlament alapjogi és igazságügyi bizottságának ülésén, amelynek témája a magyarországi helyzet volt.

A bizottság csütörtök délután már másodszor hallgatja meg a magyar kormányt a vitatott törvényeiről. A korábbi várakozásokkal ellentétben jelentős számú érdeklődő gyűlt össze az Európa Parlament brüsszeli épületében. A vitát indító Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos kijelentette, továbbra is nagy aggodalommal figyeli maga és a Bizottság is a történéseket, amely aggodalmak tényeken és nem feltételezéseken alapulnak.

Emlékeztetett, hogy három kötelességszegési eljárást indított három hete az Európai Bizottság, amelynek egy héten belül vár választ Budapesttől. Megismételte José Manuel Barroso pár héttel ezelőtti kijelentéseit, hogy a gyors jogi környezetváltozás nyomán nemcsak az uniós törvények szavát, de szellemiségét kell vizsgálni. Egy közeli barátja beszámolójára hivatkozva a biztos aggodalmát fejezte ki a Magyarországon a romákat sújtó foglalkoztatási diszkrimináció ügyében is, egyúttal elítélte, hogy a közbeszédben a rasszista beszéd és megnyilvánulások elfogadottakká váltak a társadalomban.

A Klubrádiót mint az egyik utolsó ellenzéki médiabástyát említette. Hozzátette, ne csodálkozzanak a magyarok, hogy ha bezárják a Klubrádiót, kevesebb teret kap a nyílt politikai vita.

Neelie Kroes és Navracsics Tibor Fotó: MTI / EPA / Julien Warnand

Navracsics mást mond négyszemközt?

A magyar kormányt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter képviselte, aki azt mondta, Magyarország elkötelezett a szabadság, jogállamiság és a demokrácia mellett. Mint mondta, “a magyar kormány valóban elkötelezett az EU-intézményekkel való együttműködés mellett. Ennek jele, hogy én most itt vagyok, vagy hogy Orbán Viktor elment Strasbourgba két hete. Demokraták közt van érelme a racionális vitának.”

A fékek és ellensúlyok mellett elkötelezettek vagyunk, erre volt példa a médiatörvény módosítása az uniós intézmények kritikái nyomán - ismételte a magyar miniszter. Az adatvédelmi hatósággal kapcsolatban is az EB javaslatai szerint módosítjuk a vonatkozó szabályokat - tette hozzá. Megemlítette végül, hogy az Alkotmánybíróság médiatörvényre vonatkozó döntései nyomán lassan elkészülnek a törvénymódosítások.

A miniszter egyébként arra kérte a résztvevőket, hogy politikai véleményt ne nyilvánítsanak a Klubrádióval kapcsolatban, mert jelenleg bírósági eljárás folyik ellene.

Kroes Navracsics kijelentéseire feltette a kérdést: „a magyar kormány elfogadja-e az Európa Tanács javaslatait és betartja-e őket?”. Navracsics válaszában azt mondta, "természetesen elfogadjuk, amennyiben nem ellentétes az alkotmánnyal". Erre Kroes úgy reagált, "ez nem ugyanaz, amit az irodámban mondott a miniszter úr, ahol megígérte: ellenállás nélkül követi az EB javaslatait".

Navracsics Tibor Fotó: MTI / EPA / Julien Warnand

Mi legyen a 7-es cikkellyel?

Az európai néppárt (EPP) koordinátora elmondta, támogatták a meghallgatást, annak ellenére, hogy a Fidesz a pártcsalád tagja. A néppárt képviselője szerint kielégítő a Fidesz ígérete, hogy módosítja a vállalásokat, emiatt nem tartják helyénvalónak az uniós alapszerződés hetes cikkelyére alapozott folyamat megindítását. “Távolról sincs szó arról, hogy nem vállalta a nem eukonform szabályok módosítását a magyar kormány, a politikai manipulációt és az elhamarkodott döntéseket elutasítjuk a vizsgálatok lezárása előtt” - tette hozzá.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő szerint “az igazi kérdés a magyar demokrácia minősége, hogy csak a betűje vagy szellemisége is igazodik-e a magyar törvényeknek az európaiakhoz. Azt látjuk, hogy külső alkalmazkodás van, de belső, érdemi nincs” - tette hozzá. Göncz nehezményezte, hogy a Fidesz a kérdőívek kiküldését átfogó konzultációként mutatta kifelé, de felrótta, hogy mind Jóri Andrást, mind a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Baka Andrást is mandátumuk lejárta előtt távolította el.

Renate Weber az európai liberális párt nevében hangsúlyozta, ők azt kérték, a 7-es cikkely alapján indítson vizsgálatot az EP. Emlékeztetett, a 2003-ban kidolgozott hetes cikk hatálya nem korlátozódik azokra a szabályokra, ahová a közösségi jog kiterjed, vagyis akkor is felléphet az EU, ha a tagállam autonóm módon jár el és úgy sérti az alapértékeket.

Ulrike Lunacek, a zöldek képviselője szerint azért beszélnek az Unióban ilyen sokat a magyar témákról, "mert sokan úgy érezzük, hogy autokratikus rendszer épül Európában". Szerinte a magyar kormány képviselői egyébként nagyon másképp beszélnek otthon és külföldön. Lunacek hiányolta a Navracsics által emlegetett fékeket és ellensúlyokat, mivel sajtóbeszámolók szerint az elvileg független intézmények élére Fidesz-közeli személyeket neveztek ki. "Még akkor is szóba kell állnia egy kormánynak az ellenzékkel, ha kétharmados többsége van" - tette hozzá.

Az Egyesült Baloldal nevében felszólaló képviselő kijelentette, a zöldek és a liberálisok mellett ők is támogatnák a 7-es cikkely lapján indítható vizsgálatot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a házasság intézményét férfi és nő között határozza meg az alkotmány, hogy kriminalizálják a hajléktalanokat, hogy az abortusz lehetőségét fenyegeti a magzati élethez való jog alaptörvénybe írása - így alakulnak át az Európai Unió értékei, úgymond, “keresztény értékekké”.

Magyar érvek pro és kontra

Járóka Lívia néppárti képviselő szerint a magyar kormány érdeme, hogy megszületett a 40 millió európai romát védő Európai Romastratégia. Állítása szerint míg három éve súlyosan fenyegették a paramilitáris csoportok a magyarországi romákat, addig a Fidesz hatalomra jutása óta gyökeresen megváltozott a helyzet.

Dunja Mijatovic, az EBESZ médiaügyi hivatalának vezetője, miközben üdvözölte az Alkotmánybíróság év végi döntését a médiatörvény ügyében, úgy vélekedett, szervezete javaslatait nem büntetésként, hanem lehetőségként kellene látnia a magyar kormánynak. Továbbra is aggályos szerinte azonban a Médiatanács és a médiahatóság vezetőségének megválasztása és függetlensége. Javasolta, hogy a magyar kormány gondolja át, érdemes-e kétharmados törvényben rögzíteni a médiaszabályozást.

Fleck Zoltán, az ELTE jogszociológusa szerint sajnos Magyarországon a harmincas évek óta van hagyománya az "alapjogi homlokzatnak", ami azt jelenti, hogy formálisan léteznek alapjogosultságok, de minden intézmény apró torzulásokkal működik és ez az egész rendszert teszi bizonytalanná. Másrészt aggasztó a jogot eszközként kezelő hagyomány Magyarországon, ami az utóbbi két évben gyakran, de az utóbbi húsz évben is olykor fellelhető volt. Fleck szerint ezért önmagában hamis az az érv, hogy Angliában is erős a parlament, mert arra nem tér ki, hogy milyen erős kompromisszumkeresési kényszer alatt dolgoznak együtt a kormánypártiak az ellenzékkel és a független intézményekkel.

A kormány részeg, de az ország lesz másnapos

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke a romákkal szembeni erőszakot és a romák szegregációját emelte ki beszédében. Hangsúlyozta, hiába az új oktatási törvény, nemhogy javítana, de ront az oktatásban tapasztalható kirekesztésen. “Nem tudom eldönteni, mi aggasztóbb: hogy a 'cigánybűnözés' a közbeszéd elfogadott részévé vált a xenofóbia erősödésével együtt, vagy hogy bárki, aki ezt fel meri emlegetni, azt rögtön a magyarellenesség vádjával illetik” - mondta.

Az utóbbi húsz hónap rohamtempójú jogalkotásáról Dénes kifejtette: nem tudja, az aggasztóbb-e, hogy módszeresen gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, vagy az, hogy mindezt cinikusan a korrupcióellenes lépések köntösébe bújtatták. Megemlítette, a Fidesz hatalomra lépése után szinte az első lépései közt törölte el a korábbi a lobbizás átláthatóvá tételét erősítő törvényt. Végül Orbán néhány nappal ezelőtti hasonlatát, amelyben az EU-t az alkoholhoz hasonlította, helytelennek nevezte. “Nekem a kormány és a magyar parlament tűnik erősen ittasnak, viszont a polgárok és a társadalom lesz, aki másnaposságukat elszenvedi majd” - mondta a TASZ elnöke.